Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
az elnevez<strong>és</strong>ek tartalmazzák, felismer<strong>és</strong>üket a földrajzi nevek rendszerszerű, körültekintő vizsgálata<br />
lehetővé teszi. A névmagyarázat azonban csak akkor lehet helyes, ha figyelembe vesszük a közszók<br />
jelent<strong>és</strong>fejlőd<strong>és</strong>ét is s az állomássorozat megfelelő fokát választjuk ki a névnek alapul szolgáló<br />
közszó meghatározásakor. Az említett nevek a Duna ill. a vízfolyás egy bizonyos szakaszának,<br />
helyének az elnevez<strong>és</strong>ei, r<strong>és</strong>zben variációk. Az etimológiák téved<strong>és</strong>eit többek között abban látjuk,<br />
hogy a megalkotóik a névnek alapul szolgált közszók kiválasztásakor nem jártak el helyesen éppen<br />
azért, mert a névváltozatoknak nem végezték el az együttes vizsgálatát.<br />
2. 4. A folyószakasz r<strong>és</strong>ztulajdonsága - az elkeskenyed<strong>és</strong>, a szűkület - jellemző a term<strong>és</strong>zet más<br />
r<strong>és</strong>zeire is, pl. föld, növény, állat, ember, amely tulajdonnevekben <strong>és</strong> köznevekben egyaránt<br />
megjelenik.<br />
2. 4. 1. Tulajdonnevekben: 101<br />
Kazán-szoros ‘az al-dunai völgyszakasz legkeskenyebb r<strong>és</strong>ze’...Mindezek az oszm. kazan ‘üst’ fnből<br />
alakultak. A névadást az teszi lehetővé, hogy e szakaszon a Duna medrében 67 m mély „üstök”<br />
is akadtak. (KISS 1980)<br />
Vaskapu ‘az Al-Duna szűk szorosa <strong>és</strong> zuhatagos szakasza Orsova alatt’...Az oszmán Demirkapї<br />
‘Vaskapu (< demirkapї (tkp. vasból való kapu’) ‘sziklazátonyos hely’ tükörfordítása.... a<br />
hegyszorosokat, átjárókat olykor valóban kapuval zárták el’. (KISS 1980)<br />
Dömörkapu ‘Bátaszékhez tartozó települ<strong>és</strong>’...Oszmán-török eredetű, vö. oszm. demirkapї<br />
‘megerőditett szoros, sziklazátonyos hely (tkp. ‘vaskapu’). Azonos etimológiája van a pilisi <strong>és</strong> a<br />
mecseki Dömör-kapu-nak. (KISS 1980)<br />
Turnu-Szeverin ‘romániai város a Vaskapu kijáratánál’... A rom. Turnu-Severin átvétele. A második<br />
névelem etimológiailag azonos a m. Szörény 102 hn.-vel A Turnu névelem a rom. turn ‘torony’<br />
köznévből alakult, s egy régi vártoronyra utal.’ (KISS 1980)<br />
A fenti nevek olyan névvariációk, amelyek tartalmukban egy, etimológiailag két csoportba<br />
tartoznak. Ez azt jelenti, hogy egymásnak névvariációi a Kazán-szoros, Vaskapu <strong>és</strong> Dömörkapu. A<br />
Turnu-Szeverinnek elő- <strong>és</strong> utótagja etimológiailag egyr<strong>és</strong>zt egymás változatai, másr<strong>és</strong>zt az előbbi<br />
három név egyik tagjának a szor(os), a Vas <strong>és</strong> a Dömör-nek, míg a Kazán <strong>és</strong> a kapu tőlük<br />
elkülönülve egymásnak variációi. Kiinduló jelent<strong>és</strong>ük azonban közös, tartalmilag összetartoznak,<br />
mert mindkét esetben szűk, keskeny völgyre vonatkozik. Etimológiailag összefüggnek tehát a<br />
Szoros, Vas, Dömör, Turnu <strong>és</strong> a Szeverin, valamint a Kapu <strong>és</strong> a Kazán szavak. 103 Az az elképzel<strong>és</strong>,<br />
miszerint a folyó e szakaszának a megnevez<strong>és</strong>ét a víz alján lévő üstök <strong>és</strong> a vizet vasból való<br />
kapunak az elzárása motiválta volna, nincs valóság alapja.<br />
A földrajzi névi kutatásaink eredményeképpen a Duna Iszter neve úgy kapcsolódik ide, hogy az<br />
előtagjának (Isz) ’keskeny’ r<strong>és</strong>zjelent<strong>és</strong>e dominál, az utótag (ter) pedig több jelent<strong>és</strong>t egyszerre<br />
képvisel. Utal a folyó alakjára (keskeny, szűk görbe, hajló, íves, tekergő), térbeli viszonyulására<br />
(fent van, elől van, a folyónak ez az eleje, kezdete), a víz jellegzetes mozgására (hengerülve folyik),<br />
a víz haladásának tempójára (gyors), stb.<br />
A szkíták a folyó vaskapui szakaszát a folyó forrásvidékéhez hasonlónak gondolhatták a fent<br />
jelzett tulajdonságai miatt s ez a megnevez<strong>és</strong> egyben a Duna további, torkolat felé eső szakaszának<br />
nevévé vált. (CZEGLÉDI 2002)<br />
101 Külön kell kezelni azokat a neveket, amelyek nem valamely közös tulajdonság révén kapták a nevüket, hanem azért,<br />
mert pl. a folyó mellett van: Sěve xuli h. Ašm.XI.292.: csuv. Sěve xuli or. Svijažsk, város neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv.<br />
Sěve + xuli csuv. xula ‘város’ + csuv. -i: birtokos személyjel, or. Svijažsk or. Svijaga nem orosz eredetű<br />
folyónév (Svi vö.: csuv. šyv ’víz’ + jaga vö.: mansi ja ’folyó’) + or. –sk- vonatkozó melléknévképző. A –<br />
g- > -ž- változás az orosz nyelvhasználatban történt.<br />
102 vö. Szörény ‘község Baranya megyében Szigetvártól délnyugatra’...Feltehetőleg puszta személynévből<br />
keletkezett...E szn. *Szever alapszavának lehetséges előzményéhez l. csuv. sěvěr ‘mormota’... illetőleg ótörök sevär<br />
‘szeretett, szerető’...De eredeztethető a m. Szörény hn. a szb.-hv. Severin ... hn.-ből is....’ (KISS 1980)<br />
103 Valamennyi bemutatására nem kerülhet sor jelen dolgozatban.<br />
© Copyright Mikes International 2001-2013, <strong>Czeglédi</strong> <strong>Katalin</strong> 2013 82
Change language