Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

Ennek igazolására sorra vettük azokat az összetett számneveket és a földrajzi neveket,
amelyeknek jelentéstartalmában benne van a kettő. Elsőként az eredeti t- szókezdőjű számneveket
mutatjuk be, pl.:
3.4.3. A magyar tíz.
A magyar tíz és más nyelvi megfelelői:
A TESz iráni eredetűnek tartja, vö.: magy. tíz ói. dáśa… av. dasa…pehlevi dah, újperzsa dah,
szogd s (as)…afgán las, vakhi as…A magyar szó közvetlen forrása igen nehezen határozható
meg…..A zürj. das, udm. das ’tíz’ külön átvétel az irániból. (TESz) < magy. tí + z, ói. dá + śa…
av. da + sa…pehlevi da + h, újperzsa da + h, szogd + s (a + s).
A földrajzi névi kutatások fényében a tíz megalkotásakor eleink úgy gondolkodtak, hogy az nem
más, mint két öt. Vagyis az ember kezét olyan oldalhajtásnak fogták fel, amelynek az egyikén is öt
kinövés (ujj) van s a másikán is. Vannak nyelvek, ahol a tíz 'egytíz' (vö.: mong. arban 'tíz' = egy +
tíz) a húsz, harminc, negyven stb. keletkezési elvének megfelelően született. Előbb azonban meg
kellett alkotni a tízet, de a mongol erre már nem utal.
Az altáji nyelvekben a következő 'tíz' jelentésű szavak használatosak, vö.: csuvas vunnă, vună,
vun ’tíz’, ÓT. azerb., türkm., oszm., ujg., kirg., kazah, k.kalp., nog., alt., tuv., hak. on, üzb. un,
bask., tat. un, jak. uon ’tíz’, vö.: sumer in, lat. vun. (JEGOROV 1964) A szókezdő v- eredeti t-
fejleménye: t- > - > w- > 1. v- 2. V- > 0-.
Az indoeurópai nyelvekben vö.: orosz: des’at’ ’tíz’, angol ten ’tíz’, német Zehn ’tíz’. Az orosz
des'at előzménye *desent lehetett, amelyből a magyar már csak a tíz részt használja. Az eredeti
szókezdő t- megmaradt a magyaron kívül még számos nyelvben, másokban a zöngésedett
változatát, a -d-t használják. A t- réshangúsodott és zöngésedett változata a szogdban a −, amely
tovább változott, vö.: δ- > w- > 1. v- 2. b- 3. V- >0-. A t-nek további fejleményei használatosak még
ezeken kívül, amelyre később találunk adatokat.
3.4.4. A kettő-t ill. tíz-t tartalmazó összetett számnevek:
Idesorolhatók a magy. nyolc, kilenc, húsz, tizenkettő, huszonkettő, harminc, negyven, ötven,
hatvan, hetven, nyolcvan, kilencven, száz, kétszáz stb., ezer, kétezer stb., tízezer. Vannak közöttük
olyanok, amelyek egyaránt tartalmazzák a kettőt és a tízet, a többiek azonban a kettő és a tíz közül
csak a tízet.
3.4.4.1. A magyar nyolc, kilenc:
A magy. nyolc a TESz szerint valószínűleg magyar fejlemény, az ősmagyar korban
keletkezhetett. A szó nyol- része ősi örökség az ugor korból, vö.: vog.T. nålålu…É. nållåw…,
osztj,V. ńīläx, O. ńäiäl, DN. ńīD3 ’nyolc’. A vogul szóösszetétel, utótagja a ’tíz’ jelentésű –låw ~
-lu. Az osztj. –x, -3 talán denominális névszóképző. ….(TESz) < magy. nyol + -c 'tíz'.
Figyelemre méltó a magyar nyelvjárási nyóc forma, ahol a nyolc -l-jének hanghiány felel meg.
Eredeti -t- > -δ- > 1. -l- 2. -w- > -V- > -0-. A magy. nyolc, nyóc az osztj. ńīD3 alakkal lehetnek
közelebbi kapcsolatban. Amennyiben az osztj. ńīD3 szerkezeti felépítése ńī- + -D3, akkor a nyóc, ha
pedig ńīD + -3, akkor a nyolc-hoz áll közelebb.
A magy. nyol- ’kettős, iker’ jelentéstartalmú lehetett, vö.: magy. nyíl, az alakja a hegyénél olyan,
mint az elágazás, azaz csúcsos.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 131