Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
3.4. A kommunikáció nyelv<strong>és</strong>zeti aspektusai a földrajzi nevek fényében<br />
1. Mára egyértelművé vált, hogy a földrajzi névi kutatások segítségével megismerhető az emberi<br />
kommunikáció kezdete, a tovább fejlőd<strong>és</strong>e s a mai állapota. Mindennek a hátterében pedig az<br />
emberi gondolkodás kialakulása, napjainkig tartó fejlőd<strong>és</strong>e húzódik meg, miközben több nyelvet<br />
érint. A kezdetektől fogva az ember <strong>és</strong> a term<strong>és</strong>zet kapcsolatának milyensége meghatározta azt a<br />
logikát, amely szerint megszületett <strong>és</strong> felépült a nyelv. E logika megismer<strong>és</strong>e elvezet bennünket a<br />
kommunikáció nyelv<strong>és</strong>zeti szempontú megvilágításához. Felismerhetők az ősmondatok, az abszolút<br />
szótövek <strong>és</strong> a grammatikai lexémák. (CZEGLÉDI 2006) Mindezt egy példán keresztül<br />
szemléltetem, a magyar -val/-vel eszköz- <strong>és</strong> társhatározó rag valamint az idegen nyelvi<br />
megfelelőinek az elemz<strong>és</strong>ével. 43<br />
Vitathatatlan, hogy a földrajzi nevek a szókincsünk egy r<strong>és</strong>zét alkotják. A kutatások azt is<br />
igazolták, hogy a földrajzi nevek a nyelv szóbeli <strong>és</strong> írott forrásainak nélkülözhetetlen r<strong>és</strong>zét<br />
képezik. Ugyanakkor, nemcsak a hazai, de a nemzetközi kutatásokban sem kapnak a súlyának<br />
megfelelően elegendő figyelmet. Az egyes kutatók r<strong>és</strong>zéről talán érthető is, hiszen egy adott terület<br />
földrajzi neveinek a feldolgozása, megfejt<strong>és</strong>e, más területek neveivel való kapcsolatainak a<br />
felderít<strong>és</strong>e, értelmez<strong>és</strong>e komplex feladatot <strong>és</strong> hosszú, több évtizedes munkát jelent, nem utolsó<br />
sorban a neveket érintő nyelvek bizonyos fokú ismeretét követeli meg a kutatótól. Mindehhez pedig<br />
nemcsak csapatmunkára, hanem alapképz<strong>és</strong>re lenne szükség, amely magát a földrajzi nevek<br />
kutatásának a módszerét is tartalmazná. Ennek a hiánya nagy veszteség mind a hazai, mind a<br />
nemzetközi kutatásban, mert a nyelvek, köztük a magyar nyelv jelen állapota, története <strong>és</strong> nyelvi<br />
kapcsolatai jóval korlátozottabb mértékben <strong>és</strong> gyakran tévesen ismerhetők meg. Pedig a földrajzi<br />
nevek nemcsak megszólaltathatók, hanem beszélnek a nyelvünkről, a történelmünkről, a<br />
kultúránkról, a hagyományainkról. Jelen dolgozatban kivételesen nem hozok földrajzi névi<br />
példákat, de a vizsgálataimat a földrajzi nevek háttérismeretében végzem.<br />
Mahmud al Kāšgarī nyelvtanát <strong>és</strong> szótárát 44 fordítva sok olyan adatra találtam, amelynek nagy<br />
r<strong>és</strong>ze a földrajzi névi kutatásaimban egyr<strong>és</strong>zt segít tovább lépni, másr<strong>és</strong>zt az eddigi ismereteket,<br />
megállapításokat támogatja, igazolja. Közéjük tartozik a magyar –val/-vel eszköz- <strong>és</strong><br />
társhatározórag kialakulása, viselked<strong>és</strong>e <strong>és</strong> más nyelvekkel való kapcsolata, különös tekintettel a<br />
ragos alakulataikra, pl. magy. velem, veled, vele stb.<br />
Kétségtelen, hogy a jelen akadémiai tanítás szerint a grammatikai lexémáknak, így a<br />
határozóragoknak a megismer<strong>és</strong>e is nehézségekbe ütközik. Az világos, hogy vannak egyelemű vagy<br />
elsődleges (primer) ragok, <strong>és</strong> vannak többelemű, összetett ragok. Az is bizonyos, hogy a –val/-vel ez<br />
utóbbiak közé tartozik. Megismer<strong>és</strong>ének a feltétele pedig a primer ragok ismerete. A helyzet<br />
azonban úgy áll, hogy „Elsődleges ragjaink eredetéről nem sokat tudunk. Valószínűleg önálló<br />
szavakból, talán mutató névmásokból agglutinálódtak raggá.” (BÁRCZI-BENKŐ-BERRÁR<br />
1967:403)<br />
A ragos alakulatok közül, pl. a vele címszóról a következőket olvashatjuk a TESz-ben:<br />
„Megszilárdult ragos alakulat. Szóvégi –e, -m, -d stb. eleme birtokos személyrag. Alapszavának, a<br />
vel-nek eredete, alaktani felépít<strong>és</strong>e vitatott. – 1. Az alapszó maga is megszilárdult ragos alakulat: az<br />
–l ablativusraggal jött létre. Önállóan ki nem mutatható ve- előr<strong>és</strong>ze valószínűleg ősi örökség a<br />
finnugor (esetleg az uráli) korból…” Példaként ’erő, ízület’ jelent<strong>és</strong>ű szavakat hoz. „2. A<br />
határozószó alapja az –l ablatívusrag….”<br />
2. Ami az elsődleges ragokat illeti, a megért<strong>és</strong>ükhöz a földrajzi névi kutatások vezettek el, az<br />
43 A terjedelmi korlátokra tekintettel a téma kutatástörténete jelen dolgozatból kimarad.<br />
44 Mahmud al- Kāšgarī Divan Lugat at Turk c. szótárát <strong>és</strong> nyelvtanát 2008-ban a Helikon Kiadó megrendel<strong>és</strong>ére<br />
fordítottam le orosz nyelvről magyarra, amelyet a Helikon Kiadó k<strong>és</strong>zül megjelentetni.<br />
© Copyright Mikes International 2001-2013, <strong>Czeglédi</strong> <strong>Katalin</strong> 2013 38