Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

2.4.3.1.4. A Volga-Urál vidéke nyelveinek közneveiben:
bask. üäk ld. bask. öö, ee ‘száraz folyómeder’ 108 (TB), osztj. waś- ‘keskeny’, or. uzkij (uz- + -k-
+ -ij) ’szűk’, or. tesnyj (tes- + -n- + -yj, csuv. tăkăs 109 ‘szoros, keskeny, sűrű, tömör, feszes,
kemény, zömök, vaskos’, tat. bask. tygyz, üzb. tigiz, türkm. dykyz, hak. tygys. (JEGOROV 1964)
2.4.3.1.5. Magyar köznevekben:
aszó ‘(száraz) völgy, időszakos vízfolyás’ (MÉK), ’völgy, kiszáradt folyómeder’ (TESz) .
vész 110 ‘pusztító természeti erő’(MÉK)
vézna ’satnya, csenevész, szikár’ (TESz)
vas ’szürke színű fém’…Ősi örökség az uráli korból…Az uráli alapalak *aśke lehetett. (TESz)
vessző ‘fa, cserje levágott ága’ ...Származékszó. Alapszava ősi örökség a finnugor korból, vö....
osztj. uas ‘ív, meghajlított bot a hurokhálón, ... cser. K. aze ‘vessző’... A finnugor alapalak ...
eredeti jelentése ‘vékony, hajlékony ág’ lehetett...’ (TESz)
vastag ‘sűrű (anyag, kül. folyadék), mély, öblös, sűrű főzelék’ (MÉK)
vasvirág ‘lila, fészkes virágzatú, alakját és színét megszáradva is megtartó növény, szénsavas
meszet tartalmazó ágas-bogas ásvány’ MÉK.
2.4.3.2. Az Iszter utótagja a ter a földrajzi nevekben:
2.4.3.2.1. A Volga-Urál vidékén:
Tur kaśnă var d. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Tur kaśnă var Ja. < csuv. Tur: folyó neve + kaśnă ‘járta,
átjárta’ csuv. kaś- ‘járni, átjárni’ + csuv. -nă: múlt idejű melléknévi igenévképző + var ‘árok,
patak’.
Tyr f. GMA: mar. Tyr or. Tyr Gm., az or. Rutka baloldali mellékfolyója.
Tor f. TB.144.: bask. Tor or. Tor Mel., az or. Nuguš jobboldali mellékfolyója.
Terka śaraně d. Ašm.XIII.307.: csuv. Terka śaraně, mező neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Terka: folyó
neve + śaraně csuv. śaran ‘rét’ + csuv. -ě: birtokos személyjel.
Tere Tanyp f. TB.142.: bask. Tere Tanyp or. Bystryj Tanyp Kalt., az or. Belaja jobboldali
mellékfolyója. < bask. tere ‘élénk, gyorsan folyó’ + Tanyp: folyó neve.
Šopter f. GMA: mar. Šopter or. Šopter Mor., az or. Ilet' baloldali mellékfolyója. < mar. or. Šopter
< Šop + ter .
Ěne tor xărtni d. Ašm.IV.118.: csuv. Ěne-tor-xărtni, tisztás neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Ěne + csuv.
tor + csuv. xărtnă ‘tisztás’ + csuv. -i: birtokos személyjel
Sikterěš f. Ašm.XI.: csuv. Sikterěš Buu., vizesés, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Sikterěš csuv. sikterěš
‘dial. vízesés’. A csuv. sikterěš felépítése: sik csuv. sik- ‘ugrani’, ‘esni’ (ld. a víz magasról
esik, zuhan) + csuv. -ter: felszólító mód, vö.: csuv. sikter- ‘ugrásra kényszeríteni’ + csuv. -ěš: igéből
főnévképző.
2.4.3.2.2. Földrajzi nevek a Kárpát medencében:
Túr ’A Szamoshátat északról határoló folyó’….(KISS 1980)
Tar-patak ’vízeséseiről híres patak a Magas-Tátrában’…A földrajzi köznévként használt tarpatakkal
a régebbi térképészek olyan folyóvizeket szoktak jelölni, amelyeknek medre hóolvadáskor vagy
záporok idején nagy víztömeget szállít, egyébként pedig részben vagy teljesen száraz….(KISS
1980)
108 Tőlük külön kell kezelni azokat a szavakat, amelyek olyan tárgyakra vonatkoznak, amiket maga az ember készített
a természet valamely darabjának ill. valamely jelenség lemásolásával, következésképp azokat csak egymással való
összefüggésben lehet megfejteni. Ilyen pl.: magy. nyereg, Pilisnyereg .
109 Az ’összeszűkül, összemegy’ jelentés itt az apadásban nyilvánul meg.
110 A csuvas és török megfelelői triftongust tartalmaznak az oroszban lévő monoftongussal szemben.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 85