Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

3.6. A földrajzi nevek összehasonlító jelentéstani vizsgálatairól
"A csuvasok mai fő lakóhelyén, a Csuvas ASzK mai területén eredetileg finnugor nyelvet beszélő
népek laktak. Arról azonban vita folyik, hogy ezek volgai finn, nevezetesen cseremisz vagy pedig
permi jellegű nyelvet beszéltek. A kérdést a terület helyneveinek tudományos feldolgozása, és
részben a csuvas nyelv finnugor jövevényszavainak vizsgálata fogja eldönteni." (RÓNA-TAS
1978:66)
1. Csuvas föld toponímiai adatainak a sok szempontú feldolgozása egyelőre nem váltotta be a fenti
reményeket. A földrajzi neveket nagy százalékban sem a csuvas, sem csak a permi, sem csak a
cseremisz nyelvek bevonásával nem lehet megfejteni. A neveknek csupán kis százaléka, a
legújabban keletkezettek ismerhetők fel e nyelvek segítségével. Ugyanakkor a nevek kapcsolatot
mutatnak a környék földrajzi neveivel, elsősorban vízneveivel és a vizes helyek neveivel egészen
Kelet-Szibériától a Baltikumig, sőt a Kárpát-medence neveivel is. Miután ezeken a területeken
legalább három nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélő népek fordultak meg és élnek még ma is, a
munka során lehetségesnek tartottuk, hogy akadnak köztük olyan nyelvek, amelyek őriznek e
földrajzi nevekkel azonosítható tulajdonneveket és közneveket.
Első lépésként segített a nevek összehasonlító vizsgálata. A víznevek és a víznévi eredetű nevek
összehasonlító hangtani, alaktani és jelentéstani vizsgálatait elvégeztük úgy, hogy az összetartozni
látszó neveket egybevetettük, sorra vettük az azonosságokat és az eltéréseket. A munkánkat
nagyban segítette az, hogy a forrásul használt tanulmányok jelzik a nevezett patak, folyó stb.
legfontosabb tulajdonságait, amelyekkel valamilyen formában a neveknek jelentésbeli kapcsolatban
kell lenniük. A fennmaradt legrégebbi, legelső elnevezések akár változtatás nélkül is
fennmaradhattak, olykor változtak, bővültek a konkretizáció, az érthetőség, a pontosítás kedvéért.
Ezek a bővítések legtöbbször megfejthetők és a köznévi jelentés valóban az illető víz, vizes hely
valamely lényeges tulajdonságára utal. Gyakori, hogy egy név több bővítést tartalmaz, jelentésük
azonban ugyanaz vagy hasonló. Figyelembe véve, hogy a földrajzi névadási indíték függ a kortól,
függ a természeti és társadalmi környezettől, a földrajzi nevek tartalmát, köznévi jelentését keresve
tekintettel kell lenni arra, hogy a nevek alapjául köznevek és tulajdonnevek egyaránt szolgálhattak.
A víznevek esetében a tulajdonnév csak mint másik víznév jöhet számításba. Miután a földrajzi
nevek múltunknak olyan beszédes emlékei, mint az írott források vagy a tárgyi emlékek,
vizsgálatuk fényt deríthet a névadó nép nyelvére, természeti és társadalmi környezetére, mindennapi
életére, emberi kapcsolataira, társadalmi berendezkedésére, törvényeire, katonai viselt dolgaira,
iparára, mezőgazdaságára, vallására stb. A tárgyak és a földrajzi környezet megnevezése a tartalmi
hasonlóság alapján történik.
2. A földrajzi nevekben szereplő köznevek tehát biztosítják a nevek jelentéstani hátterét. E
köznevek felismerése pedig alapvető a név megfejtéséhez.
Módszertani szempontból a földrajzi nevek jelentéstani vizsgálata során lényeges
megkülönböztetni a földrajzi közneveket és a földrajzi tulajdonneveket, amelyek a földrajzi neveket
alkotják. A földrajzi köznevek a földrajzi nevekben képviselik azokat a közneveket - idetartoznak a
népnevek és az egyéb köznevek - amelyek a név alapjául szolgáltak. A földrajzi tulajdonnevek
képviselik azokat a tulajdonneveket, amelyek szintén alapul szolgálhattak a földrajzi neveknek.
Víznevek esetében egy másik víznév, egyéb földrajzi nevekben bármilyen tulajdonnév szerepelhet.
2.1. A neveket alkotó elemek elkülönítése az összehasonlító vizsgálatok segítségével lehetséges.
Tó nevében:
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 54