Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

használatosak: -j, -s. –l’, -z’, -n’, -r, -c, -t’, -č, -š. Az orosz nyelvhasználat törvényei szerint a
palatális, valamint a palatalizált mássalhangzók és a –ž, -č, -š után nem –ovo, hanem –evo. Ez a
törvényszerűség érvényesül a toponímiában is. Akadnak bizonytalan esetek, amikor csak
feltételezni tudjuk a palatalizált szóvégi mássalhangzót az orosz alapján.
Entri Pasar h. Ašm.:-, NAP: csuv. Entri Pasar or. Andrejevo-Bazary K., csuvas falu, Ar.:-. < csuv.
Entri + Pasar csuv. pasar ’bazár, vásár’, or. Andrejevo or. Andrej: személynév nem
orosz Entrej, Entěrej + or. –ev: birtokos melléknévképző + or. –o, or. Bazary orosz *Pasary.
Az or. Andrejevo-Bazary nevet Andrejevo selo – Bazary-nak kell értelmezni, mert az Andrejevo
semleges nemű főnévre utal. Kevés –ev(o) képzős személynévi eredetű földrajzi név van. A fenti
kéttagú helynév első tagja az orosz használatban –evo képzős, a csuvasban azonban képző nélküli.
Ez azt is jelenti, hogy a birtoklást a névazonossággal, a képző nélküli puszta személynévvel fejezi
ki. Az or. –ej végű személynévnek a csuvasban –i végű felel meg.
Patărjel h. Ašm.:-, NAP: csuv. Patărjel Čirküllě Patărjal' or. Bogatyrevo Saltyganovo C.,
csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Patărjel < Patăr csuv. pattăr ’hős, bátor, vitéz’ + jel csuv. jel
’falu’ csuv. Čirküllě čirkü ’templom’ + -llě: képző + Patărjal' < Patăr + jal' csuv. jal
’falu’, or. Bogatyrevo < Bogatyr + or. –ev: birtokos melléknévképző + or. –o, or. Saltyganovo <
Sal + tygan + or. –ovo.
Az or. –evo képző jelentésének megfelelően a csuvasban jel, jal ’falu’ szó használatos.
Śěrpüjel h. Ašm.:-, NAP: csuv. Śěrpüjel or. Novoje S'urbejevo C., csuvas falu, Ar.:-. < csuv.
Śěrpüjel < Śěr 1. Śěr: víznév 2. csuv. śěr ’száz’ + pü csuv. pü ’fő, fej’ + jel csuv.
jel ’falu’, or. Novoje or. novoje ’új’ + S'urbejevo or. S'urbej *Śürpej: nem orosz
eredetű szó + or. –ev: birtokos melléknévképző + or. –o.
A falu nevének alapjául szolgálhatott elvileg egy csuv. śěrpü ’századfő’ címnév, de
keletkezhetett folyónévből is s akkor ’ Śěr(folyó)-fő-falu’ a jelentése.
Vodolejevo h. Ašm.:-, NAP: or. Vodolejevo M-P., orosz falu, Ar.:-. < or. Vodolejevo < Vodo or.
voda ’víz’ + lej md. lej ’folyó’ + or. –ev: birtokos melléknévképző + or. –o.
Jantuš h. Ašm.:-, NAP: csuv. Jantuš or. Iskejevo- Janduši C., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Jantuš <
Jan + tuš, or. Iskejevo Iskej: nem orosz eredetű szó + or. –ev: birtokos melléknévképző + or.
–o + Janduši nem orosz Jantuši.
Kokšaga f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Fa.IV.290.: or. Kokšaga, folyó neve, amelyen épült Joškar Ola, régi
nevén Carevokokšajsk < or. Kokšaga < Kok + šaga, or. Carevokokšajsk < Car or. car
’uralkodó’ + or. –ev: birtokos melléknévképző + or. -o + kokšaj: ugyanaz, mint or. Kokšaga+ or. –
sk: vonatkozó melléknévképző.
Čar xuli h. Ašm.XV.149.: csuv. Čar xuli or. Joškar-Ola Carevokokajsk, város neve, NAP:-, Ar.:-.
< csuv. Čar csuv. čar ’cár, uralkodó’ + xuli csuv. xula ’város’ + csuv. –i: birtokos
személyjel, or. Carevokokajsk< Car or. car ’uralkodó’ + or. –ev: birtokos melléknévképző +
or. -o + kokšaj: ugyanaz, mint or. Kokšaga+ or. – sk: vonatkozó melléknévképző.
A –evo képző az összetett szóból álló helynév előtagján található. Az anyag feldolgozása során
egy olyan névadási szokás rajzolódott ki, hogy a víz nevét felhasználták az illető víz melletti terület
megnevezésére is úgy, hogy először a terület neve azonos volt a víz nevével, amely mellett
található. Második lépésben a víz nevéhez illesztettek egy olyan szót, amely vizes vagy víz nélküli
mélyedést jelölt, ez elsőként a folyómederre vonatkozott, majd a folyó menti árterületre is. Ez
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 220