Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Šul'gin h. Ašm.:-, NAP: csuv. Šul'gin or. Šulgino Pervoje Šul'gino + Vtoroje Šul'gino M-P.,<br />
orosz falu, Ar.:-. < csuv. csuv. Šul'gin or. Šul'g in, or. Šulgino Šulga: nem orosz eredetű<br />
szó + or. –in: birtokos melléknévképző + or. –o.<br />
Śulavăś ? Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Śulavăś A. < csuv. Śulavăś < Śulav (< Śu + lav) 1. vö.<br />
csuv. śăl ’forrás’ + ăś < us < os < as 271 : ’víz’? 2. csuv. śălă-: relatív szótő + -ś: 1. képző 2. ld. 'víz'.<br />
Śulavăś h. Ašm.:-, NAP: csuv. Śulavăś or. Ust'e Seloust'e A. csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Śulavăś <<br />
Śulav (< Śu + lav) vö. 1. csuv. śăl ’forrás’ + ăś < us < os < as : ’víz’? 2. csuv. śălă-: relatív<br />
szótő + -ś: 1. képző 2. ld. 'víz' or. Ust'e Seloust'e < Selous nem orosz Śolowuś ( > csuv.<br />
Śolavăś ) + t'e, or. Ust'e or. ust'e ’torkolat (folyóé): nem orosz eredetű szó.<br />
Śolavăś h. Ašm.XII.224.: csuv. Śolavăś / Śolaś or. Selo-Ust'e A., települ<strong>és</strong> neve, NAP:-, Ar.:-. <<br />
csuv. Śolavăś < Śolav (< Śo + lav) - vö. csuv. śăl ’forrás’ + ăś < us < os < as : ’víz’, Śolaś <<br />
Śolavăś, or. Selo-Ust'e < Selous nem orosz Śolowuś ( > csuv. Śolavăś ) + t'e.<br />
Śulavăś puśě ? Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Śulavăś puśě Jan. < csuv. Śulavăś < Śulav (< Śu + lav)<br />
vö. csuv. śăl ’forrás’ + ăś < us < os < as : ’víz’? + puśě csuv. puś ’fő, fej’ + csuv. –ě:<br />
birtokos személyjel.<br />
Śulavăś śyrmi m. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Śulavăś śyrmi Jan.,mocsaras. < csuv. Śulavăś < Śulav (<<br />
Śu + lav) vö. csuv. śăl ’forrás’ + ăś < us < os < as : ’víz’? + śyrmi csuv. śyrma ’árok,<br />
patak, szakadék’ + csuv. –i: birtokos személyjel.<br />
Śolaś var f. Ašm.XII.224.: csuv. Śolaś var, árok, patak neve, NAP:-, Ar.: csuv. Śolaś var C. < csuv.<br />
Śolaś < Śolavăś < Śolav (< Śo + lav) vö. csuv. śăl ’forrás’ + ăś < us < os < as : ’víz’?, + var<br />
csuv. var ’árok, patak’.<br />
Ajalti čul f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Ajalti čul U. Ld.: csuv. Ajalti (čul) śăl U.<br />
< csuv. Ajalti ajalti ’alsó, alul, lent található’ + čul vö. csuv. śăl ’forrás’.<br />
Az összehasonlító elemz<strong>és</strong>ek eredményeként helyesen elemeikre bonthatók a fenti nevek,<br />
másr<strong>és</strong>zt megállapítható az adott névnek alapul szolgált szó. Ezzel egyr<strong>és</strong>zt a közszók <strong>és</strong> a földrajzi<br />
nevek etimológiája írható meg, másr<strong>és</strong>zt tisztázhatók a nevekben előforduló grammatikai<br />
morfémák, köztük az orosz birtokos melléknévképző.<br />
Külön vizsgálatra szorul a következő helynév azért, hogy megállapítsuk, vajon or. –ov: birtokos<br />
melléknévképző szerepel-e benne.<br />
Kălava Šetmě h. Ašm.:-, NAP: csuv. Kălava Šetmě Klava or. Golov Kra., csuvas falu, Ar.:-. <<br />
csuv. Kălava 1. or. golova ’fej’ 2. Kălava (
Change language