Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
összetartozik a magy. úr szó –r képzőjével s a korábbi –rink < -rVnkV < -rVtkV stb. fejleménye. A<br />
képző előzménye önálló szó volt, ez pedig azonos az abszolút szótővel, a magy. tő szóval <strong>és</strong><br />
alakváltozataival azzal a különbséggel, hogy itt nem a tő, hanem ennek az alakváltozata a magyar<br />
rönk szó van jelen. Idetartozik a magyar rög, továbbá a rang, rag stb. szó is. A ‘fény vidéke,<br />
Napkelet’ jelent<strong>és</strong> pedig magában hordozza a szület<strong>és</strong>, a kezdet, az indulás stb. jelent<strong>és</strong>t, amely<br />
végső soron szintén a maghoz, a forráshoz vezet. A mag, a forrás pedig egyben a hatalom <strong>és</strong> a<br />
vagyon is, s aki, ami ehhez tartozik, az lehet hatalmas, vagyonos, nemes <strong>és</strong> uralkodó. Az úr szó<br />
eredendően a vízcsepp, a forrás uralkodó, irányító tevékenységét őrzi. Eleink a vizet szentnek is<br />
tartották, ez az alapja a mai Úr ’isten’ jelent<strong>és</strong>nek s annak, hogy az Úr mint Isten nemcsak uralkodó,<br />
hanem teremtő, első <strong>és</strong> egyetlen is, aki fent (mint forrásban) az égben székel.<br />
A fentiek alapján a magyar úr szó nem lehet ősi örökség a finnugor korból. A fenti szavak közül<br />
a magy. er rokona a férj <strong>és</strong> az ember, valamint az úr szónak. Ezt támasztja alá a hangtani, a<br />
szerkezeti megfelel<strong>és</strong>ek mellett a magyarban a használat, vö.: férjem, emberem, uram stb., sőt az<br />
óiráni arya ’nemes, előkelő ember’ adat is.<br />
Az Istár a jelent<strong>és</strong>ét illetően abban különbözik az Isten-től, hogy míg az Isten eredetileg<br />
napistennő volt, az Istár már női vagy férfi istent egyaránt jelenthetett. Szerkezetileg ugyanúgy<br />
összetett szó, az előtagja azonos az isten előtagjával (is). A tár utótag a tör. tengri <strong>és</strong> változataival<br />
rokon, továbbá a magy. úr szóval tartozik össze, amelyet férfi istenhez kötnek. Ez azonban végső<br />
soron a magyarban is meglévő tenger 'víz' jelent<strong>és</strong>ű szóhoz vezet s a víz női term<strong>és</strong>zetű.<br />
3. Összegz<strong>és</strong>.<br />
A nyelv egyik alapvető funkciója, feladata, hogy közvetítse, bemutassa a term<strong>és</strong>zeti <strong>és</strong> a társadalmi<br />
környezetet az ember szűrőjén keresztül, vagyis úgy, ahogyan az ember látja, gondolja az éppen<br />
aktuális tudása, gondolkodása szerint. Következ<strong>és</strong>képp, a szavak keletkez<strong>és</strong>ükkor az alkotó<br />
embernek az éppen akkori szintű tudását is tartalmazzák. Idővel az eredeti jelent<strong>és</strong>tartalmat<br />
megőrizve a tudás bővül<strong>és</strong>ével módosulhatnak, kieg<strong>és</strong>zülhetnek a jelent<strong>és</strong>ek, de egy nép az ősi<br />
gondolkodását sohasem veszíti el teljesen, a nyelvi funkciónak mindig a r<strong>és</strong>ze marad. A magyar<br />
pedig - a fenti példák értelmében is - a mai napig megőrizte több ezer éves hagyományait a<br />
szavakon keresztül, sőt eg<strong>és</strong>zében véve a nyelvén keresztül. A nyelvi kapcsolatok felderít<strong>és</strong>e pedig<br />
azt is jelzi, hogy mely nyelvek <strong>és</strong> milyen okok miatt kötődnek a magyarhoz, ha a nyelvük funkcióját<br />
vizsgáljuk. A nyelvi funkcióban tehát benne van az embernek a valósághoz való viszonya. Az isten<br />
szavunk nyelvi funkciójának a felismer<strong>és</strong>éhez a földrajzi névi kutatások juttattak el. Az isten szó<br />
legalább 4 ezer éve szinte változatlan hangalakban használatos. Term<strong>és</strong>zetes, hogy a magyarság a<br />
magyarok istenét a teremtőnek nevezi, s ezt megtámogatja az isten szónak alapul szolgált napra <strong>és</strong><br />
nőre utaló szavak együttese. Ugyanilyen elv szerint alkották meg őseink az asszony <strong>és</strong> az ara szót,<br />
sőt más nyelvektől eltérően a magyarban a férjezett nő is ilyen szerkezetű <strong>és</strong> jelent<strong>és</strong>ű nevet visel a<br />
hagyományok szerint. Ezzel az alkotási móddal hívták fel a figyelmet a teremtőre, aki minden<br />
időben csakis két fél, a férfi <strong>és</strong> a női tulajdonsággal rendelkezők együttese, egysége lehet s ez<br />
egyben az élet keletkez<strong>és</strong>ének, a teremt<strong>és</strong>ének <strong>és</strong> az élet fennmaradásának a feltétele.<br />
4. Rövidít<strong>és</strong>ek<br />
alt. altaji<br />
AK. Akadémiai Kislexikon<br />
ang. angol<br />
azerb. azerbajdzsán<br />
bask. baskír<br />
burj.mong. burját mongol<br />
csag. csagatáj<br />
csuv. csuvas<br />
hak. hakasz<br />
© Copyright Mikes International 2001-2013, <strong>Czeglédi</strong> <strong>Katalin</strong> 2013 35
Change language