Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

miközben réshangúsodott és újra zárhangúsodott: t- > th- > 1. φ- 35 > 1.1. f- 36 , megtalálható a
magyarban, 1.2. p- 37 2. s- őrzi a latin és az angol. Más esetekben a réshangúsodással együtt járt a
zöngésedés is, majd a zárhangúsodás és a nazalizáció, továbbá a vokalizáció, eltűnés: t- > δ- > w-
> 1. v-: jelentkezik a csuvasban, 2. m-: használt a magyarban, a vogulban és az osztjákban 3. VV-
> V- > 0-: elenyészett a csuvas kivételével a török nyelvekben, az osztják, zürjén, votják adatokban
s az oroszban. Az n- nazális közvetlenül a t- zöngésedése és nazalizációja során keletkezhetett,
amelyet a magyar őriz a nap 38 szóban.
A képzők alakváltozatai: -t, -z, -t, -d. -n', -n, -čax, -džak, -dak, -čok, -čak, -sak, -šak, -čag,
(tűz), -z, -s. (izzik), -t, -lik (fűt), -leg, -li·, -lek (meleg), -p, -l, -n (nap). A képzők eredetileg önálló
szavak voltak s a kezdő mássalhangzójuk ugyanúgy t- volt, amely vagy megmaradt vagy különböző
változásokon ment keresztül. Amint látható, sohasem csak a változási sor legvégén lévő hang
maradt fenn, hanem a sor különböző lépcsőfokainak a hangjai is. 1. Megmaradt a képző kezdő
mássalhangzója a t- a magyarban, vogulban, az osztjákban és a török nyelvekben. 2. zöngésedett: t-
> d- az azerbajdzsánban, tuvaiban, 3. a zöngésedés mellett nazalizálódott is: t- > d- > n-, őrzi az
orosz 39 , a litván, a latin, 4. zöngésedés és réshangúsodás: t- > δ- > 4.1. z-: magyar, 4.2. l-: magyar,
vogul, osztják, latin 4.3. pergőhang: r- 40 , 5. zöngésedett és affrikálódott: t- > dž-: azerb., türkm.,
oszm., kumük 6. a zöngétlenség megtartásával palatalizálódott, majd affrikálódott (zárréshang
keletkezett), a továbbiakban réshangúsodott: t- > t'- > č-: üzbég, kirgiz, ojrot, tatár, orosz, > š-:
magy., hatti, hettita, kaz., k.kalp., nog. 7. A t- a zöngétlenség megtartásával réshangúsodott: t- > th-
> s-: baskír.
Ami a nap szó nagy családját illeti, természetesen beletartoznak az 'ős, isten' jelentésű szavak is,
de közvetlenül nem ezek szolgáltak alapul az Isten szavunknak, ilyen a magy. ős, vö.: HB. isemüküt
MK. izi 'ős, isten' stb. Az isten szó előtagjának az is-nek alapul olyan a napra vonatkozó, 'nap'
jelentésű szó szolgált, amely ma is fennmaradt 'tűz, forrás, eredet, góc' jelentésben, vö.: kaz.,
k.kalp., nog. ošak és társai. A második elem (-šak) fejleménye az -š, amely a következőképpen
alakult: -šak > -šaγ > -šaw > -šaV > -ša > -š. A hatti és a hettita Eštan, Ištanu / Aštanu alakok arra
utalnak, hogy ezekben már végbement a t- > t'- > č- >-š változás, sőt a szókezdő t- elenyészett,
továbbá a szóvégi -Vk hangkapcsolat is eltűnt. Mindez időben 4 ezer évvel ezelőtt már úgy volt
használatos, ahogyan ma. Amint az adatok is igazolják, fennmaradt a teljesebb változat is igaz, nem
az isten szó előtagjában (vö.: nog. ošak). Tehát az isten szó is előtagjának olyan 'tűz, forrás, eredet,
góc' jelentésű szó szolgált alapul, amely egyértelműen utal a napra. 41 Teljesen természetes, hogy a
hattiban egyértelműen napistennőt jelentett a magyar isten megfelelője az Eštan, aki a teremtő isten
volt, s a magyarban még ma is a teremtővel azonos.
Az isten szó második eleme a ten a magy. nő szóval és nyelvi megfelelőivel rokon. Idetartozik a
magy. asszony utótagja.
Megjegyezzük, hogy elvileg az isten értelmezhető lenne 'szent nő'-ként is, hiszen az előtag
összetartozik a magy. egy 'szent', id-, üd- (vö.: egyház 'szent ház', idnap, üdnap, ünnep 'szent nap'),
vö.: MK. išen 'hinni' szavakkal. Úgy látjuk azonban, hogy eleink először felismerték a Nap férfi
tulajdonságát, majd ezután tekintették szentnek az élet keletkezéséhez és fenntartásához
nélkülözhetetlen funkciója, szerepe révén.
2.2. A magyar asszony az akadémiai álláspont szerint alán eredetű, vö.: osz. xsīn 'úrnő.
fejedelemasszony', äxsīn 'ua.'. A magyarba egy alán *axsīn 'úrnő, fejedelemasszony' kerülhetett át a
35 Bilabiális zöngétlen spiráns.
36 Dentolabiális zöngétlen spiráns.
37 Vö.: finn päivä 'nap, égitest, napozik'.
38 Ugyanezt a nazálist őrzik és használják további nyelvek, vö.: mong. nar 'nap', vog. nāii, nāi 'tűz, map (égitest)',
osztj. nài 'tűz', nai 'nap'.
39 Még palatalizálódott is: n'.
40 Vö.: finn aurinko (< au + -rinko) 'nap' , lapp avr (< av + -r) 'láng' , francia jour (< jou + -r) 'nap'.
41 A házban lévő tűzhely megnevezése is ide vezethető vissza.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 32