Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

szimbólum, bélyeg’ szó. Hangtanilag közelebbi kapcsolata van az ÓT. bitig formával.
A szavak azt a módot is tartalmazzák, hogyan készítették a jelet. A pecsét a folt szóval
kapcsolatos, a magy. ró, rov- pedig arra utal, hogy a jeleket véséssel készítették, azaz rótták. A szó
nemcsak a rovásírásunk emlékét őrzi, hanem több, rokon jelentésben is ismert, vö.: magy. ró-, rov-
’adót kivet valakire, teherként, kötelességként előír valakinek, feljegyez, összeír, nyilvántart, (fából)
összeállít, vág, metsz, …üt, csap’. A TESz örökségnek tartja a finnugor korból.
A magy. ró, rov- ige és az or. ryt’ (ry- + -t’), rvat’ (rva + -t’) ’tépni, szakítani’ töve összetartozik.
A magyar szó finnugor kori örökségként való magyarázata nem megalapozott.
2.2.5. Ezen kívül a magy. ír és más nyelvi megfelelői jelzik, hogyan történik az írás művelete.
Mint ahogyan a víz a csöpögése, ill. a járása közben nyomot hagy, pettyet, pontot, vonalat, mintát ír
a földben, az ember ilyet képes alkotni különböző tárgyakra szúrással, vakarással stb., amelyről
számos szavunk tanúskodik, vö.: magy. ír ’fest, beszédet látható alakban rögzít, feljegyez’. A TESz
szerint Csuvasos jellegű ótörök jövevényszó, vö.: oszm., tat. yaz-, kirg. žaz-, bask. yaδ-, csuv. śyr-’,
vö. még mong. dzsiru-, mandzsu ńiru- ’vonalat húz, fest, ír’. A magyarba került ócsuvas alak *yr
lehetett. Vö.: még osztj. içèritä, içǎritāγÈ ’vonalat húz, ír’. (TESz)
A fenti adatok sorát bővíti Jegorov, vö.: csuv. śyr ’írni’, ÓT. yaz-, ujg., azerb., türkm., oszm.,
gag., tat., bask., nog. jaz-, üzb. joz-, kirg., kaz., k.kalp. žaz- 85 , karacs. dzsaz-, jak. syruj ’írni’, suruk
’levél’…(JEGOROV 1964)
Az ír- igéből főnevet is képeztek, pl.: magy. írás, csuv. śyru ’betű, írás’, or. pic’mo ’írás, levél’,
közszláv eredetű. (SIS)
Összetartozik a csuv. śyr ’írni’ igével az or. čerta ’vonal, vonás, jel’ (SIS), (čer + -ta ) töve is. A
szókezdő č- eredete elvileg t- vagy k-, eldöntik a török adatok, amelyek szerint t-. Idetartozik az or.
čertit’ ’rajzolni’ (čer-: igető + -ti: deverbális nomen képző + -t’: főnévi igenévképző)’
A vizsgált szavunk rokona többszörösen képzett szóban is felismerhető, pl.: or. razdirat’ ( raz-
+ dira- 86 + -t’) ’széttép, szétszaggat’ ige töve a dira összetartozik a magy. tör- igével, a darab
szóval, a darabol tövével..
A ném. Schrift (Schrif + -t) töve a csuv. śyr ’írni’ és társainak a rokona.
A szavak arról is tanúskodnak, hogy a jel készítésének a módjai közül az egyik nyelvben mint
jelkészítés maradt fenn, pl. vágás, metszet, nyírás, a másik nyelvben azonban csak a vágás, nyírás
jelentésben használatos. Ilyen, pl. a magyarban a nyír, metsz, metél, piszkál, piszke, vakar stb.
A magy. nyír ’vág, metsz’ bár a TESz szerint ismeretlen eredetű, összetartozik a mandzsu ńiru-
’vonalat húz, fest, ír’ igével.
A csuv. śyra ’vonal, vonás’, ujg. žira, kirg., kaz. žyra ’vízmosás’, vízzel mosott árok, szakadék’.
Vö.: csuv śyr- 87 ’vízzel mosni a partot, barázdát csinálni, jelölni, vonalat húzni, nog. jyr ’gátat
tépni, szakítani’, kaz., k.kalp. žyr ’tépni, szakítani, ásni (földet)’, kirg. žyr ’széttépni, szétszakítani’,
csag. jyr, jyrga ’ás, kapar, túr, a víz szétszakít’, jak. suruj ’ jelezni, vonalat húzni’, vö.: mong. zurax
’jelezni, vonalat húzni, rajzolni’. (JEGOROV 1964) A magy. szúr és ír igével van közelebbi
kapcsolatban.
A magy. metél, metsz ’bevág, levág stb.’… met tövét ismeretlen eredetűnek tartja a TESz. A szó
etimológiájának megírásához hasznos számba venni további adatokat, pl. a következő szavakat: or.
metka ’megjelölés, jelzés, jel, jegy, ismertetőjel’, or. metit’ ’megjelöl, céloz, törekszik valahová’.
(HADROVICS – GÁLDI 1951), ’vágni, vésni, vésetet, vágást csinálni’, vö.: gót maitan ’vágni,
vésni’. (SIS) Az or. zametka ’megjegyzés, feljegyzés, jelző, jel, jelzés’ (HADROVICS – GÁLDI
1951)A szó za- + metka elemekre bontható.
Az or. pisat’ ’írni’. Indoeurópai jellegű, közszláv eredetű. Vö.: óporosz peisāi ’írnak’, lat.
pingere ’rajzolni’, gör. poikilos ’éles’ …(SIS) szó (pisa: igető + -t’: főnévi igenévképző) tövével
85 Vö.: magy. zúz, zúza.
86 Vö.: magy. tör.
87 Vö.: magy. szúr.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 69