Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

Uraliz d. TSK.:119. ko. Uraliz / Iz or. Ural / Ural’skije gory ’hegyhát, hegygerinc’ Európa és Ázsia
határán. < ko. Uraliz ko. Ural: folyó neve + iz ko. iz ’kő’, or. Ural’skije Ural’:
folyónév, nem orosz eredetű + or.- sk-: vonatkozó melléknévképző + or. –ije + gory or. gora
’hegy’ + or. –y: többes szám jele.
Ebbe a csoportba nagy biztonsággal azok a nevek sorolhatók, amelyeknek mindkét tagja (a jelző
és a jelzett szó), de legalább az egyik tagja (a jelzett szó) orosz eredetű. Ezek magyarázata,
felismerése nem jelent különösebb nehézséget, hiszen ilyenfajta többes számú orosz használatú
toponímiai formák az orosz nyelv sajátosságait tükrözik és viszonylag kései keletkezésűek. Az –i,
-y egyértelműen az orosz többes szám jele.
3.2. Külön csoportba kerülnek azok a helynevek, ahol látszólag semmi ok a többes számra, az orosz
használatú párhuzamos alakban mégis többes szám van. Ilyenkor a hely neve legtöbbször folyónévi
eredetű, és bár a folyónak több részét, szakaszát különböztetik meg, (pl.: felső, alsó első, hátsó),
ezekben az esetekben az egyes részek is többes számú nevet kaptak, nemcsak a részek együttes,
közös nevei. Ezért ezekben az esetekben nem az orosz nyelvben, hanem másutt kell keresnünk a
többes számú használat indítékát, az adatok több alcsoportba sorolhatók.
3.2.1. Az orosz és a nem orosz használatú név utolsó tagja egyaránt –i, -y végű. A nem orosz
használatú nevekben az –i, -y véghangzók mind a török, mind a finnugor nyelvek használatában
különböző eredetűek lehetnek.
A csuvasban az –i birtokos személyjel, amelyet az orosz többesjelnek fogott fel, pl.:
Pěčěk Upa kassi h. Ašm.III.362.: csuv. Pěčěk Upa kassi or. Kušnikovo Tojs.v., falu neve, NAP:
csuv. Pěčěk Upakassi or. Nižnije Abakasy Malyje Ubakasy Kušnikovo I., csuvas falu, Ar.:-. <
csuv. Pěčěk csuv. pěčěk ’kicsi, kis’ + Upa: folyónév + kassi csuv. kasă ’falu’ + csuv. –
i: birtokos személyjel, or. Nižnije or. nižnije ’alsó’ + Abakasy Aba: nem orosz eredetű
víznév + or. kasy csuv. kassi, or. Malyje or. Malyje ’kicsi, kis’ + Ubakasy csuv.
Upakassi.
Pysăk Upakassi h. Ašm.:-, NAP: csuv. Pysăk Upakassi or. Bol'šije Abakasy Bol'šije Ubakasy I.,
csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Pysăk csuv. pysăk ’nagy’ + Upakassi Upa: folyónév + kassi
csuv. kasă ’falu’ + csuv. –i: birtokos személyjel or. Bol'šije or. bol'šije ’nagy’ +
Abakasy nem orosz Apakassi, or. Ubakasy csuv. Upakassi.
Az orosz többes számot használ a páros tárgyaknál, testrészeknél vagy akkor, ha több részből áll
valami. A földrajzi nevekben az alsó-felső, kicsi-nagy stb. párok gyakran szerepelnek többes
számban.
A következő névben a baskír és az orosz viszonyában nem a baskír birtokos személyjel (-hy) az
oka a többes szám használatának, hanem a szó végső –y magánhangzója illetve az, hogy a település
baskír és orosz részből áll, illetve a névnek alapul szolgáló folyónévhez orosz és baskír település
tartozik. Pl.:
Baškort Samayhy h. TB.:32. bask. Baškort Samayhy or. Baškirskije Samady Zianč., falu neve <
bask. Baškort bask. baškort: népnév + Samayhy Samay: folyónév + bask. – hy:
birtokos személyjel, or. Baškirskije Baškir: népnév + or. –sk-: vonatkozó melléknévképző +
or. –ije + Samady: folyónév, nem orosz eredetű.
Rus Samayhy h. TB.:32. bask. Rus Samayhy or. Russkije Samady Zianč., falu neve < bask. Rus
bask. rus: népnév + Samayhy Samay: folyónév (< Sama vö.: han. som ’folyó’
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 197