Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

More documents

Recommendations

Info

szanszkr. szanszkrit szb-hv. szerb-horvát t. tó tat. tatár tuv. tuvai türkm. türkmén U. Urmarszkij rajon udm. udmurt ujg. ujgur üzb. üzbég v. vallás vog. vogul votj. votják vö.: vesd össze Zamahš. Zamahšari Zianč. zürj. zürjén 6. Források ANDREJEV 1961 - ANDREJEV, N. A. Csuvasszko-russzkij szlovar, Moszkva 1961. JEGOROV 1964 - JEGOROV, V.G. Etimologicseszkij szlovar csuvasszkovo jazyka, Csebokszari, 1964. LYTKIN-GULJÁJEV 1999 - V. I. LYTKIN-J. Sz. GULJAJEV 1999: Kratkij Etimologicseszkij Szlovár komi jazyka. Komi Knyizsnoje Izdatyelsztvo. Szyktyvkar MUNKÁCSI 1990 - MUNKÁCSI Bernát 1990: A votják nyelv szótára. Uralisztikai Tanszék Kiadványa, Pécs. SIS - Sanszkij, N.M. - Ivanov, V.V. - Sanszkaja, T.V. Kratkij etimologicseszkij szlovar russzkogo jazüka. Moszkva 1975. TESz - A magyar nyelv történeti etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest 1970. 7. Irodalom BENKŐ 1998 – BENKŐ Loránd, Név és történelem, Tanulmányok az Árpád-korból, Akadémiai Kiadó, Budapest 1998. BENKŐ 1984 – BENKŐ Lóránd A magyarság honfoglalás előtti történetéhez Leved és Etelköz kapcsán. MNy. 1984/4 CZEGLÉDI 2004 - CZEGLÉDI Katalin, Kettő az egyben elhangzott előadás Miskolcon a MBE őstörténeti konferenciáján 2004 CZEGLÉDI 2005 – Hangtan in: www. hunscience.com HORVÁTH 1993 - HORVÁTH Katalin, Állapot és történet az etimológiai kutatásban (A hint ige eredete és rokonsága) in: Állapot és történet – szinkron és diakron – viszonya a nyelvben. Budapest 1993. RADNÓTI Miklós: Nem tudhatom…c. verse. © Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 140
3.12. Szintaxis és szemantika a földrajzi nevek fényében 1. Régóta keressük a választ arra a kérdésre, mire jó a földrajzi nevek szabályrendszerének a kimutatása. Jelen dolgozat a felelet egy része kíván lenni. A szintaxisról szóló ismereteink alapján úgy tűnik, mintha a mondattannak nem sok köze lenne a földrajzi nevekhez. A szintaxis, mint görög szó, a nyelvtanban mondattan jelentésű, a nyelvtudománynak a szószerkezeteket és a mondatokat tanulmányozó ága. (BAKOS 1966) A földrajzi nevek a mai ismereteink szerint nem mondatok, hanem szószerkezetek lehetnek, ezért azoknak csak a szószerkezetek oldaláról történő vizsgálatai tartoznak ide. A földrajzi neveknek a szemantika felől megközelítő tanulmányozása sokak számára azért tűnik reménytelen vállalkozásnak, mert a legrégebbi, a kulcsfontosságú nevek megfejthetetlennek látszanak. Úgy tűnik, sem a közszói eredetüket, sem a nyelvi hovatartozásukat nem lehet maradéktalanul megállapítani. Minthogy a szemantika, szemasziológia - szintén görög szó lévén - a nyelvtanban jelentéstan, a nyelvtudománynak a nyelvi formák jelentésével és a jelentések változásával foglalkozó ága (BAKOS 1966), a földrajzi nevekben meglévő nyelvi formákat akár szótövekről, akár toldalékokról van szó, a megfejtéshez fel kellene ismerni. Azaz, a neveket helyesen elemeikre kellene bontani és az elemeknek a földrajzi névi jelentését valamint a különböző nyelvekben ismeretes közszói és grammatikai jelentését is meg kellene ismerni. Ezt követően a nyelvi formák változásával is foglalkozni kellene. A fentiek ellenére a szintaxis és a szemantika vizsgálata a földrajzi nevekből kiindulva szükséges és időszerű egyrészt azért is, mert ilyen jellegű munkáról nincs tudomásunk, másrészt egy ilyen kutatás alkalmas az ismereteink hiányosságának pótlására. Vizsgálódásunk hasznosítható a beszéd, a nyelv születéséről szóló vizsgálatokban, ugyanis „Semmi közvetlen bizonyítékunk nincs arra, hogy milyen természetűek és formájúak voltak azok a kezdeti beszédjelenségek, amelyekkel az ősember az emberré válás küszöbén első közléseit megtette. Közvetve sok tudományág közreműködésével mégis kialakíthatunk valami képet erről. A társadalomtudomány kutatja az emberré válás kezdeteit, a munka, a szerszámkészítés szerepét, a legősibb csoportosulásokat. A lélektan több oldalról is igyekszik megközelíteni az ősnyelvet: feldolgozza a gyermek primitívebb hangadásait és beszédkészségének kifejlődését a tudat fejlődésével párhuzamosan; feldolgozza a sérült agyvelőnek, a tudat betegségeinek a beszédképességre gyakorolt hatását; sőt kutatja az állatok hangadásait, az őrmadarak jelzéseit, a csimpánzok „nyelvét”. A nyelvtudomány a legrégibb ismert nyelvekben, a primitív népek nyelveiben, sőt a mai fejlett nyelvekben is keres ősibb, kezdetlegesebbnek látszó kifejezésmódokat, nyelvi alakulatokat. Az emberi beszéd kezdetét attól számítjuk, amikor a hangadás átlépett az első jelzőrendszerből a másodikba, vagyis amikor már nemcsak ösztönös felhívásként vagy reakcióként ejtett ki az ember bizonyos hangkapcsolatokat, hanem – a tudat közbeiktatásával – a valóságról közölni akart valamit, …Mai nyelvi elemeinkkel összehasonlítva csak nagyon pontatlanul tudunk képet adni ezeknek a kezdetleges nyelvi alakulatoknak a természetéről. Fő jellemvonásuk kétségtelenül a t a g o l a t l a n s á g, a komplexitás volt. „Mondatszók”-nak vagy „szómondatok”-nak szokták nevezni a nyelvészek ezeket a feltehető ősi képződményeket. A mai mondatokhoz hasonlítottak annyiban, hogy teljes, lezárt közlést tartalmaztak egy-egy tényállásról s egyben kifejezték a beszélő állásfoglalását, magatartását a közölt valóságra vonatkozólag és a beszélőnek azt a szándékát is tükrözték, hogy a hallgatónál a kívánt hatást érje el velük. … Az ősmondatok („mondatszók”) másrészről a mai szavakhoz, helyesebben a tőszavakhoz hasonlítottak abban, hogy grammatikailag elemezhetetlenek voltak, vagyis nem bomlottak szét morfémákra; a hangsor, mint egységes jel kapcsolódott össze egy jelentéskomplexummal. A jel és az ábrázolt valóság összekapcsolásmódját tekintve a jelviszony még sokkal szélesebb körben természetes, reális kapcsolaton alapulhatott. Ez a reális kapcsolat egyrészt az ösztönös hangreakciók öröksége lehetett, …Másrészt reális kapcsolatú jeleket teremthetett az ősember hangutánzással és hangfestéssel; a szóteremtésnek az a módja ma is megvan, de az ősnyelvben nyilván még sokkal nagyobb jelentősége lehetett. Ezek az ősi szavak © Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 141
Page 1 and 2:
Czeglédi Katalin Általános és a
Page 3 and 4:
1. Előszó Jelen gyűjteményes k
Page 5 and 6:
nevezetesen van-e köze a jelnek ah
Page 7 and 8:
indoeurópai nyelvi kapcsolatokat s
Page 9 and 10:
A tavasz megnevezésére a csuvasba
Page 11 and 12:
hogy azokban az esetekben, ha más
Page 13 and 14:
3.2. Múltunkról a nyelv tükrébe
Page 15 and 16:
Magyar mi - orosz my (мы 'mi'); m
Page 17 and 18:
egy < e: abszolút szótő + -gy; o
Page 19 and 20:
Magyar írni Alanyi ragozás: szót
Page 21 and 22:
-szuk, T/2. -szátok, T/3. -szák.
Page 23 and 24:
szám jele) 'eszünk, esszük,' 2.
Page 25 and 26:
altáji nyelvek - mint a szkíta é
Page 27 and 28:
őstörténete. Hangtan. Farkas Lő
Page 29 and 30:
emutatásával. 2.1. A magy. isten
Page 31 and 32:
elemek (vu-, o-, u-) az abszolút s
Page 33 and 34:
8. század körül. (TESz) A magyar
Page 35 and 36:
összetartozik a magy. úr szó -r
Page 37 and 38:
megjegyzéseket írta Z. - M. Auezo
Page 39 and 40:
igazoláshoz pedig nagyban hozzáj
Page 41 and 42:
Ami a velem szót - az eszköz- és
Page 43 and 44:
3.5. Nyelvhasználat és nyelvi ere
Page 45 and 46:
azonban az eredmény az alakváltoz
Page 47 and 48:
vágja, löki, nyomja, ugyanakkor t
Page 49 and 50:
2.1.5. Közszói párhuzamok az ind
Page 51 and 52:
teljes’) stb. Figyelemre méltó,
Page 53 and 54:
6. Irodalom BÁRCZI-BENKŐ-BERRÁR
Page 55 and 56:
Donn'urty ‘Don-mocsár-tó/Forrá
Page 57 and 58:
NAP:-, Ar.:-. < vö.: or. Tumbaška
Page 59 and 60:
értelmezésénél, mindig az adott
Page 61 and 62:
epedésen keresztül felbugyogó v
Page 63 and 64:
Ask. Aszkinszkij rajon Aur. Aurgazi
Page 65 and 66:
3.7. Jel és jelentés a földrajzi
Page 67 and 68:
2.1. A tankönyvek kritikai elemzé
Page 69 and 70:
szimbólum, bélyeg’ szó. Hangta
Page 71 and 72:
mintára keletkezett tükörszók,
Page 73 and 74:
szó Punk tövével tartozik össze
Page 75 and 76:
etűnek, a jelnek, jegynek, tamgán
Page 77 and 78:
zürj. zürjén 5. Források Ašm.
Page 79 and 80:
magyarázatát az érintett nyelvek
Page 81 and 82:
variálhatóság megnőtt, újabb n
Page 83 and 84:
A nevek egymáshoz való kapcsolat
Page 85 and 86:
2.4.3.1.4. A Volga-Urál vidéke ny
Page 87 and 88:
4. Összegzés Megerősíthetjük,
Page 89 and 90: iportja 1993. április 25-én hangz
Page 91 and 92: azonosító funkció a víz és a t
Page 93 and 94: 2.1. Poliszemantikus kapcsolat muta
Page 95 and 96: közel maradtak egymáshoz. 2.1.11.
Page 97 and 98: A magy. Edelényi személynév ezze
Page 99 and 100: számolni. Ezt őrzi számos földr
Page 101 and 102: Kézirat. TB. - Szlovar Toponimov B
Page 103 and 104: helységtől észak-keletre. < mar.
Page 105 and 106: jelentéstartalomban, a szerkezeti
Page 107 and 108: t-) másik irányú változás sor
Page 109 and 110: apró, meghajlott, ferde fenyves a
Page 111 and 112: szóvégi -ś a második elem (Těk
Page 113 and 114: magánhangzó -á- párhuzamai pedi
Page 115 and 116: követett. A csuvas Těkěrlě szer
Page 117 and 118: ask. Sokor, bask: Sogor or. Sungur,
Page 119 and 120: 5. Források ANDREJEV - ANDREJEV, N
Page 121 and 122: elvont dolgok, jelenségek neveit,
Page 123 and 124: valamint az ezeket tartalmazó szá
Page 125 and 126: szó szolgálhatott, amelynek előz
Page 127 and 128: Ajryk d. TB.20.: bask. Ajryk or. Aj
Page 129 and 130: Rokonuk a magyar szeg, dugó, dug-.
Page 131 and 132: Ennek igazolására sorra vettük a
Page 133 and 134: is ismert a szólásainkban, közmo
Page 135 and 136: 3.4.4.4. A tíz 30-90 számnevekben
Page 137 and 138: utótagjának a kezdő mássalhangz
Page 139: d. domb Davl. dial. dialektus f. f
Page 143 and 144: o- + -z, ujg. …mu- + -z, alt. pu-
Page 145 and 146: ismétlésével keletkeztek, jelent
Page 147 and 148: Tăn pusnă var d. Ašm.:-, NAP:-,
Page 149 and 150: ember reprodukálta a természet eg
Page 151 and 152: ősmondatai. Ősmondatok, gyökök.
Page 153 and 154: víz hangját. A hangutánzást nyi
Page 155 and 156: magy. szú, szuh, szó, szuj, szúj
Page 157 and 158: mongol szóhoz. A magyarba került
Page 159 and 160: A magy. szóval közös gyökerű a
Page 161 and 162: ’kopogtatni, kopogni’, koputuks
Page 163 and 164: 6. Rövidítések alt. altaji azerb
Page 165 and 166: 3.14. Kettő az egyben (Nyelvünk l
Page 167 and 168: prímhegedű ’első hegedű’, p
Page 169 and 170: ikernek az egyike. Az iker egy útt
Page 171 and 172: śĕnĕ ’új’ + Čuračăk < Č
Page 173 and 174: Xora Pyry h. Ašm.XVI.: or. Xora-Py
Page 175 and 176: Előszállás ’helység Fejér me
Page 177 and 178: iker szó és a két, kettő számn
Page 179 and 180: Ar.:-. < csuv. Jěkěr csuv. jěk
Page 181 and 182: ’1. csődör, mén 2. nagy’ + t
Page 183 and 184: Măn Šĕvĕš h. Ašm.VIII.311.: c
Page 185 and 186: A fenti szavak jelentésfejlődése
Page 187 and 188: használatos közszók is, vö.: cs
Page 189 and 190: A Kárpát medencében, pl.: Vis
Page 191 and 192:
Minden nyelv visszavezethető a saj
Page 193 and 194:
Išim. Ja. Jadrinszkij rajon jak. j
Page 195 and 196:
3.15. Számjelölés a Volga vidék
Page 197 and 198:
Uraliz d. TSK.:119. ko. Uraliz / Iz
Page 199 and 200:
or. Bol'šije or. bol'šije ’na
Page 201 and 202:
Xěrlě Čutaj h. Ašm.XV.250.: csu
Page 203 and 204:
Kr. Krasznocsetajszkij rajon Kra. K
Page 205 and 206:
3.16. A birtoklás jelölése a Vol
Page 207 and 208:
meg. Lapri Čărăškassi h. Ašm.:
Page 209 and 210:
csuv. śyrma ’árok, patak, szaka
Page 211 and 212:
még akkor sem, ha a nyelvérzék m
Page 213 and 214:
melléknévképzőről és mikor a
Page 215 and 216:
Orba + Pavlova 1. Pavl: személyn
Page 217 and 218:
-ovyje: Xuramalăx h. Ašm.XVI.215.
Page 219 and 220:
Entěrej + or. -ev: birtokos mellé
Page 221 and 222:
utóbbi alapján lett a szónak oly
Page 223 and 224:
Kěrše h. Ašm.:-, NAP: csuv. Kěr
Page 225 and 226:
A párhuzamos adatok összehasonlí
Page 227 and 228:
3. Összegzés Az orosz eredetű va
Page 229 and 230:
t. tó tat. tatár Tet.u. Tetyusszk
show all

Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?