Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
ol'šaja ’nagy’ + S'uren' nem orosz Süren.<br />
Yžju f. TSK.31.: ko. Yžju or. Ježuga Zyr'anskaja / Verxn'aja Ježuga, az or. Vaška baloldali<br />
mellékfolyója, hossza 107 km. < ko. Yžju < Yž: folyó neve + ju ko. ju ’folyó’, or. Ježuga<br />
Jež + uga (*juga) Zyr'anskaja nem orosz *S’yren, *S’üren + or. –sk-: vonatkozó<br />
melléknévképző + or. –aja, + or. Verxn'aja or. verxn'aja ’felső’ + Ježuga.<br />
Az orosz a reka ’folyó’ jelent<strong>és</strong>ben értelmezi a nevet s a folyó szó az oroszban nőnemű.<br />
Šaškarvărri h. Ašm.:-, NAP: csuv. Šaškarvărri or. Šeškarskaja Pristan' M., csuvas falu, Ar.:-. <<br />
csuv. Šaškarvărri < Šaškar + vărri csuv. vără ’torok, torkolat, forrás, a folyó felső szakasza’ +<br />
csuv. –i: birtokos személyjel, or. Šeškarskaja Šeškar: nem orosz eredetű szó + or. –sk-:<br />
vonatkozó melléknévképző + or. -aja + Pristan' or. pristan' ’kikötőhely, menhely, rakpart,<br />
rév’.<br />
Az orosz a derevn’a ’falu’ jelent<strong>és</strong>ben értelmezi a nevet s a d’erevn’a az oroszban nőnemű, de ha<br />
nem így lenne, az or. pristan' is nőnemű főnév, ezért a jelzőnek nőnemet kell mutatni.<br />
Ha az alaptag –o vagy –e végű, akkor semleges nemre utal a melléknév. Ilyenkor pl. az or. selo<br />
’falu’ vagy az or. ozero ’tó’ jelent<strong>és</strong> érvényesül a hely nevében. Pl.:<br />
Irśe h. Ašm.III.138.: csuv. Irśe Kozm.u., csuvas falu neve, NAP: csuv. Irśe or. Čebakovo Pervoje<br />
Čebakovo + Vtoroje Čebakovo Ja., csuvas falu, Ar.: Irśe or. Vtoraja Čebakova Ja. < csuv. Irśe <br />
Irśe: 1. folyónév 2. csuv. irśe: az erza nép neve, Pervoje or. pervoje ’első’ + Čebakovo<br />
Čebak: nem orosz eredetű szó + or. –ov: birtokos melléknévképző + or. –o, + Vtoroje <br />
or. vtoroje ’második’ + Čebakovo.<br />
Az orosz Čebakovo selo ’Csebak-nak a települ<strong>és</strong>e’ –ként értelmezi a hely nevét.<br />
3. A többes számú földrajzi nevek tanulmányozásakor sorra kellett vennünk a toponímiai<br />
adattárunkból (kb. 20 ezernyi adat) valamennyi olyan orosz nevet, ahol a melléknév többes számú<br />
főnévre utal. Ennek alapján két fő esetet különböztetünk meg (a másodikban több alcsoportot kellett<br />
létrehoznunk):<br />
3.1. Többes számú a név akkor, ha a megnevezett hely több r<strong>és</strong>zből áll vagy valamiből több van az<br />
adott helyen s a név alapjául orosz szavak szolgálnak, pl.:<br />
Krasnyje Prudy h. Ašm.:-, NAP: or. Krasnyje Prudy Pokrovskij Al., orosz települ<strong>és</strong>, Ar.:-. < or.<br />
Krasnyje or. krasnyje ’vörös’ + Prudy or. prud ’kis tó’ + or. –y: többes szám jele.<br />
Xuttăr h. Ašm.:-, NAP: csuv. Xuttăr or. Lisji Nory Sovjetskij K., orosz települ<strong>és</strong>, Ar.:-. < csuv.<br />
Xuttăr csuv. xuttăr ’tanya’, or. Lisji or. lisa ’róka’ + or. –ji: birtokos melléknév képző +<br />
Nory or. nora ’lyuk (rókáé), barlang’, Sovjetskij sovjetskij ’szovjet’.<br />
Russkije Ozerki h. TB.:123. bask. Russkije Ozerki or. Russkije Ozerki Blagovar., települ<strong>és</strong> neve <<br />
bask. Russkije Ozerki or. Russkije Ozerki, or. Russkije russkije ’orosz’ + Ozerki<br />
or. ozero ’tó’ + or. –ka: kicsinyítő képző + or. -i: többes szám jele.<br />
Kursakovskije veršiny h. TB.:78. bask. Kursakovskije veršiny or. Kursakovskije veršiny Beleb.,<br />
falu neve < bask. Kursakovskije veršiny or. Kursakovskije veršiny, or. Kursakovskije <br />
Kursak: nem orosz eredetű szó + or. –ov: birtokos melléknévképző + or. –sk-: vonatkozó<br />
melléknévképző + or. –ije + veršiny or. veršina ’csúcs, tetőpont’ + or. – y: többes szám jele.<br />
© Copyright Mikes International 2001-2013, <strong>Czeglédi</strong> <strong>Katalin</strong> 2013 196
Change language