Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

ismétlésével keletkeztek, jelentésük ugyanaz vagy hasonló volt. 194 Pl.:
Donty t. TSK.30.: or. Donty Donskoje ozero / Donskoje U.Kul., tó, amely az or. Kulom folyó
baloldalán található 7 km-re dél-keletre az or. Don falutól, amely az or. Donn'ur nevű mocsárral van
körülvéve. Szélessége 1-3 km., mélysége 1,5-2 m. < or. Donty < Don vö.: magy. tanya ’lassú
folyású víz, vagy sekély víz, amelyik bizonyos időszakokban leül, tanyázik’ + ty ko. ty ’tó’.
Mind az előtag, mind az utótag az eredeti komplex jelentésből résztulajdonságokat őriznek a
földrajzi névben. A földrajzi nevekben és a közszókban más résztulajdonságok is megőrződtek, pl.:
osszét: don ’víz, folyó’ (vö.: magy. Duna KISS 1980), aveszta: dānu- ’folyó, áradat’ (vö.: magy.
Don KISS 1980), komi: don ’tiszta, átlátszó’, udm. dun ’tiszta, átlátszó 195 ’ (LYTKIN –
GULJAJEV1999) dun ’felfújt, dagadt’ (LYTKIN – GULJAJEV1999), magyar dundi ’kövér, főleg
gyermek’ (TESz).
2.4. A mellérendelő szószerkezetek tanulmányozása mind a földrajzi nevekben egész Eurázsiában
mind a közszókban Eurázsia nyelveiben nemcsak az elterjedtsége, hanem az ősisége miatt is igen
fontos és nagy jelentőségű.
Az alárendelő szószerkezetek megjelenése párhuzamos az ember és a természet kapcsolatának a
kibővülésével, az emberi tudat fejlődésével, a hallás további finomulásával, a beszélő szervek
működésének csiszolódásával, tovább fejlődésével, a megismerés és a gondolkodás magasabb
szintű megjelenésével.
A földrajzi nevek alapján a szómondatokból kiindulva a szó jelentésének fejlődési sorában a
következő fő lépcsőfokokat, szinteket tudjuk megkülönböztetni. Természetesen a csoportosítás
tovább finomítható.
2.4.1. Szómondat a komplex jelentéstartalommal (névszói és igei tulajdonságok). Az alábbi nevek
kéttagúsága felismerhető a földrazi nevek vizsgálatainak a fényében. Eszerint a második elem már
képzőként értelmezhető, azonban hangutánzó eredetű 'víz, forrás' jelentésű önálló szó volt első
lépésben, Ilyen lehetett pl.:
Duna Európa második legnagyobb folyójának az elnevezése, az ie. danu- ’folyó’, osz. don ’víz,
folyó’ (KISS 1980) < magy. Du-: abszolút szótő + -na: képző, ie. da- + -nu, osz. do- + -n.
Tun f. Ašm.XIV.132: csuv. Tun or. Don, folyó neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Tu- abszolút szótő + -n:
képző, or. Do- + -n; KISS 1980.: Don ’folyó a Szovjetúnióban’…Az or. Don átvétele. Ez iráni
eredetű, vö.: av. dānu- ’folyó, áradat’, osz. don ’víz, folyó’. < csuv. Tun < tuvan.
Figyelemre méltó, hogy a szó belseji magánhangzónak van hosszú változatai (vö.: av. dānu),
amely arra utal, hogy ez a magánhangzó fejlemény, vagyis az előzmény diftongus, triftoguns
lehetett. Pl.:
D'vina f. SW.165b.: ko. D'vina or. Dvina, folyó, KISS 1980.: Dvina ’a Rigai-öbölbe torkolló folyó,
…ősi indoeurópai folyónév, s az ie. *dheu- ’fut, folyik’ tő származéka. < ko. D'vina or.
Dvina < nem orosz *Divine. Szerkezeti felépítésük: ko. D'vi-: abszolút szótő + -na: képző, or. Dvi-
+ -na.
A Volga-Urál vidéken számos idevonatkozó név van, bár a legtöbb már nem önmagában fordul
194 Nem is lehetett más, ha a víz víz maradt, a hegy hegy maradt stb.
195 Vö.: magy. csön-csön gyűrű, arany gyűrű… mondóka, magy. szín (tiszta) ’teljesen tiszta, nagyon tiszta’. Vö.:
CZEGLÉDI Szinva)
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 145