Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Eleink a fenti tulajdonságokat együtt legelőször a nyelv szület<strong>és</strong>ének idején olyan hangutánzó<br />
szavak formájában jeleníthették meg, amelyek a víz hangszíne – magas <strong>és</strong> mély – alapján<br />
különböztek. Ezek fejleménye ma is létezik, vö. magy. kong, dong. Idővel a valóság bonyolult<br />
voltát őseink úgy adták vissza a nyelvben, hogy mellérendelő összetett szavakat, ikerszókat<br />
alkottak, amelyek alapját a hangutánzó szavak képezték. Az egyes jelent<strong>és</strong>ek önálló életet kezdtek<br />
élni.<br />
Tartalmi hasonlóság alapján nemcsak a víz, vizes helyek, hanem a term<strong>és</strong>zet, az élet egyéb<br />
jelenségei megkapták az elnevez<strong>és</strong>eket. Így pl. a keskeny, szűk tulajdonság nemcsak a forrásnál,<br />
hanem ott is érvényes, ahol a folyóvíz valamely szakaszán elkeskenyedett, s az előzőleg széles<br />
folyamban elterülő víz a szűk, keskeny helyen összetömörödött. Megszületett a dömörkapu, a<br />
vaskapu, s ami összetömörödik, töpörödik, az nemcsak kicsi, hanem bizonyos esetekben kemény<br />
lesz, olyan, mint a kő <strong>és</strong> a vas, sőt szigorú, amely egyúttal nemcsak szűk <strong>és</strong> kemény, hanem<br />
nyomorúságos, szegény, sovány is lehet stb. A megfejt<strong>és</strong>eket láncszerű megfelel<strong>és</strong>ek sora kínálja a<br />
földrajzi nevekben. A folyóforrások tulajdonságai közötti összefügg<strong>és</strong>, valamint a folyóforrások<br />
tulajdonságai <strong>és</strong> a term<strong>és</strong>zet más jelenségei közötti kapcsolat nem tűnt el mialatt a nyelvünk eljutott<br />
a mai, jelen állapotáig. Ezek felismer<strong>és</strong>e nyelvek megismer<strong>és</strong>ét is segíti.<br />
Sokáig ellentmondásnak tűnt, hogy ugyanaz a szó előfordul a folyó <strong>és</strong> a tó, hegy, völgy, isten,<br />
ember, növény, állat, stb. megnevez<strong>és</strong>eként köznévi <strong>és</strong> tulajdonnévi változatban. A földrajzi névi<br />
kutatásaink azonban egyértelműen igazolják, hogy a megnevez<strong>és</strong>ek mögött a jelent<strong>és</strong>ben<br />
mindenütt ekvivalencia van. A folyó elsődlegesen a forrásáról, annak a tulajdonságairól kapta az<br />
elnevez<strong>és</strong>t. Másodlagosan kaphatta a tekergős, kanyargós folyásáról, a keskeny, vékony, szűk<br />
folyómederről stb... Ugyanígy kaptak nevet a folyómenték, az árterek, a kiáradó víz tarolta,<br />
hengerelte, mélyítette területek. A tó a medréről, a kerek, görbe alakjáról; a hegy a kiemelkedő,<br />
dudorodó, hegyesedő <strong>és</strong> csúcsosodó formájáról 122 kapta az elnevez<strong>és</strong>t. Az alakját tekintve a domb,<br />
hegy pontosan az ellenkezője a tó medrének ugyanúgy, mint az égbolt az ősi felfogás szerint. Nem<br />
lehet véletlen, hogy az isten jelent<strong>és</strong>ű tengri szó használatának indítéka az, hogy a tengri fent van,<br />
első, ős <strong>és</strong> teremtő, mint a vízforrás 123 . Az eget azért hívják tengrinek, mert az égbolt íves alakú, <strong>és</strong><br />
fent van. A magyar teker ‘csavar, forgat’ ige a jellegzetes hajló, görbe mozgásról; s a tenger ‘nagy<br />
kiterjed<strong>és</strong>ű sós állóvíz’ (TESz) főnevünk pedig a víz hullámának tekeredő alakjáról; vagy akár a<br />
medrének gödör formájáról s a tengeri a kukoricacső 124 hengeres alakjáról; míg a tengeri malac<br />
‘patkányféle’ a rajta lévő foltról, stb. kapta az elnevez<strong>és</strong>t. A sor hosszú. 125<br />
A nyelvünk szület<strong>és</strong>ének idejét, további alakulásának útját <strong>és</strong> kapcsolatait kutatva munkánk e<br />
szakaszában a folyó forrásának az alakjára, formájára utaló kerek, görbe, hajló, íves, tekert<br />
valamint a keskeny, vékony, szűk folyómederről, továbbá az elágazás miatt keletkezett csúcsos<br />
forma, a szeg, szegelet jelent<strong>és</strong>ének a kapcsolatát vizsgáljuk, majd összevetjük a valamilyen fenyőt<br />
jelentő szavakkal s a magyar fenyő szavunk alakváltozataival <strong>és</strong> jelent<strong>és</strong>ével. Ily módon a jelent<strong>és</strong>ek<br />
összefügg<strong>és</strong>eit, eredetét ismerhetjük meg, következ<strong>és</strong>képp a szavak biztosabb etimológiáját írhatjuk<br />
meg. Ehhez azonban a mai <strong>és</strong> a feltételezett korábbi lakóhelyeink földrajzi neveit is be kell vonnunk<br />
a kutatásba. Jelen dolgozatban a jelent<strong>és</strong>beli megfelel<strong>és</strong> bemutatásához a term<strong>és</strong>zet egyéb jelenségei<br />
közül a fenyőt, vagyis olyan szót választottunk ki, amelyet finnugor eredetűnek tartanak.<br />
A Volga-Urál vidéki földrajzi nevekben nemcsak a jelent<strong>és</strong> felel meg a jelölt objektum lényeges<br />
tulajdonságainak, hanem az összehasonlító hangtani vizsgálatok eredményeképpen olyan szabályos<br />
hangváltozások rendszere állapítható meg, amelyek az uráli <strong>és</strong> az altaji nyelvekben, köztük a<br />
magyarban is felismerhetők. A mássalhangzók közül a legrégebbinek tűnik a t <strong>és</strong> a k, szabályos<br />
fejlőd<strong>és</strong>ük állomásait a földrajzi nevek <strong>és</strong> köznevek őrzik.<br />
Figyelembe kell tehát venni azt a tényt, hogy az ekvivalencia megmutatkozhat a<br />
122 A torkolathoz képest a folyóforrás is csúcsos formához hasonló.<br />
123 Neve eredetileg valóságos őst jelölhetett.<br />
124 A kukorica szó megfejt<strong>és</strong>e a kunkor, kunkorodik stb. jelent<strong>és</strong>en alapul, amely rokona a tekeredik jelent<strong>és</strong>nek.<br />
125 A felsorolt szavak etimológiája felülvizsgálatra szorul.<br />
© Copyright Mikes International 2001-2013, <strong>Czeglédi</strong> <strong>Katalin</strong> 2013 104
Change language