Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
teljes’) stb.<br />
Figyelemre méltó, hogy a Duna, Don, Tun névváltozatok szó belseji magánhangzójának lehetett<br />
hosszú változata is, hiszen azt őrzik a közszók (vö.: av. dānu) s ez arra utal, hogy mind a rövid,<br />
mind a hosszú magánhangzó fejlemény, vagyis az előzmény diftongus, még korábban triftongus<br />
lehetett, amelyre a földrajzi nevekben is találunk példát. (vö.: CZEGLÉDI 2006)<br />
A földrajzi nevek nyelvi használatának <strong>és</strong> nyelvi eredetének vizsgálata elvezet bennünket számos<br />
megállapítás között ahhoz is, hogy a legelső kommunikációs egység olyan szómondat vagy<br />
mondatszó volt a komplex jelent<strong>és</strong>tartalommal (névszói <strong>és</strong> igei tulajdonságok) együtt, amelynek a<br />
ma ismert utódai a tőszavak vagy gyökszavak s amelyeket alaktani oldalról megközelítve abszolút<br />
szótőnek, gyöknek nevezünk. A mondatszó egyszerre tartalmazta a k<strong>és</strong>őbbi mondat alanyát,<br />
állítmányát <strong>és</strong> a bővítményeket. Ennek a következménye, hogy ugyanaz a szó jelentheti, pl. a vizet,<br />
a víz által végrehajtott cselekv<strong>és</strong>t, pl.: folyik (megy, mozog, hengerül stb.), a víz színét, ízét stb.,<br />
egy sor tulajdonságát, amely ma a mondatban jelzői mondatr<strong>és</strong>z, sőt mennyiségre is utalhat.<br />
Az egytagú, egyszerű szóból álló földrajzi neveknek egy másik csoportja - főleg a nem víznevek<br />
<strong>és</strong> a k<strong>és</strong>őbbi keletkez<strong>és</strong>űek - már nem tartalmazzák a k<strong>és</strong>őbbi mondat csiráit, ezért azok nem<br />
lehetnek mondatszó értékűek. Következ<strong>és</strong>képp, tanulmányozásuk az alaktan körébe tartozik. A<br />
nyelvhasználat <strong>és</strong> a nyelvi eredet szempontjából történő vizsgálatuk azonban olyan további<br />
eredményekhez is vezet, amely segíti az egytagú, toldalékolatlan egyszerű szóból álló nevek<br />
tanulmányozását. A nyelvi eredet kutatásánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a<br />
Volga-Urál vidéke földrajzi neveinek párhuzamai megtalálhatók Eurázsia szerte s a neveknek<br />
feltehetően alapul szolgált közszó olyan hatalmas szócsalád tagja, amelynek további tagjai ismertek<br />
<strong>és</strong> használatosak a három nyelvcsalád – uráli, altáji <strong>és</strong> indoeurópai – nyelveiben. Az összefügg<strong>és</strong>ek<br />
okát, kronológiai, helyi <strong>és</strong> egyéb körülményeit azonban a nyelvtudomány művelői egyedül nem,<br />
csak más tudományágak segítségével képesek felismerni, rendezni.<br />
3. Összegz<strong>és</strong><br />
A fentiekben arra kívántam ráirányítani a figyelmet, hogy a nyelv kutatásának valamennyi<br />
területén (hangtan, alaktan, mondattan, jelent<strong>és</strong>tan), így a földrajzi nevek megfejt<strong>és</strong>ében nemcsak<br />
fontos szerepet játszik a nyelvhasználat, de számos területen, pl. az eredet <strong>és</strong> a közszói jelent<strong>és</strong><br />
megállapításához nélkülözhetetlen. Egyetlen orosz használatú névből, az or. Tok folyónévből<br />
kiindulva mutattuk be a párhuzamos tulajdonnévi <strong>és</strong> több nyelv közszói adatainak a bevonásával<br />
azt, hogy a nyelvhasználat <strong>és</strong> a nyelvi eredet tisztázása közelebb visz bennünket a nyelvünk<br />
titkainak a jobb megismer<strong>és</strong>éhez. Az eredményeknek pedig leíró nyelv<strong>és</strong>zeti, nyelvtörténeti <strong>és</strong><br />
őstörténeti tanulságai egyaránt vannak.<br />
4. Rövidít<strong>és</strong>ek<br />
alt. altáji mar. mari<br />
av. aveszta Mečetl. Mecsetlinszkij rajon<br />
azerb. azerbajdzsán mong. mongol<br />
Bajm. Bajmakszkij rajon ném. német<br />
bask. baskír nog. nogaj<br />
blg. bolgár ol. olasz<br />
Blagovar. Blagovarszkij rajon ojr. ojrot<br />
burj.mong. burját-mongol or. orosz<br />
csn. családnév osz. osszét<br />
csuv. csuvas oszm. oszmán<br />
d. domb óe. óegyházi szláv<br />
f. folyó óind. óind<br />
h. hely ószerb. ószerb<br />
hn. helynév ÓT. ótörök<br />
© Copyright Mikes International 2001-2013, <strong>Czeglédi</strong> <strong>Katalin</strong> 2013 51
Change language