Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

melléknévképzőről és mikor a szótőhöz tartozó elemről beszélni.
-ovskoje (-ov + -sk- + -oje): Orosz személyneveken orosz összetett képző, amely semleges nemű
alaptagot jelöl. Pl.:
Čürkü oškăn' Janasal h. Ašm.IV.191.: csuv. Čürkü oškăn' Janasal or. Aleksandrovskoje Šum.v.,
település neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Čürkü csuv. čirkü, čirěk ’templom’ + oškăn' csuv.
uškăn' ’település’ + Janasal, or. Aleksandrovskoje Aleksandr: személynév (Alek nem
orosz Elek + sandr nem orosz sentěr) + or. –ov: birtokos melléknévképző + or. –sk-:
vonatkozó melléknévképző + or. –oje.
Az orosz –oje a semleges nemű orosz selo ’település’ szót jelzi.
-ovskije (-ov + -sk- + -ije):
Mišer h. Ašm.VIII.: csuv. Mišer or. Mišar' ČASSR, két csuvas település neve: 1, csuv. Mišer or.
Mišary Tk., 2, csuv. Mišer-kassi or. Mižar-kasy Kč., ld. még: or. Tatarskaja Bezdna csuv. Pasnapuś-
Mišerě, or. Tatarskije Išli csuv. Išlě-Mišerě, or. Tatarskije Suguty csuv. Săkăt-Mišerě, or. Tatarskije
Ubei csuv. Upi Mišerě, or. Karakitany csuv. Xura-kata-Mišerě; csuv. Čăvaš-Išli or. Čuvašskije Išli,
csuv. Irśe-Těkki or. Mordovskije T'uki, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Mišer + kassi csuv. kasă ’falu’ +
csuv. –i: birtokos személyjel, or. Mižar-kasy csuv. Mišer-kassi, or. Tatarskije Tatar:
nem orosz eredetű népnév + or. –sk-: vonatkozó melléknévképző + or. –ije + Išli, Suguty, Ubei, or.
Čuvašskije Čuvaš: nem orosz eredetű népnév + or. –sk-: vonatkozó melléknévképző + or. –ije
+ Išli: nem orosz eredetű szó, or. Mordovskije Mordov: nem orosz eredetű népnév + or. –sk-:
vonatkozó melléknévképző + or. –ije + T'uki nem orosz *Tüki.
Borki h. Ašm.:-, NAP: or. Borki Borkovskije Vyselki Al., orosz település, Ar.:-. < or. Borki, or.
Borkovskije 1. Borka: nem orosz eredetű szó + or. –v-: melléknévképző 2. Bork + or. –ov:
birtokos melléknévképző 3. Borkov: nem orosz eredetű szó + or. –sk-: vonatkozó melléknévképző +
or. –ije + or. Vyselki or. vyselok ’település’ + or. –i: többes szám jele.
Az –ov elem szerepét, eredetét minden egyes névben külön meg kell vizsgálni, mert az orosz
birtokos melléknéven kívül lehet a szótőhöz tartozó rész is, amelynek a –v-je fejlemény: -v < -w <
- < -k.
Nizovka h. Ašm.:-, NAP: or. Nizovka Nizovskije vyselki Al., orosz település, A.:-. < or.
Nizovskije < Nizo or. niz ’valaminek az alja, alsó része’ + or. –v-: melléknévképző + or. –sk-:
vonatkozó melléknévképző + or. –ije: többes számú teljes melléknevet jelölő + vyselki or.
vyselok ’település’ + or. –i: többes szám jele.
A –v- melléknévképző.
-av:
Egyaránt előfordul az oroszban és a nem orosz használatú nevekben. Egyrészt lehet az or. –ov:
birtokos melléknévképző átvétele a csuvasban akkor, ha hangsúlytalan. Másrészt a mordvinban
meglévő laj ’folyó’ szó rokonságába tartozhat, amely a szó fejlődésének másik állomását őrzi. Vö.:
lak 274 1. la 1.1. law ( lav) 1.2. laj 1.3. lai 2. lax.
Almalav h. Ašm.I.163.: csuv. Almalav, település neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Almalav < Alma + lav.
274 Vö.: magy. lak ’lakóhely’. Eredetileg a mélyedéssel, a lent lévővel kapcsolatos, amelyből arra lehet következtetni,
hogy eleinknek a lakóhelye mélyedésben volt..
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 213