Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

A nevek egymáshoz való kapcsolatát pedig tisztázni kell a helyes etimológia elkészítéséhez.
2.4.2. Köznevekben:
or. striktura ‘orv. szűkület’ (HADROVICS-GÁLDI 1951).
2.4.3. A földrajzi nevek alkotó elemeiben:
A víznevek egyik fő hangtani jellegzetessége, hogy legtöbbjüknek elterjedt a magas és mély
hangrendű változata s a nevek ejtésében a meghatározó mindig a mássalhangzó. A magánhangzó
ejtése rendszerint a mássalhangzó minőségétől függ. Az Iszter (Isz + ter) olyan összetétel, amelyben
az előtag (Isz) hangsúlyozza a keskeny átjáró ‘keskeny, szűk’ tulajdonságát, egyben megjelennek a
változatai a szor(os), Vas, és a Dömör. Az utótagja (ter) pedig a folyó forrás felőli szakaszának a
legtöbb tulajdonságát, jellemzőjét magában foglalja. Nem lehet véletlen, hogy a Turnu -Szeverin
arra a helyre vonatkozik, ahol vége a szorosnak, ahonnan kifordul a víz. Az Iszter névnek mind az
előtagja az Isz és változatai, mind az utótagja a ter és a változatai a Volga-Urál vidéke és a Kárpátmedence
földrajzi neveiben megjelennek részben önállóan, részben más szavakkal együtt
szóösszetételben és képzett formában, de kimutathatók köznévként is mind a magyar, mind a Volga-
Urál vidékén beszélt nyelvekben. A jelenség tudományos magyarázata elkerülhetetlen.
2.4.3.1. Az előtag: Isz 104 :
2.4.3.1.1. A Volga-Urál vidéke földrajzi neveiben:
Ise kokri d. Ašm.III.146.: csuv. Ise kokri, hely neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Ise: folyó neve + csuv.
kokri csuv. kukăr ‘kanyar’ + csuv. -i: birtokos személyjel.
Isev śyrmi f. Ašm.III.146.: csuv. Isev śyrmi Kuzn.u., patak neve az or. Kamennyj Vrag falu mellett,
NAP:-, Ar.:-. < csuv. Isev: folyó neve + śyrmi csuv. śyrma ‘patak, szakadék’ + csuv. -i:
birtokos személyjel.
Iśkyma jylgahy f. TB.65.: bask. Iśkyma jylgahy Burz., az or. Bol'(šoj) Nuguš jobboldali
mellékfolyója, az or. Kasmarka baloldali mellékfolyója Zianč., az or. Kurgašla baloldali
mellékfolyója Išimb., az or. Irt’ub’ak baloldali mellékfolyója Kugarč., < bask. Iśkyma < Iś +
kyma + jylgahy bask. jylga ‘folyó’ + bask. -hy: birtokos személyjel.
Az Isz eredendően mássalhangzó kezdetű volt, szókezdő magánhangzóját mássalhangzó előzte
meg:
Vaś pěśśi ? Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Vaś pěśśi Ja. < csuv. Vaś 1. osztj. waś- ‘keskeny’ 2. vö.
magy. víz megfelelői + pěśśi csuv. pěśě ‘csipő, derék, szár’ + csuv. -i: birtokos személyjel.
Vaśka śyrmi h. Ašm.V.181.: csuv. Vaśka śyrmi or. Jamaši Kurm.u., falu neve, NAP: csuv. Vaśka
śyrmi or. Jamaši Kr., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Vaśka osztj. waś- ‘keskeny’ + śyrmi
csuv. śyrma ‘patak, szakadék’ + csuv. -i: birtokos személyjel.
Vas'ugan f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Fa.I.277.: or. Vas'ugan, az or. Ob baloldali mellékfolyója, KISS
1980: magy. Vaszjugan ‘az Ob mellékfolyója’...az or. Vas’ugan átvétele. Ennek forrása az osztj. Ko.
waś-joxan (-joan) amely tkp. ‘keskeny folyócská’-t jelent. < or. Vas 1. osztj. waś-
‘keskeny’ 2. vö. magy. víz megfelelői + or. jugan osztj. joan ‘folyó, patak’.
Vaszjugan ‘az Ob mellékfolyója’... Az or. Васюгáн átvétele. Ennek forrása az osztj. Ko. waś-joxan
(-joan), amely tkp. ‘keskeny folyócská’-t jelent. Az osztj. Ko. waś- a m. vézna tövével
egyeztethető, a -joxan -joan töve etimológiailag ugyanaz, mint a Berettyó-ban, Hejő-ben, Sajó-ban
szereplő m. R. jó ‘folyó’...’ (KISS 1980)
Vasjär t. GMA: mar. Vasjär or. Vasjar Gm., tó az or. B(ol'šaja) Kuplonga helységtől nyugatra. <
mar. Vas + jär mar. jer ‘tó’, or. Vasjar mar. Vasjär.
104 Bizonyos változatai egybeeshetnek a víz szavunk valamely nyelvi használatú formájával. Vö.: Vis f. TSK.19.: or. Vis,
az or. Iosser baloldali mellékfolyója, hossza 46 km. < or. Vis vö. finn, észt vesi ‘víz’.
A kettő között egyszerre van kapcsolat és különbség. Vizsgálata újabb tanulmányt igényel.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 83