Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
variálhatóság megnőtt, újabb névváltozatok keletkeztek. Így a folyó forrás felőli szakaszának egyik<br />
lényeges tulajdonsága a keskeny volta gyakran hasonlít a folyónak a másodlagosan elkeskenyedő<br />
szakaszára. Az elnevez<strong>és</strong>ük közötti kapcsolat tehát nem lehet véletlen. Ebben a felismer<strong>és</strong>ben rejlik<br />
a Dunának az Iszter elnevez<strong>és</strong>e is. A kutatásban figyelemmel kell kísérni azt, hogy milyen nyelvek<br />
használják a névvariációkat, továbbá számba kell venni, hogy a névvariációk vonatkozhatnak<br />
egyr<strong>és</strong>zt ugyanarra a helyre, másr<strong>és</strong>zt több, azonos vagy hasonló tulajdonsággal rendelkező másik<br />
helyre is. Amennyiben a vizsgált nevek több tagra bontható összetételek, a tagok variációit is meg<br />
kell vizsgálni.<br />
Legnagyobb folyónknak két neve ismert, a Duna <strong>és</strong> az Iszter. A két név egymásnak nem lehet<br />
változata, de mindegyiknek vannak külön-külön variációi, amelyeket legtöbbször más-más nyelvek<br />
használnak. Az álló- <strong>és</strong> a folyóvizek elnevez<strong>és</strong>ének az indítékát, logikáját is kutatva kiderült, hogy<br />
nem meggyőző a Duna folyónk elnevez<strong>és</strong>einek, a Duna <strong>és</strong> az Iszter névnek a jelenleg ismert<br />
magyarázata. Eszerint a Duna ‘Európa második legnagyobb folyója’...Az ókorban a folyam felső<br />
szakaszának, amely egyes írók szerint Bécsig 100 , mások szerint a Vaskapu szorosig terjedt, ...Az alsó<br />
szakaszt ... Hister jelölte. K<strong>és</strong>őbb, talán a kelták keleti expanziója kapcsán, a Danuvius név<br />
átvonódott a folyam alsó szakaszára is.... Az trák eredetű név, <strong>és</strong> egy ie. *is(e)ro-s ‘erős,<br />
hatalmas, heves’ mn.-ből magyarázható.: Vö. ói. işirá- ‘erős, mozgékony’.’ (KISS 1980).<br />
Jelen dolgozatban elsősorban az Iszter név <strong>és</strong> alkotó elemeinek a variációit, nyelvi használatait<br />
tanulmányozzuk. Az első kérd<strong>és</strong>: Vajon miért adhatták ezt a nevet a Dunának először a szkíták (vö.<br />
TÉLFY 1863), k<strong>és</strong>őbb a magyarok?<br />
Vizsgálataink eredményeképpen a Duna Iszter neve szerkezetét tekintve olyan mellérendelő<br />
összetétel lehet, amelynek elő- <strong>és</strong> utótagja (Isz + ter) köznévi jelent<strong>és</strong>ének, hangalakjának, a<br />
tulajdonnévi <strong>és</strong> köznévi párhuzamainak, a teljes név alakváltozatainak <strong>és</strong> az alkotó elemeinek a<br />
széleskörű tanulmányozása közelebb visz bennünket a megoldáshoz. Jelen dolgozatban az<br />
összetétel (Isz + ter ) tagjainak tulajdonnévi <strong>és</strong> köznévi megfelelőit kívánjuk jelezni a Volga-Ural<br />
vidékén <strong>és</strong> a Kárpát medencében ismert adatok bevonásával. Vizsgáljuk továbbá azt is, hogy a<br />
névnek alapul szolgált szó jelent<strong>és</strong>fejlőd<strong>és</strong>i sorába hogyan illenek bele az ie. *is(e)ro-s ‘erős,<br />
hatalmas, heves’ <strong>és</strong> az ói. işirá- ‘erős, mozgékony’ szavak <strong>és</strong> miért nem lehetnek közvetlenül a<br />
köznévi alapjai az Iszter névnek.<br />
Ehhez azonban tudnunk kell azt is, hogy nemcsak magának a folyónak ismert két neve a Duna<br />
<strong>és</strong> az Iszter, hanem a folyó egy bizonyos elkeskenyülő szakaszának is több elnevez<strong>és</strong>e van<br />
használatban, pl.: Kazán-szoros, Vaskapu, Dömörkapu, Turnu-Szeverin. Ezekkel a nevekkel azon a<br />
szakaszon illetik a Dunát, ahol - miután a Tisza belé torkollott, a folyó elhagyva a sík területet - a<br />
Szerb <strong>és</strong> a Szörényi érchegység közötti keskeny hasadékban vág magának utat a folyóvíz. Az ide<br />
vonatkozó neveknek a jelenleg ismert magyarázatai tartalmazzák e folyószakasz lényeges<br />
tulajdonságát, mégpedig azt, hogy itt a folyó ‘keskeny, szűk medrű’ s ez meghatározza a további<br />
r<strong>és</strong>ztulajdonságokat: itt egy átjáró van, ahol a víz átfolyik, a folyóvölgy keskeny, szűk,<br />
összetöpörödött szakaszán kell az előzőleg nagyobb területen haladó hatalmas vízmennyiségnek<br />
átfolyni. Eleink szemében ez csak úgy lehetséges, ha a víz ezen a szakaszon összetömörödik,<br />
sűrűsödik, ami sűrűsödik, az töpörödik, kisebb lesz. Ez a jelenség pedig azt is eredményezi, hogy a<br />
víz gyorsabban, élénkebben folyik, rakoncátlanabb, örvénylik, forgolódik stb… A term<strong>és</strong>zet más<br />
r<strong>és</strong>zein, így pl. a föld esetében a sűrűsöd<strong>és</strong> következtében az anyag kemény lesz, kő, érc válik<br />
belőle, azaz vas, más szóval dömör keletkezik. Gyakran, mint pl. a Duna esetében is, a magas<br />
hegyek miatt csak kerülő utakon talál magának átjárót a víz, s ahol hirtelen szabad lesz az útja, a víz<br />
lezúdul, zuhatagossá válik a folyása. Szűk helyen a folyóvíz rákényszerül arra, hogy összemenjen <strong>és</strong><br />
kerüljön, azaz tekeregjen, miközben örvényt, vízes<strong>és</strong>t, zuhatagot alkot. A hely ezen tulajdonságait<br />
100 Talán a következő címszónál olvasható folyónév miatt gondolták: Ostrava ‘város Morvaországban’... Az Ostrava<br />
név eredetileg folyót jelölt, vö. cseh Ostravice ... ‘az Odera jobb oldali mellékfolyója, amely az Ostravánál torkollik az<br />
Oderába’. A folyónév az ősszl. *ostrъ ‘éles’ származéka, s a víz gyors folyásával kapcsolatos. (KISS 1980).<br />
Megjegyezzük, hogy az or. ostryj nem lehet eredeti szláv szó, hanem átvétel a szubsztrátum réteg valamely nyelvéből.<br />
© Copyright Mikes International 2001-2013, <strong>Czeglédi</strong> <strong>Katalin</strong> 2013 81
Change language