Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
kikövetkeztethető –i, -y véghangzós orosz <strong>és</strong> nem orosz eredetű szó, azaz főnév. A jelent<strong>és</strong> oldaláról<br />
vizsgálva a többes számú földrajzi neveket többes szám van akkor, ha az alaptag a következő<br />
jelent<strong>és</strong>tartalmat hordozza: Vö.: prudy (or. prud ’kis tó’), nory (or. nora ’lyuk, barlang’), ozerki (or.<br />
ozerka ’tó’), veršiny (or. veršina ’csúcs, tetőpont’), ko. iz ’hegyhát’, or. gory (or. gora ’hegy’).<br />
Több, legalább két r<strong>és</strong>zből álló objektumok (vö.: kicsi-nagy, alsó-felső stb. párok), a –dy végű<br />
víznevek. A nem orosz Tüki névnek alapul vízzel, áramlással kapcsolatos jelent<strong>és</strong>ű szó<br />
szolgálhatott, vö.: csuv. tu-, tăv- ’születni’ <strong>és</strong> rokonai, or. tok ’áramlás’ stb., ld. még md. lej ’folyó’,<br />
csuv. –lă (< ly): gyűjtőnévképző, or. vyselki (or. vyselok ’új települ<strong>és</strong>’) több r<strong>és</strong>zből állhat, az Irśe<br />
(Ir + śe) utótagja vizet jelentő szó, a kašy (kaš) ’mellékfolyó’ értelmű, a pusi (csuv. puś ’forrás’). A<br />
jaly (csuv jal ’falu’) szónak van ’ház’ jelent<strong>és</strong>e is. Tehát amikor ’falu’ jelent<strong>és</strong>ben kell felfogni egy<br />
nevet, akkor a több házból álló helyre gondolnak, ezért van többes szám. Az is lehetséges, hogy a<br />
falu a folyó mentén van s a folyó jelent<strong>és</strong>ű szót – amelyben már eleve benne van a kettősség - viseli<br />
a települ<strong>és</strong> jelent<strong>és</strong>eként. A nary utótag ’gödör, kezdet, nedves hely’ jelent<strong>és</strong>ben egyaránt<br />
felfogható, az or. si pedig nem orosz śe ’víz’, a tai, taj ’forrás’, a sary utótag pedig ’folyó’<br />
jelent<strong>és</strong>ben.<br />
A tónak, lyuknak forrás illetőleg forráshely értéke van, ezért van többes szám, hiszen a forrás, a<br />
mag nemcsak egy, hanem sok is. A csúcs, tetőpont, hegyhát, hegy pedig eleink gondolkodásában<br />
elágazó pont, ezért benne van a kettő is <strong>és</strong> ezért használ az orosz többes számot ugyanúgy, mint a<br />
páros megnevez<strong>és</strong>eknél.<br />
A vízzel kapcsolatos jelent<strong>és</strong>t hordozó nevek akkor lehetnek többes számúak, ha forrásra,<br />
folyóelágazásra (mint forrásra is) kell gondolnunk, amelyben benne van a kettő jelent<strong>és</strong>, hiszen<br />
elágazásról van szó. Mind a forrásban, mind az elágazásban benne van nemcsak a kerek, hanem a<br />
csúcsos forma is.<br />
Ha a négy lábon járó élőlényre gondolunk, akkor a háta, a hátgerince egyr<strong>és</strong>zt fent van<br />
ugyanúgy, mint a hegygerinc, ezért a forrással szinoním. Más megközelít<strong>és</strong>ből a hát az arcnak, az<br />
elülső oldalnak az ellentettje, ez esetben az alsóval szinoním jelent<strong>és</strong>ű.<br />
A többes szám használata tehát a páros, valamint a több r<strong>és</strong>zből álló objektumok<br />
megnevez<strong>és</strong>ekor <strong>és</strong> a gyűjtőnévképző használatakor fordul elő, amelyet alakilag az –i, <strong>és</strong> az –y<br />
szóvég jelenít meg.<br />
5. Rövidít<strong>és</strong>ek<br />
A. Alikovszkij rajon<br />
Al. Alatyrszkij rajon<br />
B. Batyrevszkij rajon<br />
bask. baskír<br />
Beleb. Belebejevszkij rajon<br />
Blagovar Blagovarszkij rajon<br />
C. Civilszkij rajon<br />
csuv. csuvas<br />
d. domborzat<br />
f. folyó<br />
fi. finn<br />
h. hely<br />
han. hanti<br />
I. Ibreszinszkij rajon<br />
Ja. Jadrinszkij rajon<br />
K. Kozlovszkij rajon<br />
ko. komi<br />
Ko. Komszomolszkij rajon<br />
Kozm.u. Kozmogyemjanszkij ujezd<br />
© Copyright Mikes International 2001-2013, <strong>Czeglédi</strong> <strong>Katalin</strong> 2013 202
Change language