12.10.2013 Views

Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

3.4. A kommunikáció nyelv<strong>és</strong>zeti aspektusai a földrajzi nevek fényében<br />

1. Mára egyértelművé vált, hogy a földrajzi névi kutatások segítségével megismerhető az emberi<br />

kommunikáció kezdete, a tovább fejlőd<strong>és</strong>e s a mai állapota. Mindennek a hátterében pedig az<br />

emberi gondolkodás kialakulása, napjainkig tartó fejlőd<strong>és</strong>e húzódik meg, miközben több nyelvet<br />

érint. A kezdetektől fogva az ember <strong>és</strong> a term<strong>és</strong>zet kapcsolatának milyensége meghatározta azt a<br />

logikát, amely szerint megszületett <strong>és</strong> felépült a nyelv. E logika megismer<strong>és</strong>e elvezet bennünket a<br />

kommunikáció nyelv<strong>és</strong>zeti szempontú megvilágításához. Felismerhetők az ősmondatok, az abszolút<br />

szótövek <strong>és</strong> a grammatikai lexémák. (CZEGLÉDI 2006) Mindezt egy példán keresztül<br />

szemléltetem, a magyar -val/-vel eszköz- <strong>és</strong> társhatározó rag valamint az idegen nyelvi<br />

megfelelőinek az elemz<strong>és</strong>ével. 43<br />

Vitathatatlan, hogy a földrajzi nevek a szókincsünk egy r<strong>és</strong>zét alkotják. A kutatások azt is<br />

igazolták, hogy a földrajzi nevek a nyelv szóbeli <strong>és</strong> írott forrásainak nélkülözhetetlen r<strong>és</strong>zét<br />

képezik. Ugyanakkor, nemcsak a hazai, de a nemzetközi kutatásokban sem kapnak a súlyának<br />

megfelelően elegendő figyelmet. Az egyes kutatók r<strong>és</strong>zéről talán érthető is, hiszen egy adott terület<br />

földrajzi neveinek a feldolgozása, megfejt<strong>és</strong>e, más területek neveivel való kapcsolatainak a<br />

felderít<strong>és</strong>e, értelmez<strong>és</strong>e komplex feladatot <strong>és</strong> hosszú, több évtizedes munkát jelent, nem utolsó<br />

sorban a neveket érintő nyelvek bizonyos fokú ismeretét követeli meg a kutatótól. Mindehhez pedig<br />

nemcsak csapatmunkára, hanem alapképz<strong>és</strong>re lenne szükség, amely magát a földrajzi nevek<br />

kutatásának a módszerét is tartalmazná. Ennek a hiánya nagy veszteség mind a hazai, mind a<br />

nemzetközi kutatásban, mert a nyelvek, köztük a magyar nyelv jelen állapota, története <strong>és</strong> nyelvi<br />

kapcsolatai jóval korlátozottabb mértékben <strong>és</strong> gyakran tévesen ismerhetők meg. Pedig a földrajzi<br />

nevek nemcsak megszólaltathatók, hanem beszélnek a nyelvünkről, a történelmünkről, a<br />

kultúránkról, a hagyományainkról. Jelen dolgozatban kivételesen nem hozok földrajzi névi<br />

példákat, de a vizsgálataimat a földrajzi nevek háttérismeretében végzem.<br />

Mahmud al Kāšgarī nyelvtanát <strong>és</strong> szótárát 44 fordítva sok olyan adatra találtam, amelynek nagy<br />

r<strong>és</strong>ze a földrajzi névi kutatásaimban egyr<strong>és</strong>zt segít tovább lépni, másr<strong>és</strong>zt az eddigi ismereteket,<br />

megállapításokat támogatja, igazolja. Közéjük tartozik a magyar –val/-vel eszköz- <strong>és</strong><br />

társhatározórag kialakulása, viselked<strong>és</strong>e <strong>és</strong> más nyelvekkel való kapcsolata, különös tekintettel a<br />

ragos alakulataikra, pl. magy. velem, veled, vele stb.<br />

Kétségtelen, hogy a jelen akadémiai tanítás szerint a grammatikai lexémáknak, így a<br />

határozóragoknak a megismer<strong>és</strong>e is nehézségekbe ütközik. Az világos, hogy vannak egyelemű vagy<br />

elsődleges (primer) ragok, <strong>és</strong> vannak többelemű, összetett ragok. Az is bizonyos, hogy a –val/-vel ez<br />

utóbbiak közé tartozik. Megismer<strong>és</strong>ének a feltétele pedig a primer ragok ismerete. A helyzet<br />

azonban úgy áll, hogy „Elsődleges ragjaink eredetéről nem sokat tudunk. Valószínűleg önálló<br />

szavakból, talán mutató névmásokból agglutinálódtak raggá.” (BÁRCZI-BENKŐ-BERRÁR<br />

1967:403)<br />

A ragos alakulatok közül, pl. a vele címszóról a következőket olvashatjuk a TESz-ben:<br />

„Megszilárdult ragos alakulat. Szóvégi –e, -m, -d stb. eleme birtokos személyrag. Alapszavának, a<br />

vel-nek eredete, alaktani felépít<strong>és</strong>e vitatott. – 1. Az alapszó maga is megszilárdult ragos alakulat: az<br />

–l ablativusraggal jött létre. Önállóan ki nem mutatható ve- előr<strong>és</strong>ze valószínűleg ősi örökség a<br />

finnugor (esetleg az uráli) korból…” Példaként ’erő, ízület’ jelent<strong>és</strong>ű szavakat hoz. „2. A<br />

határozószó alapja az –l ablatívusrag….”<br />

2. Ami az elsődleges ragokat illeti, a megért<strong>és</strong>ükhöz a földrajzi névi kutatások vezettek el, az<br />

43 A terjedelmi korlátokra tekintettel a téma kutatástörténete jelen dolgozatból kimarad.<br />

44 Mahmud al- Kāšgarī Divan Lugat at Turk c. szótárát <strong>és</strong> nyelvtanát 2008-ban a Helikon Kiadó megrendel<strong>és</strong>ére<br />

fordítottam le orosz nyelvről magyarra, amelyet a Helikon Kiadó k<strong>és</strong>zül megjelentetni.<br />

© Copyright Mikes International 2001-2013, <strong>Czeglédi</strong> <strong>Katalin</strong> 2013 38

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!