Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

értelmezésénél, mindig az adott név dönti el.
3. Az összehasonlító jelentéstani kutatások során lehetőség nyílik a vizsgált táj földrajzi jellemzőit
megismerni. A Volga-Urál vidéke földrajzi nevei között a víznevek olyan helyekre vonatkoznak,
amelyek a legalapvetőbb jelentésük ill. tulajdonságuk szerint kétfélék lehetnek, állóvizek és
folyóvizek. 74
3.1. Állóvizek:
Legfőbb jellemzőjük, hogy a víz nem mozog, következésképp a víz nem él. Helyüket, a mélyedést,
gödröt ugyanúgy a víz munkálta ki, mint a folyókét. Az állóvíz egyben a megtermékenyítés helye
és az utódok létrehozója, táplálója. A tó életet ad a folyónak, pl.:
Subač 75 ‘Forrás-fő’ f. TSK.108.: or. Subač, az or. Bol'šaja Lopt'uga jobboldali mellékfolyója, az or.
Subačn'ur mocsárból ered, az or. Subačvad tóból jön ki, hossza 36 km. < or. Subač (Su < Sun 76
‘forrás’) + bač 77 ‘fő’ + n'ur ko. n'ur 'mocsár', or. Subačvad < Subač + vad ko. vad
‘erdei tó’.
A tavat veszi körül a mocsár, pl.:
Donn'urty ‘Forrás-mocsár-tó’ t. TSK.30.: or. Donn'urty, tó az or. Donn'ur mocsáron. < or. Don +
n'ur ko. n'ur 'mocsár' + ty ko. ty 'tó'.
A tó alakja görbe, kerek, pl.:
Kukăr külě ‘Görbe tó’ t. Ašm.VI.263.: csuv. Kukăr külě tó neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Kukăr
csuv. kukăr ‘kanyargós, görbe, kanyarulat’ + külě csuv.1. kül, külě ‘tó’ 2. kül ‘tó’ + -ě:
bírtokos személyjel.
Tünäräkkül ‘Kerek-tó’ t. TB.151.: bask. Tünäräkkül or. Tunar'akkul' tavak. Ask., Aur., Bajm.,
Bak., Bir., Balt., Davl., Kug., Krk., Meč., Mijak., Sal., Ster. < bask. Tünäräk bask. tünäräk
'kerek' + kül bask. kül 'tó', or. Tunar'akkul' bask. Tünäräkkül.
Ajyrtoba ‘Elágazásos-tó’ t. TB.20.: bask. Ajyrtoba / Ajyryntoba or. Airtoba Mijak., tó. < bask. Ajyr :
folyónév ajyry ‘(folyó)elágazás’ + bask. toba toba ‘dial. mélység, örvény, mély öböl,
holt ág a folyón, mély tó ferde partokkal’.
A tó nevében ‘mocsár’ jelentésű szó szerepel, pl.:
Pyl'n'ar ‘Sár-mocsár’ t. Ašm.IX.181.: csuv. Pyl'n'ar, tó neve a Volgán túl, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Pyl'
vö. csuv. pylčăk (pyl + čăk) ‘sár’ mong. balčig (bal + čig) ‘mocsár, láp’ stb. első eleme +
csuv. n'ar.
3.1.2. A mocsárnak szintén holt, nem mozgó a vize. A tó legtöbbször a mocsárral együtt jár, a
nevük is gyakran ugyanaz. Olykor tóra használatos jelzőt visel. A mai tó és mocsár jelentésű szavak
későbbi kiegészítések. Pl.:
Naum külli ‘Naum tava’ m. Ašm.IX.: csuv. Naum-külli or. Naumovo, mocsár, NAP:-, Ar.:-. < csuv.
Naum vö. udm. n'om 'mocsaras hely, völgy' + külli csuv. külě 'tó' + -i: bírtokos
személyjel.
Kokăr šor ‘Görbe sár’ m. Ašm.VI.265.: csuv. Kokăr šor, mocsár neve az or. Karamyševo -tól Délre,
NAP:-, Ar.:-. < csuv. Kokăr csuv. kukăr 'kanyargós, ferde, hajlott, görbe’ + šor 1. mari
šor 'sár' 2. csuv. šur ‘mocsár’.
Jaman sas ‘Csúnya mocsár’ m. d. Ašm.XI.76.: csuv. Jaman-sas, mocsaras tisztás neve az erdőben,
és a körülötte lévő erdő neve, (ld. tat. Jaman saz 'csúnya mocsár'), NAP:-, Ar.:-. < csuv. Jaman
tat. jaman 'csúnya, rossz' + sas tat. saz 'mocsár'.
74 Jelen dolgozatban csak a víznevekre, a vizes helyek neveire térünk ki.
75 A földrajzi neveknek a népnévi és egyéb köznévi kapcsolatait másik dolgozatban kívánjuk bemutatni.
76 Vö. ko. sin ‘forrás’.
77 Vö. tat. bask. baš, csuv. puś ‘fő’.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 59