Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A török nyelvekben vö.: csuvas śitměl ’hetven’, azerb., türkm., üzb. jetmiš, nog. jetpis, ujg.<br />
jätmiš, oszm. jetmiš, bask. jetmeš, tat. žitmeš, kirg. žetimiš, kazah, k.kalp. žetpiš, alt.V. d’ettön, hak.<br />
čiton, tuv. čeden < čedi + on ’hetven’ (JEGOROV 1964) A csuv. śitměl < śit < * śiti > csuv. śiččě,<br />
śičě, śič ’hét’ + měl ’tíz’, a további török nyelvekben: azerb., türkm., üzb. jet ’hét’ + miš ’tíz’, jet<br />
’hét’+ pis ’tíz’, ujg. jät ’hét’+ miš ’tíz’, oszm. jet ’hét’+ miš ’tíz’, bask. jet ’hét’+ meš ’tíz’, tat. žit<br />
’hét’+ meš ’tíz’, kirg. žeti ’hét’+ miš ’tíz’, kazah, k.kalp. žet ’hét’+ piš ’tíz’, alt.V. 1. d’et ’hét’+<br />
tön, 2. d’ett + ön ’tíz’, hak. čit ’hét’+ on ’tíz’, tuv. čed ’hét’+ en ’tíz’.<br />
A magy. nyolcvan < nyolc ’nyolc’ + van ’tíz’.<br />
A török nyelvekben vö.: csuvas sakăr vunnă ’nyolcvan’ ….XII-XIII. sz. ujg., azerb., gag. säksän,<br />
kirg., kazah, k.kalp., oszm. seksen, üzb. sakson, hakasz segizon, türkm. segzen, tat. siksän, bask.<br />
hikhän, tuv. sezen ’nyolcvan’. (JEGOROV 1964) < csuvas sakăr 'nyolc' + vunnă 'tíz', XII-XIII. sz.<br />
ujg., azerb., gag. säks 'nyolc' + än 'tíz', kirg., kazah, k.kalp., oszm. seks 'nyolc' + en 'tíz', üzb. saks<br />
'nyolc' + on 'tíz', hakasz segiz 'nyolc' + on 'tíz', türkm. segz 'nyolc' + en 'tíz', tat. siks 'nyolc' + än<br />
'tíz' , bask. hikh 'nyolc' + än 'tíz', tuv. sez 'nyolc' + en 'tíz'.<br />
A uráli nyelvcsaládba soroltak közül megemlítjük az udm. t’amyston ’nyolcvan’ (MUNKÁCSI<br />
1990) számnevet, amelynek szerkezeti felépít<strong>és</strong>e: t’amys ’nyolc’ (< t’a ’kettő’ + mys ’tíz’) + ton<br />
’tíz’.<br />
A magy. kilencven < kilenc ’kilenc’ + ven ’tíz’.<br />
3.4.4.5. A száz számnévben:<br />
Tanulságos a magy. száz <strong>és</strong> nyelvi megfelelőinek a vizsgálata. A száz felépít<strong>és</strong>e a magyar logika<br />
szerint tíz tíz, amelynek a különböző nyelvekben használatos alakváltozatait számba véve a<br />
számneveink etimológiáját biztosabban írhatjuk meg. A száz eleink gondolkodása szerint tíz tíz,<br />
azaz tíz darab százas, másképpen tízszer tíz. A nyelvi párhuzamai közül idetartoznak az ojr. zûn,<br />
zuun 'száz', K-mong. dzô-n, dzagon 'ua.' rokona a csuv. śĕr 'száz', ÓT., Óujg., azerb., türkm., kum.<br />
jűz, ujg., üzb., nog. juz, kirg., kaz., k.kalp. žűz, bask., tat. jöz, k.kalp. žuz', alt. d'űs, tuv., hak., sor<br />
čűs, jak. sűűs 'száz'. (JEGOROV 1964) Idetartozik az or. sto 'ua.', magy. száz. Ez a számnév a tíz tíz<br />
összetétele, azaz 'tízszer tíz' a jelent<strong>és</strong>e. Mindezt csak a számrendszerek vizsgálata <strong>és</strong> azok<br />
megért<strong>és</strong>e során olvashatjuk ki a számnevekből, hiszen a ma használt szóalakok már annyira<br />
átalakultak, lerövidültek, hogy eleink gondolkodásának ismerete <strong>és</strong> a rendszerbe tartozó<br />
alakváltozatok figyelembe vétele nélkül a megfejt<strong>és</strong> lehetetlen lenne. A magy. száz szót a TESz<br />
helytelenül ősi örökségnek tartja a finnugor korból. A hozott adatok azonban idetartoznak, vö.: vog.<br />
šāt, osztj. sàt, zürj. śo, votj. śu, cser. šu·δä, mdE. śado, mdM. śadă, fi. sata, <strong>és</strong>zt sada, lp. čuotte,<br />
čuode, ld. még. szanszkr. çatám, av. satäm, lat. centum 'száz'. (TESz) Az angol ten 'tíz' is az<br />
alkotóelemek változatainak a sorába tartozik. A szó alakváltozata a magy. cent, centiméter centi-<br />
'valamely alapmértékegység századr<strong>és</strong>ze' előtagja, a centenáris 'évszázados, száz évenként<br />
visszatérő' cente- töve stb. A magy. száz <strong>és</strong> a különböző nyelvi párhuzamai tehát mellérendelő<br />
összetett szavak s a tagok ugyanazt, tízet jelentenek. Szerkezeti felépít<strong>és</strong>ük: ojr. zu + -un, K-mong.<br />
dzô- + n, dzag + on, csuv. śĕ + r, ÓT. Óujg., azerb., türkm., kum. jű + z, ujg., üzb., nog. ju + z,<br />
kirg., kaz., k.kalp. žű + z, bask., tat. jö + z, k.kalp. žu + z', alt. d'ű + s, tuv., hak., sor čű + s, jak.<br />
sűű + s, or. s + to, magy. szá + z, vog. šā + t, osztj. sà + t, zürj. śo + 0, votj. śu + 0, cser. šu· + δä,<br />
mdE. śa + do, mdM. śa + dă, fi. sa + ta, <strong>és</strong>zt sa + da, lp. čuotte, čuo + de, ld. még. szanszkr. ça +<br />
tám, av. sa + täm, lat. cen + tum, magy. cen + t, cen + ti-, cen + te-. A lat. cen + tum mindkét tagja<br />
láthatóan is közel van a tíz számnévhez, vö.: ang. ten. Mind az előtagban, mind az utótagban a<br />
kezdő mássalhangzó eredeti t- illetőleg a fejleményei szerepelnek. A száz szó előtagjának <strong>és</strong> az<br />
© Copyright Mikes International 2001-2013, <strong>Czeglédi</strong> <strong>Katalin</strong> 2013 136