Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
emutatásával.<br />
2.1. A magy. isten szót a vallásos szók<strong>és</strong>zlet elemeként tartják számon. A TESz szerint az isten<br />
bizonytalan eredetű. Talán származékszó: az ős főnév eredetibb is alakváltozatából keletkezhetett -t<br />
<strong>és</strong> -ne képzővel. Az isten eredeti jelent<strong>és</strong>e 'atyácska' lehetett. (TESz)<br />
A szócikk írójának a gondolataival nem érthetünk egyet, bár az isten szó első eleme az ős<br />
szavunkkal összetartozik, de nem ez szolgált neki alapul. (HARMATTA 2007) Az isten szó is<br />
előtagjának az ős szóból való származtatását Harmatta János iranista téved<strong>és</strong>nek tartja. Az általa<br />
említett közép-perzsa yazdān ’isten’ szerkezeti felépít<strong>és</strong>e yaz 23 + dān. Világosan összetett szóval<br />
van dolgunk. Elvileg lehetne az isten legelső jelent<strong>és</strong>e forrásvíz, ősvíz, majd ősnő, azonban a yaz<br />
előtag a tűz szóval van közeli kapcsolatban s a nap egyik legfőbb jellemzőjét tartalmazza, a tüzet, a<br />
tűz forrását. Éppen ezért többen istenként is tisztelték a napot, pl. a masszagéták, akik szkíta típusú<br />
népek s "Egyetlen istent tisztelnek, a Napot." (MAHMUDOV 2010), Kasgari török nyelvében az izi<br />
nemcsak őst, hanem istent is jelentett (Kāšγ.). Meg kell jegyezni, hogy az isten szó második eleme a<br />
ten elvileg lehetne ’valamihez tartozó, valami mellett lévő, valamivel ellátott’ jelent<strong>és</strong>ű képző, vö.:<br />
ko. –din 'ua.', amely megadja a lehetőségét annak, hogy az isten szót képzett szónak tekintsük s<br />
akkor a jelent<strong>és</strong>e 'őssel, forrással ellátott' lenne. A jelek azonban arra mutatnak, hogy a szó második<br />
elemét is önálló szóként kell értelmeznünk. Ha az ősnő jelent<strong>és</strong> lenne az igaz, akkor a mellérendelő<br />
szószerkezetből álló szónak az együttes jelent<strong>és</strong>e <strong>és</strong> a tagok jelent<strong>és</strong>e külön-külön is ugyanaz lenne.<br />
A magyar isten esetében azonban másról van szó. Ez a megnevez<strong>és</strong> akkor keletkezett, amikor eleink<br />
már tudták, hogy az élet keletkez<strong>és</strong>éhez, a megtermékenyít<strong>és</strong>hez a tűz <strong>és</strong> a víz, a Nap <strong>és</strong> a Hold, a<br />
Nap <strong>és</strong> a Föld, a férfi <strong>és</strong> a nő násza szükséges. Ezt jelképezi az isten szó, amelynek az előtagja az is<br />
másképpen a tűz, a tűz helye, ezen keresztül a nap szóval, az utótagja pedig a nő szóval tartozik<br />
össze. Így az isten valójában a Boldogasszonynak, a magyarok istenasszonyának felel meg. Jelen<br />
tudásunk szerint a Boldogasszony az áldott állapotban lévő, a termékeny nőt jelenti. Az isten szó<br />
teremt<strong>és</strong>ének komoly funkciója volt, mégpedig az, hogy tudassák, terjesszék, hogy az élet<br />
keletkez<strong>és</strong>ét a Napnak <strong>és</strong> a Földnek, másképpen a férfi <strong>és</strong> a nő együttlétének köszönhetjük s ezért<br />
őket tisztelnünk kell s a név, mint isten a mai napig a magyarság szent szava, hiszen a magyarok<br />
istene nem más, mint a teremtő.<br />
Figyelemre méltó Makkay Jánosnak az idetartozó gondolata, mely szerint "A legújabb<br />
vélemények azt erősítik meg, hogy Eštan hatti eredetű Napistennő ... volt, a hettitában már Ištanu<br />
névvel." (MAKKAY 2006:63) Megtudhatjuk, hogy "...ennek a hettita igazi hatti 24 napistennőnek a<br />
hatti eredetű neve Eštan, a hettita nyelvben már Ištanu / Aštanu. Ő lett tehát a magyar isten szó<br />
eredetéhez az egyik jelölt." (MAKKAY 2006:56) Igen lényeges, hogy "a magyar isten szó számára<br />
kiválasztott hatti-hettita előzmény nem férfi isten, férfi főisten volt, hanem egy elég meghatározott<br />
szerepű istennő." (MAKKAY 2006:57) Tehát "az ősforrásoknál, a hattiban <strong>és</strong> a hettitában 25 a szó<br />
nem napistent, hanem napistennőt jelentett. Nem Zeuszt, hanem Hérát, <strong>és</strong> nem Ukkon apót, hanem<br />
Boldogasszonyt." (MAKKAY 2006:57) Szól egy másik istennévről is, Istár: "egyformán volt férfi<br />
<strong>és</strong> női megjelen<strong>és</strong>e is." (MAKKAY 2006:62)<br />
Makkay ezen soraival megerősíti a földrajzi névi kutatások alapján a bevezetőben<br />
megfogalmazott álláspontunkat. Kétségtelen, hogy a magy. Isten <strong>és</strong> a hatti Eštan, hettita Ištanu,<br />
Aštanu igen közeli kapcsolatban vannak. Az isten szó magyarázatát illetően az előtag az is<br />
valójában a napra, mint férfi istenre utal, az utótag pedig a nőre, mint istennőre s a megnevez<strong>és</strong>nek<br />
végső soron alapul víz szó szolgált. Az előtagnak rokona számos szó, amely a nap valamely, egy<br />
vagy több lényeges tulajdonságát jelöli, őrzi. Ezeket számba véve láthatjuk, hogy mely alakok<br />
23 Alakváltozata a sumér dingiz forma <strong>és</strong> a magy. úr szó.<br />
24 A hettitákat megelőző, a szkítákhoz közeli kultúrával rendelkező nép lehetett.<br />
25 A hettita birodalom az indoeurópai eredetű hettiták által az i. e. 17. sz.-ban Kis-Ázsiában alapított állam. A hettiták<br />
államuk alapítójának 1. Hattusili (i. e. 1550. körül) királyt tekintették. (AK) A hatti őket megelőző ősibb kultúrával<br />
rendelkező nép lehetett. Bár indoeurópainak tartják őket, ez a megközelít<strong>és</strong> helytelennek látszik, szkítákhoz közeli<br />
népről lehet szó.<br />
© Copyright Mikes International 2001-2013, <strong>Czeglédi</strong> <strong>Katalin</strong> 2013 29
Change language