Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

Ik šyv xušši d. Ašm.XVII.175.: csuv. Ik šyv xušši, földszoros, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Ik ik
’kettő’ + šyv csuv. šyv ’víz’ + xušši csuv. xušă ’köz’ + csuv. –i: birtokos személyjel.
Az indoeurópai nyelvcsaládba sorolt nyelvek közül megmaradt a szókezdő mássalhangzó, vö.:
orosz dva, dve ’kettő’. Indoeurópai jellegű közszláv szó. (vö.: lat. duo ’kettő’, ném. zwei ’ua.’, ang.
two ’ua.’.) (SIS)
A számnév gyakori a földrajzi nevekben, vö.: Gora dvux brat'ev d. Ašm.XV.: or. Gora dvux
brat'ev, hegy neve or. Čekuty -től lejjebb a Volga jobb partján, NAP:-, Ar:-. < or. Gora or.
gora ’hegy’ + dvux dva ’kettő’ + -x: birtokos esetrag + or. brat'ev or. brat ’fivér’ + -ev:
birtokos esetrag.
Az eredeti t- van meg az angol two ’kettő’ számnévben, ennek a fejleménye pedig a németben,
vö.: ném. zwei ’kettő’.
3.4.2. A k- kezdetű 'kettő' számnév:
Idetartozik a magyar: két ’az egynél eggyel több egység’. …Ősi örökség a finnugor, esetleg az
uráli korból, vö.: vog.T. ki’, osztj….kät … zürj. kyk, votj. kyk, cser. kok, mdE. kavto, kafta, mdM.
kaftă, finn kaksi, … észt kaks, lp. guok’tě….vö.: motor kydy, tajgi kidde ’két’ (TESz) < magy. ké-:
abszolút szótő + -t: képző, vog.T. ki’, osztj. kä- + -t, zürj. kyk, votj. kyk, cser. kok, mdE. kav- + -to,
kaf- + -ta, mdM. kaf- + -tă, finn kak- + -si, észt kak- + -s, lp. guok’- + -tě….vö.: motor ky- + +dy,
tajgi kid- + -de.
Vö.: Komi: kyk ’kettő’, udm. kyk, mar. kok, mdE kavto, mdM. kafta, fi. kaksi kahte-, man. kit,
han. kät ’kettő’. (LYTKIN-GULJAEV) < mdE kav-: abszolút szótő + -to: képző, mdM. kaf- + -ta,
fi. kak- + -si kah- + -te-, man. ki- + -t, han. kä- + -t.
A fenti adatok alapvetően abban különböznek egymástól, hogy a ko. kyk ’kettő’, udm. kyk, mar.
kok az ’ág’ jelentésű szóval tartoznak össze, (vö.: magy. kákó, kankó stb.), a mdE kavto, mdM.
kafta, fi. kaksi kahte-, man. kit, han. kät ’kettő’ pedig tartalmazzák az ehhez járult 1. ’valamihez
tartozó, valami mellett lévő stb.’ szót, (vö.: ko. din, magy. tő, töv-), 2. vagy a már ebből kialakult
képzőt ’valamivel való ellátottság’ jelentésben. Tulajdonképpen ágas, azaz kettős jelentésben kell
felfogni ezeket a számneveket.
Ez utóbbihoz tartozik a magyar két, kettő….vö.: vog. kitä…(TESz) < két-: abszolút szótő + -t:
képző, ket-: abszolút szótő + -tő: képző. Az abszolút szótő alakváltozata a magy. kákó, kankó,
amelynek eredetibb változata *kVtkV lehetett.
Látható, hogy a három nyelvcsalád nyelveiben kétféle 'kettő' jelentésű számnév ismert és
használt, az egyik k- kezdetű vagy annak a fejleményei, a másik t- kezdetű vagy annak a
fejleményei. A két, kettő számnév nyelvi megfelelői megőrizték a szókezdő k-t. A szó belseji -t-
előtt a magyar két forma hosszú magánhangzót tartalmaz, amely jelzi, hogy a –t- és a magánhangzó
között volt legalább egy mássalhangzó, a párhuzamos adatok szerint –k-, amely zöngésedés,
réshangúsodás után vokalizálódott, az így keletkezett magánhangzó diftongust alkotott az előző
magánhangzóval, ezt követően a diftongus monoftongizálódott, miközben a keletkezett
magánhangzó megnyúlt és létrejött az –é-. A két esetében a szó végén az - Vk hangkapcsolat
teljesen eltűnt, a kettő szóban pedig hosszú –ő lett belőle. A kettő geminált –tt-je közül a második
eredeti, az első pedig hasonulás révén keletkezett a t- előtt álló korábbi –k- ból: *kVktVk >
1.*kVtV > *kVwtVw > *kVVtVV > *kV:tV > *kV:t, két 2. *kVktV > *kVktVw > *kVktVV >
*kVttV:, kettő.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 130