Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

szavaknak vannak magas hangrendű és vegyes hangrendű párhuzamaik is, (vö. Ten, Tejan). -Pl.:
Xura tăvăn ‘Fekete/sáros forrás’ ? Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Xura tăvăn Kra.
Xora tăvan ‘Fekete/sáros forrás’ d. Ašm.XVI.208.: csuv. Xora tăvan, völgy neve or. Jakejkino falu
mellett, NAP:-, Ar.:csuv. Xora tăvan A? erdő.
Xora tăvan var' ‘Fekete/sáros forrás árka’ f. Ašm.XVI.208.: csuv. Xora tăvan var', árok, patak
neve, NAP:-, Ar.:-.
Sartuan sărčě ‘Sartuan hegye/mocsara / Vízmosta árok-forrás hegye/mocsara’? h. Ašm.XI.74.:
csuv. Sartuan sărčě, hely neve, NAP:-, Ar.:-. < Sar + tuan sărčě 65 .
Sartăn ‘Vízmosta árok-forrás’ h. Ašm.XI.75.: csuv. Sartăn, város neve? NAP:-, Ar.:-. < Sar + tăn.
Siměs tăn ‘Siměs forrás’ d. Ašm.XI.148.: csuv. Siměs tăn, mező neve, NAP:-, Ar.:-.
Nemcsak veláris, hanem vegyes és palatális hangrendűek is lehetnek a Don alakváltozatai között:
Tejan sali ‘Tejan falva’ h. Ašm.XIII.: csuv. Tejan sali Kurm.u., orosz falu neve, NAP:-, Ar.:-. Ld.:
or. Dejanovo Kurm.u.
Ten sali ‘Ten falva’ h. Ašm.XIII.289.: csuv. Ten-sali or. Dejanovo Kurm.u., orosz falu neve, NAP:-,
Ar.:-. Ld.: csuv. Tejan-sali.
Tvina ‘Forrás’ f. Ašm.XV.109.: csuv. Tvina or. Dvina, folyó neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Tvina.
Xoratan varě ‘Xoratan árka /Fekete/sáros-forrás árka’ v. Ašm.XVI.219.: csuv. Xoratan varě,
kiremet neve, NAP:-, Ar.: csuv. Xoratan varě A. < Xora + tan varě.
Gyakori, hogy a vallási hely folyónál van. Az adatokban szereplő tăvan, tuan, tan változatok
rokonságát támogatja az is, hogy mindhárom megvan kiremet nevében: Pl.:
Xora tăvan kiremečě ‘Fekete/sáros forrás kiremetje’ v. Ašm.XVI.208.: csuv. Xora tăvan kiremečě,
kiremet neve, NAP:-, Ar.:-.
Xoratan ‘Fekete/sáros forrás’ v. Ašm.XVI.219.: csuv. Xoratan or. Xora-Tuan, kiremet neve, NAP:-,
Ar.:-.
A szóbelseji triftongus -k- zárhang is előfordul a csuvas és a baskír adatokban, amelynek orosz
megfelelője is -k-, ritkán -g-. Ennek az a magyarázata, hogy a csuvasok VkV helyzetben fél zöngés
mássalhangzót ejtenek, de zöngétlent írnak. Az orosz ezt vagy zöngétlennek, vagy zöngésnek hallja,
részben ezért van kétféle megfelelője írásban, részben pedig azért, mert a zöngés tat. bask. -g-t az
orosz ugyanúgy adja vissza az ejtésben és az írásban. Vö.: or. Toganaševo.
Piktukan ‘Fő-forrás’ f. Ašm.IX.205.: csuv. Piktukan, kis folyó neve, NAP:-, Ar.:-. < Pik + tukan.
Pitokan ojă ‘Pitokan mező/Fő-forrás mező’ d. Ašm.IX.241.: csuv. Pitokan ojă, mező neve, NAP:-,
Ar.:-. < Pi + tokan ojă
Kan-Tukan ‘Hajlott/görbe-forrás’ f. TB.86.: bask. Kan-Tukan or. Kan-Tukan Belor., az or. Nukat
baloldali mellékfolyója.
Tokan hay ‘Tokan mocsara’ m. TB.143.: bask. Tokan hay Bajm., mocsár.
Tujăn śyrmi ‘Tujăn szakadéka/folyója’ f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Tujăn śyrmi A.
A csuvas tăvan magában hordja a csuv. tu- tăv- ‘születni, tenni, csinálni, teremteni, létrehozni’
jelentést, továbbá együtt szerepel az ‘1. vág, 2. belefog, -kezd’ igei alapú szóval, Pl.:
Čük tună var ‘Čük csinálta árok’ d. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Čük tună var Ja.
Śor tăn śyrmi ‘Śor forrás patakja’ f. Ašm.XIV. csuv. Śor tăn śyrmi patak, szakadék neve, NAP:-,
Ar.:-.
Tăn ilně var ‘Tăn vágta árok / Forrás vágta árok’ d. Ašm.XIV.272: csuv. Tăn ilně var, hely neve,
NAP:-, Ar.: csuv. Tăn ilně var M.
Előfordul, hogy a TVn formát követő bilabiális mássalhangzó hatására -n > -m hasonulás történik,
s az így keletkezett Tăm köznévi megfelelője nem tévesztendő össze a csuvas tăm ‘agyag’ jelentésű
szóval, amelyet az orosz ejtés tükröz.
Tăn paršă 66 külě ‘Tăn forrás tava’ t. Ašm.XIV.272: csuv. Tăn paršă külě or. Tumbaška, tó neve,
65 A név első és második tagja végső eredetét tekintve ugyanaz a szó: Sar + tuan, săr + čě < săr + t (