Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

Ik kěper xošši f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Ik kěper xošši M., patak, szakadék. < csuv. Ik csuv.
ikkě, ikě, ik ’kettő’ + kěper csuv. kěper ’híd’ + xošši csuv. xušă ’köz’ + csuv. –i:
birtokos személyjel.
Ik šyv xušši d. Ašm.XVII.175.: csuv. Ik šyv xušši, földszoros, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Ik csuv.
ikkě, ikě, ik ’kettő’ + šyv csuv. šyv ’víz’ + xušši csuv. xušă ’köz’ + csuv. –i: birtokos
személyjel.
Ik śyrma xušši ? Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Ik śyrma xušši Č. < csuv. Ik csuv. ikkě, ikě, ik
’kettő’ + śyrma csuv. śyrma ’árok, patak, szakadék’ + xušši csuv. xušă ’köz’ + csuv. –
i: birtokos személyjel.
Ik jal torri v. Ašm.III.90.: csuv. Ik jal torri Kozm.u., kiremet neve az or. B(ol'šije) Janyši falu
mellett, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Ik csuv. ikkě, ikě, ik ’kettő’ + jal csuv. jal ’falu’ + torri
csuv. tură ’isten, istenség’ + csuv. –i: birtokos személyjel.
Ik jal torri var' 231 d. Ašm.III.90.: csuv. Ik-jal-torri-var' Jau., határrész neve az or. Koša? falu mellett,
NAP:-, Ar.:-. < csuv. Ik csuv. ikkě, ikě, ik ’kettő’ + jal csuv. jal ’falu’ + torri
csuv. tură ’isten, istenség’ + csuv. –i: birtokos személyjel + var' csuv. var ’árok, patak’ +
csuv. –ĕ: birtokos személyjel.
A csuvas ’Iker forrás’ nevet az orosz ’Két forrás’ fordításban adja vissza. A csuvas nyelv érzi a
kettő egységét, egy voltát, ezért nem használ többes számot, de az orosz nem. A páros tárgyak a
magyarban is egyes számúak (vö.: nadrág, olló stb.), azonban az oroszban ezt többes számnak
fogják fel 232 (vö.: or. br’úki, nožnicy stb.).
Jěkěr śăl h. Ašm.V.: csuv. Jěkěr śăl or. Dva Kl'uča Bug.u., település neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv.
Jěkěr csuv. jěkěr ’kettős, iker’ + śăl csuv. śăl ’forrás’, or. Dva or. dva ’kettő’ +
Kl'uča or. kl’uč ’forrás’.
Gora dvux brat'ev d. Ašm.XV.: or. Gora dvux brat'ev, hegy neve or. Čekuty -től lejebb a Volga jobb
partján, NAP:-, Ar:-. < or. Gora or. gora ’hegy’ + dvux or. dva ’kettő’ brat'ev or. brat
’fivér’.
A kettős szám eredetének indítékairól, használati köréről, gyakoriságáról, nem tudunk eleget,
pedig a nyelvnek egy olyan titkát hordozza magában, amelynek megfejtése kihat nemcsak a
számneveinkre, hanem a népneveinkre és a törzsneveinkre, szókincsünk egy részére és
grammatikánk egyes jelenségeire. Fontossága vitathatatlan. A jelen akadémiai álláspont szerint ’A
duális ma már csak a szamojéd, az obi ugor és a lapp nyelvekben ismeretes. Használati köre és
gyakorisága nemcsak nyelvenként, hanem nyelvjárásonként is változó. A duális legbiztosabban
rekonstruálható jele: -ka / -kä. Ezt egyébként a *kakte ’két, kettő’ számnévből származtatják.
Emellett újabban egy másik (n elemű) duális jelet is szóba hoztak a lapp nyelv alapján. Bizonyos
nyomai egy ilyen duális jelnek a szamojédból és az obi-ugorból is kimutathatók s ezért alapnyelvi
származtatása komolyan számba jöhet. (HAJDÚ 1966:68) A duális, a „kettős szám eleven kategória
a szamojéd és obi-ugor nyelvekben, vö. vogul pūt-i ’két üst’…” (HAJDÚ – DOMOKOS
1980:131). Jelentéstartalmát kezdetben valószínű, nem jelezték, hanem volt rá önálló szó, amely
eredetileg a folyóelágazást jelentette, majd elágazó tárgyakat jelölt. Közéjük tartozhatott a magyar
231 Vö. varĕ: birtokos személyjellel ellátott szó.
232 Vö.: CZEGLÉDI számjelölés……….
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 176