Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

or. Bol'šije or. bol'šije ’nagy’ + Čol + ly csuv. (-lă) < -ly.
Śěně Vyśśălkkă h. Ašm.:-, NAP: csuv. Śěně Vyśśălkkă Vyselka or. Novyje Vyselki Novyj
Vyselok Kra., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Śěně csuv. śěně ’új’ + Vyśśălkkă or. Vyselki, or.
Novyje or. novyje ’új’ + Vyselki or. vyselok ’új település, tanya, major’ + or. –i: többes
szám jele.
Ez esetben az orosz többes számú helynév került be a csuvas használatba.
3.2.3. A több tagból álló név egyik tagján gyűjtőnévképző van, de a másikon bár –li végű, a képző
jelentés első látásra nem egyértelmű, Pl.:
Pürtlě h. Ašm.X.92.: csuv. Pürtlě / Pürtlě-Šăxal' or. B'urtli-Šigali Tar., település neve, NAP: csuv.
Pürtlě or. Verxnije B'urtli-Šigali B., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Pürtlě (< Pürtli) 1. csuv. pürt
’ház’ ( mar. pürt ’ház’ ) 2. Pürt: víznév + csuv. –lě: gyűjtőnévképző + Šăxal' < Šixali, or.
Verxnije or. verxnije ’felső’ + B'urtli csuv. Pürtli + -Šigali csuv. Šixali 259 (Šixa-:
abszolút szótő + -li: képző 'valamivel ellátott').
3.2.4. Az orosz használatú névben meglévő –i a nem orosz használatú megfelelőben nem található,
csupán a névben nem szereplő előzményében fordulhatott elő, amelyet őriz az orosz. Pl.:
Turi Irśe h. Ašm.:-, NAP: csuv. Turi Irśe or. Verxnije Irzei Ja., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Turi
csuv. turi ’felső’ + Irśe: eredetileg vizet, folyót jelentő szó 260 (< Irśei), or. Verxnije or.
verxnije ’felső’ Irzei nem orosz Irśei 261 (< Ir ld. 'forrás, mag' + śei ld. 'folyó').
Măn Ulxaš h. Ašm.:-, NAP: csuv. Măn Ulxaš or. Bol'šije Algaši Algaši Šu., orosz falu, Ar.:-. <
csuv. Măn csuv. măn ’nagy’ + Ulxaš (< Alkaš), < Ul + xaš vö.: udm. kož ’a folyó
mellékága’ 262 or. Bol'šije or. bol'šije ’nagy’ + Algaši Alkaši: nem orosz eredetű, összetett
szóból áll: Al + kaši.
Aslă Ara puś h. Ašm.I.: Aslă Ara puś Buu., Bol'šije Arabuzi falu 8 verstára Janšixovo falutól, NAP:
csuv. Aslă Arapuś or. Bol'šije Arabuzi Tar., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Aslă csuv. aslă ’öreg,
régi’ + Arapuś Ara: folyónév + csuv. puś ’fő, fej, forrás (folyóé)’, or. Bol'šije or.
bol'šije ’nagy’ + Arabuzi Arapuśi: nem orosz eredetű szó.
Az or. Arabuzi átadó alakja *Arapuśi lehetett, ahol az – ś- palatalizált fél zöngés hang, amelyet
az orosz zöngéssel helyettesített. Az orosz forma azt is megmondja, hogy a csuv. puś előzménye
puśi lehetett, amely szerkezetét tekintve vagy birtokos személyjeles (vö.: csuv. puś 'fő, fej' + -i:
birtokos személyjel) vagy összetett szó pu + śi lehet és a jelentése ’fő, fej’ + ’víz’ lehet. Az előtag
(pu) magyar megfelelője a fő 263 , fej, az utótag śi pedig a csuv. šyv szóval rokon.
Elvileg az oroszban azért is lehetne többes szám, mert az orosz az –i szóvéget átértelmezte
többes számnak. Valószínűbbnek tartunk azonban egy másik magyarázatot, amely szerint a forrás
nemcsak kezdete valaminek, az első és egyetlen, hanem mindig magában hordozza a kettő
lehetőségét, hiszen utódokat hoz létre, a forrásból folyó születik, a magból csira, hajtás, növény, az
anya gyermeket szül stb. A forrás tehát iker természetű is egyben. Hozzátesszük, eleink
felfogásában a forrás, a mag sok és sűrű is. (CZEGLÉDI 2004)
259 Feltehetően a csuv. śăl ’forrás’ valamely nyelvi változata.
260 Összefügg az erza népnévvel.
261 A fél zöngésen ejtett –ś- hangot az orosz zöngés –z’-vel helyettesítette.
262 Vö.: magy. kacs ’oldalhajtás’.
263 Vö.: magy. nyj. fű ’fő, fej’.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 199