Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

Xěrlě Čutaj h. Ašm.XV.250.: csuv. Xěrlě Čutaj or. Krasnyje Četai, város neve, NAP: csuv. Xěrlě
Čutaj or. Krasnyje Četai Krasnyje Četai verxn'aja p'atina + Krasnyje Četai nižn'aja p'atina
Četai Kr., csuvas és orosz falu, Ar.:-. < csuv. Xěrlě csuv. xěrlě ’vörös’ + Čutaj, or. Krasnyje
or. krasnyje ’vörös’ + Četai: nem orosz eredetű szó + or. verxn’aja ’felső’ + p’atina, or.
Krasnyje + Četai + nižn'aja or. nižn'aja ’alsó’ + or. p'atina.
A város neve felső és alsó részből áll. A csuvas –j és az orosz használatú -i egyaránt fejlemény:
-k - -w 1. -i 2. -j, de az is lehetséges, hogy a csuvasban az –Vj előzménye –Vi. Ez utóbbi
azonban nem befolyásolja a –k-ból való származtatást. Még egy lehetőség van, mely szerint a
csuvas olyan gyengén ejti a –j-t, hogy az orosz –i-nek hallja s akkor az or. –i hanghelyettesítés
eredménye. Az or. Četai (Če + tai) összetett szóként is értelmezhető, így az utótag tai rokon lehet a
csuv. tu-, tăv- ’szülni, születni’ szóval, és ’forrás’ jelentésben lehet értelmezni a földrajzi nevekben.
A településneveknek legtöbbször a természeti környezet (valamilyen vizes hely pl. mocsár, tó,
forrás, folyó, mélyedés, völgy. domb stb.) valamely részének a neve szolgált alapul.
3.2.7. A többes számú földrajzi nevek vizsgálatakor két kérdésre kell választ találnunk. 1. Mikor
használ az orosz többes számot a földrajzi nevekben? 2. Mi a közös a többes számú toponímiában?
A legnehezebb a dolgunk akkor, amikor a többes számot melléknév nem jelzi, mert egytagú, bár
összetett szóból álló névről van szó, pl.:
Šapaškar h. Ašm.XVII.126.: csuv. Šapaškar or. Čeboksary, város neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv.
Šapaškar < Šapaš + kar or. Čeboksary < Čebok + sary vö.: hanti, ko. šor ’patak’, udm.
šur ’folyam, folyó, patak, csermely’.
A név többes szám volta a használat során úgy igazolható, hogy csak többes számú alakjai
ismertek, vö.: or. v Čeboksarax: többes szám elöljárós eset ’Csebokszáriban’. Tehát a város nevét az
orosz nyelv többes számú főnévnek fogja fel. A magyarázat kétféle lehet. A nem orosz –y-t az orosz
többes számnak fogta fel, így értékelte át az orosz a nyelvhasználatának megfelelően az idegen
eredetű –y végű főnevet többes számúvá, vagy a többes számot város nevének a jelentésében, nem
utolsó sorban az utótag a sary jelentésében kell keresni a čury-hoz hasonlóan.
4. Összegzés
Az orosz használatú földrajzi nevek a Volga vidékén egyes és többes számban egyaránt
használatosak. Alaki megközelítésből azoknak a neveknek állapítható meg egyértelműen az egyes
vagy a többes száma, amelyek legalább kéttagúak s a melléknév jelzi a főnév számát, egytagúak
esetében pedig a ragozás során egyértelműen kiderül a többes számú ragozási forma. Egyes
számban a melléknév utal a főnév nemére is.
A főnév nem szerinti megkülönböztetése sem a török, sem az uráli nyelvcsaládba sorolt
nyelvekben nem ismeretes. Az orosz nyelvhasználatú földrajzi nevekben vagy azért fordul elő a
hím-, nő- és semleges nemű megkülönböztetés, mert az orosz átértékelte az idegenből vett neveket a
végső magánhangzótól függően egyes számú hím-, nő- és semleges nemű főnevekké vagy pedig
azért, mert a többes számú toponímiai formának tartalmi indítéka volt, amely összhangban állt a
formai oldallal. Ez utóbbi mellett szólnak az alábbiak:
Hímnemű a földrajzi név akkor, ha az alaptagnak hímnemű orosz eredetű szó szolgált alapul, pl.:
or. ovrag 264 .
Semleges nemű a földrajzi név akkor, ha az alaptag orosz eredetű semleges nemű szó, vagy a
földrajzi név ilyen szóval jelölhető földrajzi helyre vonatkozik, pl. or. selo, ozero.
Nőnemű a földrajzi név akkor, ha az alaptag nőnemű orosz eredetű szó, pl.: or. d’erevn’a, reka
vagy a földrajzi név ilyen szóval jelölhető földrajzi területre, helyre vonatkozik.
Az orosz többes számú toponímia használatában formai oldalról közös a meglévő vagy
264 Megjegyezzük, a szó végső eredete nem a szlávban, hanem a szubsztrátum nyelvi rétegben, a szkíta-hun és az
ősmagyar nyelvben keresendő.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 201