Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

kapcsolatban. A szókezdő m- a t- > δ- > w- változási sorban w- fejleménye: *wVnk > 1. mVnk >
mVg (vö.: mag) 2. wVn > 1. mVn (vö. személyes névmás) , 2. *VVn > Vn (vö. magy. én, ön, jak.
en 'te', török nyelvek Vn 'ő', or. on 'ő'), további fejleménye hosszú, majd rövid magánhangzó lett: >
VV (vö.: magy. ő, oszm. o 'ő' stb. ).
Az oroszban az önözés, magázás tisztelete és kifejezése, valamint a többes számú személyes
névmások olyan szubsztrátum nyelvi rétegből való átvételek, amelyhez köze van a magyarnak és az
altáji nyelveknek.
2.2. Egyéb névmások, névmási határozószók
A magyar hol?, hová? és az orosz gd'e? (гдe?) 'hol?', kuda? (куда?) 'hová?' kérdőszókról szólva a
kutatásaimból egyértelműen kiderült, hogy kezdetben a személyre és a nem személyre vonatkozó
névmások között nem volt különbség. Ugyanakkor hangtani szempontból kétféle volt, a k- és
fejleményei kezdetűek, valamint a t- és fejleményei kezdetűek. Ez a magyarázata annak, hogy a
magyarban pl. ennek megfelelően kétféle kérdőszó van, a ki? személyre vonatkozik, a mi? nem
személyre kérdez. Ez a megkülönböztetés bizonyos nyelvekben jelentkezik, másokban nem. Vö.: or.
kto (кто?) 'ki? (< k 'ki' + to 'az'), što? (что?) 'mi?' (< š 'mi' + to 'az'). Az oszmánban kim? 'ki?', ne?
'mi?'. Meg kell jegyeznünk, hogy fontos az oszm. šu 'ez' (şu) közelre mutató névmás, mert az or.
što? első eleme az š ezzel tartozhat össze. Ugyanakkor az oszm. ne? a magy. mi? kérdőnévmással
van közelebbi kapcsolatban, amely megmutatkozik a 'hol? hová?' jelentésű magy. merre? és az
oszm. nerede? 'hol'?, nereye? 'hová?' kérdőnévmásban. Mindezek ismeretében értelmezhető a
magyar hol?, hová? és az orosz gd'e? (гдe?) 'hol?', kuda? (куда?) 'hová?' kapcsolata. Vö.: magy.
hol? < ho (< *ko ld. ki?) + -l: helyhatározó rag (loc.), amely eredeti -t fejleménye (-t < -δ < -t). Az
oroszban a gd'e? (< g + -d'e) első eleme a g összetartozik a magyar hol? első ho elemével, a
második -d'e pedig a helyhatározórag, amelynek a kezdő mássalhangzója az eredeti -t
zöngésedésével alakult ki. Mindkettő (-t, -d) ismert a magyarban is hely jelölésére. A magyar hová?
or. kuda? esetében a hov és ku első elemek rokonok. A magy. hov érdekessége, hogy előzménye
*how, *kow lehetett. A -w (bilabiális zöngés spiráns) -t fejleménye (-t > δ > -w), s a -w-ből egyik
irányban a magyarban szereplő -v illetőleg -0 lett, a másik irányban pedig zárhangúsodott és
nazalizálódott, ezt őrzi az oszmán kim? -m-je. A magy. hová végső -á-ja ugyanaz, mint az or. kuda
-a-ja, valamint az oszm. -a részeshatározó (dat.) esetrag. Az oszmánban a nerede? 'hol?' nereye?
'hova?' kérdőszók szókezdője nem a k- kezdetűek ill. fejleményeik csoportjába tartozik, ellenben a
kim? 'ki?' kérdőszó ide kapcsolódik.
A magyar ki? kérdő névmás személyre kérdez, amelynek a személyre vonatkozó tulajdonsága
később alakult ki. Gyakran alkotó eleme az összetett névmásoknak, szerepel pl. a magy. hol?, hová?
kérdő névmásokban, amelyeknek párhuzamai az oroszban gd'e? és kuda? A magy. ki? megfelelője
ezekben az összetételekben sem vonatkozik személyre, ugyanakkor e kérdő névmások alkotó
elemei és a névmások egészükben is összefüggnek a magyarban és az oroszban.
2.3. Számnevek
A számnevek közül csak egy példát hozunk jelezve a nem szláv nyelvi eredetet, vö.: magyar egy –
orosz od'in (oдин 'egy'). A TESz vitatott eredetűnek tartja a magy. egy számnevet, az orosz od'in-t
pedig közös szláv eredetűnek gondolják. A földrajzi névi kutatások egyértelművé tették, hogy eleink
gondolkodása szerint a forrás, a víz, a mag nem más, mint egy, vagyis az első, a kezdet. Természetes
hát, hogy nemcsak egy számnevünk van, hanem igy, ügy szavunk is, amely ismert a magyarban
'folyó, patak' jelentésű szóként, s minthogy az élet forrása a víz szent, idetartozik a magy. egy 'szent'
szó is, amelynek rokona a török yduk 'szent' stb. 13 A magy. egy és az or. od'in szerkezeti felépítése:
13 Megjegyezzük, hogy a szlk. jeden szókezdő mássalhangzót (j-) tartalmaz ugyanúgy, mint a magy. jó 'folyó' szó. A
kapcsolat okát az ősmagyar és a szkíta-hun nyelvi gyökerekben találjuk meg.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 16