Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

t-) másik irányú változás során keletkezett szintén eredeti t-ből. A név szerkezete: Sonká-:
abszolút szótő + -d: képző.
magy. Levelek ‘helység Szabolcs-Szatmár megyében’...lehet, hogy összetartozik a sövényházai 127
határban lévő Levelény 128 hn.-vel...’ (KISS 1980). A szókezdő és a szóbelseji l- korábbi -ből (< δ
< t) lett. A név szerkezeti felépítése: Leve-: abszolút szótő + -lek: képző.
magy. Levél ‘helység Győr-Sopron megyében’ KISS 1980.: A szóvégi –l (Levé-: abszolút szótő +
-l: képző) a Levelek név második elemével (-lek) állítható párhuzamba, ahol csak a kezdő
mássalhangzó maradt meg.
A fenti nevek tartalmazzák a mélyedés, a görbület, a hajlat, a dudor és a szeglet rokonjelentéseket.
2.2.3. Földrajzi nevek és más tulajdonnevek, pl. családnevek között
magy. Tokodi, Szegedi, Szigeti, Szováti, Takaró, Tenger, Tengeri, Tengerdi, Szomor, Sugár, Leveleki
(KÁZMÉR 1993) stb. Nincs ellentét a családnevek és a földrajzi nevek között.
2.2.4. Az objektum tulajdonságai és az elnevezés tartalma között. Másképpen, ’folyó’ jelentésű
szóval folyót neveztek meg, pl.:
Jylga f. TB.67.: bask. Jylga or. Jelga Alyš., az or. D’ema jobboldali mellékfolyója. < bask. Jylga
bask. jylga ’folyó’, or. Jelga tat. jelga ’folyó’.
2.2.5. A földrajzi nevek és közszók tartalma között
A földrajzi névi kutatások egyik fő feladata, hogy felismerjük a földrajzi nevek és a közszók
tartalma közötti összefüggéseket, közelebbről, mely közszó(k) szolgáltak alapul a földrajzi
neveknek. Pl.:
Baštay d. TB.32.: bask. Baštay or. Baštay Belor., < bask. or. Baš bask. baš ‘fő, fej, első’ + tay
bask. tay ‘hegy’.
Baššie h. TB.32.: bask. Baššie or. Baš-Šidy Nuriman., < bask. Baššie < Baš bask. baš ‘fő,
fej, első’ + bask. šie ’forrás’, or. Baš-Šidy: átvétel. A település neve azonos lehet a forrás vagy
folyó nevével nemcsak azért, mert a közelben van egy azonos nevű forrás, hanem azért is, mert ősi
felfogás szerint az emberek ugyanúgy mélyedésben (ártéren, folyómentén, folyóközben, szegletben,
folyókanyarulatban) laktak, mint ahogyan mélyedésből, lyukból jön ki a víz, a forrás és a folyó
medrében, a mélyedésben folyik a víz.
A név utótagjával (šie) magyar nevek és közszó állhatnak rokonságban, pl.:
magy. Sé ’helység Vas megyében’…A Monostorapáti határában egy süppedékes, lapályos, vizenyős
rétet jelölő Sévölgy (< *Sédvölgy) helynév alapján arra gondolhatunk, hogy talán a magyar séd ~ sét
’patakocska, csermely’ fn.-ből keletkezett. (KISS 1980)
Séd ’Hernád közelében eredő és Ősinél a Sárvízbe torkolló patak’….A m. N. séd ’patakocska,
csermely’ fn.-ből keletkezett. A középkorban a patakot többféleképpen , így Sar-nak…is hívták….
(KISS 1980)
A szókezdő s- egyformán használatos a baskír, az orosz és a magyar adatokban. A baskír --
interdentális zöngés spiránsnak az eredetije -t, amelynek a zöngésedett változata van meg a
magyarban. A szavak magas hangrendűek, e téren is ekvivalencia van ugyanúgy, mint a jelentésben,
hiszen forrást, a folyó forrás felőli szakaszát, kis patakot jelent a közszó, amely alapul szolgált a
földrajzi névnek. Az elnevezést pedig a közszóval összhangban lévő természeti környezet motiválta.
127 A sövény, tövis, levél etimológiailag közös gyökerű szó.
128 Az összetartozás igazolható, a nevek közös gyökerűek, csak más-más irányú fejlődés eredményei: Levelek < Leve
+ lek (< lenke < letke), Levelény < Leve + lény (< lenke < letke).
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 107