Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

partot mos, széthasít, vág’, 2. ír, (eredetileg ‘vág, ró’ jelentése volt). Más török nyelvi megfelelők:
jVr-, čVr-, šVr-, žVr-, sVr-, zVr- stb., tipusú szavak. Csuvas śur- ‘vág, tép, szel’, vö.: más török
nyelvek: jVr-, žVr-, čVr-, d’Vr-, magyar túr- ‘földet mozgat, váj, kiás’, tör- ‘utat vág’ stb.), csuvas
śyrma (śyr- ‘vág’ + -ma: deverbális nómenképző).
Csuvas sărčě csuv. sărt 1. ‘hegy, amely egyrészt a ‘szoros, kemény’ jelentésen keresztül
alakult ki, vö. magy. (szikla)szírt 2. dial. ‘mocsár’ amely a ‘vájat, vízmosás, gödör’ jelentésen
keresztül fejlődött, + -ě: bírtokos személyjel, előtte szabályos -t- > -č változás történt.
Csuvas varě 1. csuv. var ‘árok, patak’ + -ě: bírtokos személyjel, 2. csuv. var- ‘földet ásni’
+ -ě: deverbalis nomen képző. 70
Csuvas paršă (par + šă) ‘vágat-forrás’ < vö. csuv. par ‘vas’ < ‘kőzet’ < ‘kemény’ < ‘szoros’ <
‘vágat, vízmosás’ korábbi jelentését őrzi.
Csuvas pusnă (pus + nă) ‘vágta’ csuv. pus- ‘vág, ás’ + -nă: múlt idejű melléknévi igenév
képzője.
Csuvas ilně (il + ně) ‘vágta’ csuv. il- ‘vágni, kezdeni’ + csuv. -ně: múlt idejű melléknévi
igenévképző.
Csuvas tună ‘csinálta’ tu- ‘csinálni, teremteni’ + -nă: múlt idejű melléknévi igenév képző.
Komi ju ‘folyó’ ko. és/vagy udm. ju ‘folyó’.
Csuvas Pik , Pi ‘fő, fej’ < vö.: csuv. ěmpü ‘hatalmas cár’ (ěm ‘idősebb’ + pü ‘nagy, fő, fej’ vö.
más török nyelvek: bej, beg ‘fő, fej’. Magyar ‘1. fő, fej 2. forrás, kezdet’ jelentésben is ismert. Az
uráli megfelelőinek jellemző alakjai: pV, pV, pVk, pVg tipusúak, jelentésük ugyanaz.
Csuvas puś ‘1. fő, fej, fent (lévő), magaslat, 2. főnök, vezető, idősebb, nagy, hatalmas, 3. kezdet,
forrás, a folyó felső szakasza’. Összetett szónak véljük: csuv. pu ‘fő, fej, kezdet’ + ś < śě < śěn <
śin vö. ko. śin ‘forrás’.
Orosz baška (baš + ka) ‘forrás, folyó kezdete’ tat. bask. baš ld. csuv. puś + ka: kicsinyítő
képző.
Baskir kul ‘völgy’ bask. kul ‘völgy’.
Baskir Kan ‘görbe’ 1. vö. magy. hón ‘hajlat’ 71 , csuv. xum ‘hullám’, magy. kunkor (kun+
kor), csuv. kukăr (ku + kăr) más török megfelelők kVnkVr (kVn + kVr) első eleme, magy. kan ‘1.
hím 2. másik félbe beilleszthető, beakasztható kapocs’ 72 , magy. kán, kagán, csuv. xun ‘1. kán, cár 2.
vér (az egyenesági leszármazásra utal) - stb’, más török nyelvi megfelelők pl.: xVn, xVVn, kVn,
kVgVn, xVkVn típusú szavak.
Csuvas külě csuv. 1. kül ‘tó’ + -ě: ‘bírtokos személyjel 2. Külě ‘tó’
Csuvas Xura ‘fekete, sáros’ csuv. xura ‘fekete’ < ‘sáros’ 73 .
Csuvas ojă ‘szakadék, völgy' csuv. oj- vö. más török nyelvek oj- ‘ás, kapar, túr’ + -ă:
deverbalis nomenképző. Vö. még: csuv. ujăr ‘darabokra szed szét’.
Csuvas sali ‘falva’ csuv. sala or. selo ‘falu, település’ + csuv. -i: bírtokos személyjel.
Csuvas kiremečě ‘kiremetje’ csuv. kiremet ‘sáros, rossz szellem és a neki szentelt hely’ +
-ě: bírtokos személyjel. Szabályos -t- > - č- változás történt.
Összegezve a csuv. Tan, Ton Tun, ko. or. Don alapjául olyan köznév szolgálhatott, amelynek
lehettek čăn, čun, čyn, śěn, sin változatai és a jelentésük ‘forrás’ s amelyeket számos nyelv őriz
köznévi és tulajdonnévi formában. A ‘forrás’ jelentés sok jelentésmozzanat összessége. Ilyen
részjelentések, pl.: vágás, vágat, kerekség, görbeség, hajlás, forgás, vízmosás, születés, kezdet,
fiatal, felső, fenti szakasz, fent lévő időben (=ősi) és térben, továbbá keskeny, szűk, szoros, kemény
stb. Azt, hogy melyik jelentésmozzanatot vagy jelentésárnyalatot kell alkalmazni a földrajzi nevek
70 Az adott név szerkezete dönti el, melyiket kell figyelembe venni.
71 Eredeti jelentése ‘hajlat’ lehetett.
72 Az alakja görbe, horgos’.
73 Az ősi gondolkodás szerint fekete az, ami sáros.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 58