Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

tunya ’lusta, lomha, esetlen, tétlen, gyáva’, Dani csn. magy. Dani, Danyi, Dáni, Dányi 1.
becézőnév 2. Dány, Dán hn. Pest, Küküllő m. + -i: melléknévképző’, Dene csn. magy. Dene
becézőnév, Don csn. magy. Don becézőnév, Dona csn. magy. Dona becézőnév, Duna
csn. magy. Duna víznév, Dunai csn. magy. Duna víznév + -i: melléknévképző.
(KÁZMÉR 1993)
2.2.2. A közszóknak hatalmas családja tartozik ide. 61
2.3. tVnk(V) hangtani felépítésűek:
A TVk (Tok) és a TVn (Tun/Don) hangtani felépítésű nevek összetartozását igazolják azok az
adatok is, ahol mindkét szóvégi mássalhangzó – a k és az n - megvan. Ez utóbbiak a TVnk, TVnkV
szerkezetű nevek közé tartoznak. Az –nk mássalhangzó kapcsolat egyaránt előzménye a –k-nak és
az –n-nek. Az idetartozó nevek önmagukban ritkán fordulnak elő a földrajzi névi adatim sorában,
gyakoribbak összetétel tagjaként (vö.: csuv. Tenkav, Tinkkav, tunka, tonka, tenki, tenkě, tenke, tinke,
or. Ten'ki, denga, tinka, tanka,). 62
2.3.1. A magyarban ismert családnévként:
Tanka csn. magy. Tanka, Tonka becézőnév, Tankó csn. magy. Tankó becézőnév, Tenke
csn. magy. Tenke világi személynév, Tinka, Timka magy. Tinka, Timka becézőnév,
Döngő csn. magy. döngő, dengő ’tompa, mély hangon beszélő’ (KÁZMÉR 1993)
2.3.2. Közszók:
A magyarban és a három nyelvcsalád (uráli, altáji, indoeurópai) nyelveiben egyaránt
használatosak olyan jelentésekben, amelyek valamilyen szálon összetartoznak és az eredeti
komplex jelentéstartalom valamelyik részjelentését őrzik 63 . Ilyen pl.: a magyar teng ’szűkös
viszonyok között él, tengődik’. Ismeretlen eredetű. (TESz), döng ’tompa, mély hangon szól, valaki
vagy valami körül sürgölődik, énekel’. Hangutánzó eredetű. Hangalakja a tompa, tartósan zúgó
hangot érzékelteti. (TESz), döngő, dengő ’tompa, mély hangon beszélő’ (KÁZMÉR 1993), dong
’tompa, mély hangon szól, zümmög, zúg, valaki vagy valami körül sürgölődik, sugdos, mormog’.
Hangutánzó eredetű. …Legközelebbi rokona a döng. (TESz), donga ’deszka, mely több hasonlóval
együtt hordó stb. oldalát alkotja, hordó’. Szláv, közelebbről valószínűleg déli szláv eredetű, vö.: blg.
dъgá ’ív, körív, donga’, mac. daga ’donga, (talaj)réteg)’, szb.-hv. duga ’donga’, dúga ’szivárvány’,
szln. dóga ’donga, szivárvány’, cseh duha ’szivárvány, donga’, szlk, dúha ’ua.’. …or. dugá ’ív,
körív, ív alakú hámiga, áramszedő’. (TESz)
Egyértelmű, hogy a tVnk(V) típusba tartozó földrajzi nevek korábbi állapotot őriznek a Tok és
Don nevekhez képest. Eredeti jelentése mindhárom - a -k-, -n-, -nk- szó belseji ill. szó végi
helyzetben lévő mássalhangzókat valamint azok kapcsolatát tartalmazó - változatnak ’víz’ lehetett a
maga komplex jelentéstartalmával. A fenti példák közül bármelyiket nézzük, - TVk, TVn, TVnk,
TVnkV - eredetileg valamennyi egyszerre tartalmazhatott névszói és igei tulajdonságot, pl.: víz,
folyik stb., amelyeket megőriztek a nyelvek közszavai.
A Tok mint tulajdonnév, az adataink között ma egyetlen folyónak a neve a Volga-Urál vidékén,
azonban valamikor olyan szómondat vagy mondatszó lehetett, amely egyaránt rendelkezett igei és
névszói tulajdonsággal. Ezek a jelentéstartalmak kezdetben a víz, a folyó összes tulajdonságát
magukban hordozták, amelyeket képviselve volt alkalmas a Tok a folyó megnevezésére. Idővel a
jelentéstartalmak külön-külön útra terelődtek. Az egyik esetben hangutánzó szóként ismert (pl. or.
tok-tok, tat. tuk-tuk), a másik esetben főnévi (vö.: magy. tok ’hüvely’), a harmadik esetben igei (vö.:
or. tok ’áramlani’), a negyedik esetben pedig melléknévi jelentésben (vö.: tat. tuk ’jóllakott, tele,
61 Hely hiányában eltekintek a bemutatásától.
62 Hely hiányában másutt közlöm a földrajzi neveket.
63 A három nyelvcsalád nyelveinek az adatait másutt mutatom be.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 50