Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

még akkor sem, ha a nyelvérzék megtévedt volna, ami nem jellemző.
Összetett szó utótagjaként is előfordul, pl.:
Verxneje Bajgulava h. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: or. Verxneje Bajgulova U. < or. Verxneje or.
verxneje ’felső’ + Bajgulova < Baj + gulova.
A csuv. Kălava –v-je fejlemény: -k- -- -w- -v-, megvan a földrajzi nevekben –k-
előzménnyel is. Pl.:
Kălaka varě f. Ašm.VII.111.: csuv. Kălaka varě, árok, patak neve az erdőben, NAP:-, Ar.:-. < csuv.
Kălaka + varě var ’árok, patak’, + csuv. –ě: birtokos személyjel.
Uliče-śyrmi f. Ašm.III.211.: csuv. Uliče-śyrmi or. Golovka Seng.u., NAP:-, Ar.:-. < csuv. Uliče +
śyrmi csuv. śyrma ’árok, patak, szakadék’ + csuv. –i: birtokos személyjel, or. Golovka
or. golovka ’fejecske’.
A földrajzi nevekben a ’fej’, a ’kerek, görbe’ és a ’forrás’ szinoním jelentések. A fenti
alakváltozatok annak ellenére összetartozni látszanak, hogy az or. Golov név nem illik a sorba, mert
Golova formát várnánk. Az azonban nem zárható ki, hogy az orosz valamilyen nem orosz nyelvi
formát őriz. A szó családjához tartoznak a ’fej’ jelentésűek mellett a csuv. kulata ’kút’, or. kluč
’forrás’, csuv. kulkka ’dial. ’1. kör, környék 2. bokros’ .
-ovka (-ov + -ka): Az orosz személynévi eredetű helyneveken az –ov mint orosz birtokos
melléknévképző található, a –ka pedig elvileg kicsinyítő képző. Pl.:
Jălmaxva h. Ašm.V.122.: csuv. Jălmaxva or. Stepanovka Cu., falu neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv.
Jălmaxva < Jăl + max + va, or. Stepanovka or. Stepan: személynév + or. –ovka.
Ivanovka h. Ašm.:-, NAP: csuv. Ivanovka Ivanăvkkă paśulkki or. Ivanovka Še. csuvas település,
Ar.:-. < : csuv. Ivanovka or. Ivanovka, csuv. Ivanăvkkă or. Ivanovka + paśulkki csuv.
paśulkka ’?’ + or. –i: birtokos személyjel, 2. or. poselok ’település’, or. Ivanovka an:
személynév + or. –ovka.
Az orosz poselok hímnemű forma nem lehet szabályos átadója a csuvas paśulkka –a végű
szónak.
Mixajlovka h. Ašm.:-, NAP: or. Mixajlovka C., csuvas falu, Ar.:-. < or. Mixajlovka or. Mixajl <
or. Mixail: személynév + or. –ovka.
Az –ov birtokos melléknévképző megelőzi a –ka kicsinyítő képzőt.
A birtokos melléknévképzőt el kell különíteni a –v- melléknévképzőtől, amelyet –o- előz meg
különösen azokban a nevekben, amelyeknek fát, dombot, színt stb. jelentő orosz közszók 272
szolgáltak alapul. Pl.:
Susnuka h. Ašm.XI.207.: csuv. Susnuka or. Sosnovka Bug.u., település neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv.
Susnuka < Susnu or. sosna ’fenyő’ + -ka: kicsinyítő képző, or. Sosnovka or. sosna ’fenyő’
+ or. –v-: melléknévképző + or. –ka.
Xurănlăx h. Ašm.:-, NAP: csuv. Xurănlăx or. Berezovka Ka., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Xurănlăx
csuv. urăn ’nyírfa’ + csuv. –lăx: gyűjtőnévképző, or. Berezovka or. bereza ’nyírfa’ + or.
–v-: melléknévképző + or. –ka 1. kicsinyítő képző 2. valamilyen helyet jelölő szó lehetett.
272 A szavak végső eredetét gyakran nem a szláv nyelvekben találjuk meg.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 211