Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

NAP:-, Ar.:-. < vö.: or. Tumbaška ‘Tun fő’ < Tum + baška.
A szókezdő t- a rákövetkező palatális magánhangzó hatására olykor č- ill. ś- lett. A földrajzi
nevekben több változat fordul elő, gyakran ugyanannak a névnek kétféle ejtett változata van, pl.:
Tupak śyrmi ‘Tupak patakja’. f. Ašm.XIV.141: csuv. Tupak śyrmi (Čupak śyrmi), patak, szakadék
neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Tupak (Tu < Tun + pak), Čupak (Ču < Čun + pak ).
Čikan śyrmi ‘Čikan patakja / Vágat patakja’ f. Ašm.XV.195.: csuv. Čikan śyrmi, kis folyó neve,
NAP:-, Ar.:-. < csuv. Čikan čik- ‘vág’ + -an: deverbalis nomenképző, + śyrmi.
Čăntukan ‘Forrás-forrás’ ? Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Čăntukan A. < Čăn + tukan.
Śěnpu śyrmi ‘Śěnpu szakadéka/folyója’ f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Śěnpu śyrmi M.. < Śěn + pu
śyrmi.
A ‘vág, ás’ jelentésben számos más szó is előfordul, Pl.:
Tăn pusnă var ‘Tăn vágta árok’ d. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Tăn pusnă var Ja.
2.2. A csuv. Ton ko. or. Don mint földrajzi tulajdonnevek és mint földrajzi köznevek lehetséges
jelentésfejlődése:
tó > 1. mocsár > folyó > vallásgyakorló hely stb.
>mező > település stb.
>település stb.
2. folyó > vallásgyakorló hely stb.
folyó > mocsár stb.
2.3. A földrajzi nevek elemeire bontása, a földrajzi köznevek jelentésfejlődésének és a köznévi
jelentés megállapítása szorosan összefüggő műveletek, amelyek hozzásegítettek annak a
felismeréséhez, hogy a csuv. Tăn etimológiailag ugyanaz, mint a Čăn és Śěn.
2.3.1. A földrajzi névi Tan, Ton, Tun Don 67 és alakváltozatai (vö.: tVkVn, tVvVn, tVjVn, tvVnV,
dvVnV tipusú szavak): köznévi jelentése ‘vágat, forrás, kezdet’ lehetett.Vö.: csuv. tu-, tăv-
‘1. szül, teremt, 2. tesz, csinál, létrehoz’ + -an: deverbalis nomen képző. Más török nyelvi
megfelelői: tV-, tVg-, dVg- tipusúak, jelentésük ugyanaz. Etimológiailag idetartozik a magyar te-sz
‘csinál, cselekszik’ (vö.: tevő, teendő stb.) te- töve, a TESz szerint a finnugor alapalak *teke
lehetett 68 (TESz).
Csuvas Čăn (vö. čănkă (čăn + kă) ‘ferde, szakadékos’ első eleme) olyan ‘szakadék, árok’, amely
egyben folyóforrás is.
Csuvas Śěn < Sin (vö. ko. sin ‘forrás’, mari vüdšinča ‘forrás’ < vüd + šin + ča, vüdsynza ‘kút,
forrás’ < vüd + syn + za középső eleme) ‘forrás’ jelentése elsődleges a csuvas śěn ‘új’ jelentésű
szóhoz képest, vagyis ami kezdődik, az egyúttal újnak fogható fel.
2.3.2. A fenti földrajzi nevekben a csuv. Ton ko. or. Don és alakváltozataival együtt előforduló
elemek:
Komi n’ur ‘mocsár’ komi és/vagy udm. n’ur ‘mocsár’.
Komi ty ‘tó’ komi és/vagy udm. ty ‘tó’.
Csuvas Sar: vö. magyar szurdok (szur+ dok) ‘vágat, vízmosta árok’ első eleme, szoros (szor +
os) ‘szűk folyómeder’ első eleme, földrajzi névben Turnu-Szeverin (Szever + in) ‘romániai város a
Vaskapu kijáratánál’ Szever 69 eleme ‘szoros’ jelentésben a Vaskapura utal. Csuvas śyr- 1. ‘vízzel
‘uszályhajó’ jelentésű szót, amely jövevényszó lehet az angolból (JEGOROV 1964). Ehelyett mi a paršă ‘forrás’
fordítást javasoljuk. Ezt a megoldást támogatja az orosz megfelelő is.
67 Köznévi hátterének a részletes bemutatása nem fér be jelen dolgozat keretei közé.
68 Első lépésben a víz tevékenységére utalhatott, amint csinálta, vágta, mosta az árkot, gödröt, hogy álló vagy
folyóvíznek a helye legyen.
69 Azért is fontos adat, mert triftongust (-eve-) őríz a teljes képzésű monoftongussal (-o-) szemben.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 57