Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
agyagtalaja,…a tokodi határszélen pedig „timsó ízű <strong>és</strong> erejű kútfője” van, „melynek vize<br />
sárgálló”…(KISS 1980) < Sári 'sárga víz' + sáp 'sápadt'.<br />
A fentiek világos színeket jelölnek. E jelent<strong>és</strong>szálon kötődnek egymáshoz, ezért a megfejt<strong>és</strong>üket<br />
ennek a fonalnak a mentén elvégezhetjük. Hangtani oldalról az alakváltozatok egy olyan hangtani<br />
rendszerbe illenek, amely a Volga-Urál vidéke földrajzi neveinek hangtani rendszerével azonos.<br />
Érinti az uráli, az altáji <strong>és</strong> az indoeurópai nyelvcsaládba sorolt nyelveket.<br />
2.3. A nyelvünk szület<strong>és</strong>e, kialakulása, fejlőd<strong>és</strong>e nyomon követhető a nyelv logikájának, eleink<br />
gondolkodásmódjának a megismer<strong>és</strong>ével. A földrajzi névi kutatásaink segítségével e<br />
megismer<strong>és</strong>hez is közelebb jutottunk. Úgy látjuk, hogy a nyelv szület<strong>és</strong>ével egyidős a mondat<br />
szület<strong>és</strong>e <strong>és</strong> a földrajzi nevek ősének a kialakulása.<br />
Az ember <strong>és</strong> a term<strong>és</strong>zet kapcsolatában a születő tudattartalom nyelvi kivetül<strong>és</strong>ének,<br />
megformálásának, a legelső gondolatközl<strong>és</strong>nek mondat értéke volt, mert a közlendő<br />
ismeretnek számos tulajdonságát kezdetben egyszerre tartalmazta. Megszületett az egytagú mondat<br />
a maga komplex jelent<strong>és</strong>tartalmával. A gondolatközl<strong>és</strong> legelső megnyilvánulása a víz lehetett,<br />
hiszen akár szilárd (mint jég), akár folyékony halmazállapotban az élet alapfeltétele. Ezért úgy<br />
véljük, a legelső mondat értékű közl<strong>és</strong> nem a nyom, reccs stb. volt, hanem a víz megnevez<strong>és</strong>e, mert<br />
víz előzmény nélkül nem lehetett se nyom 193 , se reccs.<br />
Az embert a valósághoz való viszonyában az életösztön arra kényszerítette, hogy a társainak<br />
tudomására hozzon bizonyos felismer<strong>és</strong>eket. Mivel a víz jelentette az ember számára az ennivalót,<br />
az innivalót, a melegedő helyet, a nélkülözhetetlent, szükségszerű, hogy a víz elnevez<strong>és</strong>ének kellett<br />
megszületnie elsőként. Az ösztönös hangreakciók öröksége a víz hangjának tudatos ismétl<strong>és</strong>e volt.<br />
Hangutánzással megszületett az első elnevez<strong>és</strong>, amely ekkor az adott víznek az összes tulajdonságát<br />
tartalmazta. A komplex jelent<strong>és</strong>tartalom magában foglalta, pl.: a víz anyagát, halmazállapotát,<br />
hőmérsékletét, alakját, ev<strong>és</strong>re, ivásra való, színét, mozgását, létez<strong>és</strong>ét stb. Az ember tehát kezdetben<br />
sok mindent közölt a társaival a víz hangjának utánzásával, azaz a víz megnevez<strong>és</strong>ével: pl. 'Víz<br />
van.' 'Víz van?' Víz van!' 'Víz nincs.' A közl<strong>és</strong>nek mondat értéke volt. Idővel a használat során ennek<br />
az egytagú mondatnak variációi jöttek létre s amikor a víznek már csak egy-egy tulajdonságára<br />
akarták felhívni a figyelmet, a variációkat kombinálhatták úgy, hogy azokat egymás mellé rakták.<br />
Az egyik változat megszilárdult az egyik jelent<strong>és</strong> mellett, a másik változat a másik jelent<strong>és</strong> mellett.<br />
Ezzel egy időben lehetőség nyílt egyr<strong>és</strong>zt a kéttagú s az egyre bonyolultabb szerkezetű mondatok<br />
kialakulására, másr<strong>és</strong>zt a mondatok építő elemeinek az elkülönül<strong>és</strong>ére, a szavaknak, mint kisebb<br />
egységeknek a létrejöttére. Tehát először volt a mondat, utána lettek szavak, majd toldalékok,<br />
amelyek építőköveivé váltak az új típusú, a tagolt mondat felépít<strong>és</strong>ének.<br />
Ez azt is jelenti, hogy a beszédünk legelső eleme, egysége a mondat volt, amelyet ma<br />
szómondatnak is nevezünk. A kutatásaink során arra a felismer<strong>és</strong>re jutottunk, hogy ezeket az<br />
elemeket tartalmazzák a földrajzi nevek, azaz a vizek, vizes helyek legősibb nevei, amelyeknek a<br />
mondat értéke már nem ismerhető fel a k<strong>és</strong>őbbi, főleg a mai ember számára, Bár a nyomai<br />
megvannak. Pl.: Előfordul, hogy folyónévben a víz szót használják, vö.: magy. Sárvíz, vagy vizet<br />
mondanak <strong>és</strong> folyóra gondolnak. Az első szómondat(ok)nak alakváltozatai jöttek létre s az egyik<br />
bizonyos esetekben alanyi funkcióban, a másik változat pedig állítmányi funkcióban vált<br />
használatossá. Az eredeti komplex tartalmú szómondat két pólusú mondattá alakult, miközben<br />
megmaradt <strong>és</strong> továbbra is használatos volt a szómondat. Idővel az új mondanivaló érdekében az<br />
ember kieg<strong>és</strong>zítette a legelső kétpólusú mondatokat, vö.: Víz mozog (folyik, forog stb.), tehát<br />
szerkezetileg bonyolultabb, jelent<strong>és</strong>tartalmában pedig speciálisabb alakulatok jöttek létre. A<br />
földrajzi neveket innentől kezdve - ami a szintaxist illeti - már csak, mint szószerkezeteket<br />
tanulmányozhatjuk. A nyelv korai szakaszában úgy, mint a földrajzi nevekben a legelső szerkezetek<br />
a mellérendelő összetételek voltak, amelyek az első tag változatlan vagy a módosult alakjának az<br />
193 A legelső nyom is a víz nyoma, azaz a gödre, medre, árka, a mélyed<strong>és</strong> volt.<br />
© Copyright Mikes International 2001-2013, <strong>Czeglédi</strong> <strong>Katalin</strong> 2013 144
Change language