Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

’csörömpölni, kalapálni, csördülni, csendülni’ , kalkkala v. kalkkara ’kereplő, csörgettyű, csengő’,
kalkkee ’csörgés, csörömpölés’, kallihtutta ’kovácsoltatni, kalapáltatni’, kalska- ’csörömpölni’,
kalsku- ’csörömpölni, kattogni, recsegni’, kalskee ’csörömpölés, csörgés, zörgés’, kamahta-
’tompán hangzani, csattanni, pattanni’, kamakka ’ ’zsivaj, zsibongás, zenebona’, kamina ’tompa
zaj, csörömpölés’, kamise- ’dörögni, tompa hangot adni’, kamu ’tompa zaj’, kamua- ’dörögni,
zajongni’, kapina ’tompa csörömpölés, kopogás, csörgés, zaj, lárma, zendülés, lázadás’, kaperta-
’ropogtatni’, kapikka ’lárma, zaj’, kapikoitse- ’ lármázni, zajongani’, kapinallise ’ zajongó,
zendülő, lázadó’, kapise- ’csörögni, zörögni, csörömpölni, zajongani’, kapsa- v. kapsaa-
’csörömpölni, zörögni, recsegni, ropogni, nyikorogni’, kapsaukse ’csörömpölés, zörgés, ropogás,
recsegés, nyikorgás’, kapsee ’csörömpölés, dobogás’, kapsi- ’csörömpölni, nyikorgatni, ütni,
kalapálni’, kapsuttele- ’csörömpölni, recsegtetni, pattogtatni’, karahta- ’csördülni, reccsenni,
roppanni, nyikordulni, csörömpölve leesni…’, karina ’csörgés, zörgés, csörömpölés’, karise-
’csörögni, zörögni, csörömpölni, csörömpölve leesni…’, karju ’bömbölés, nyerítés, ordítás’, karju-
’bömbölni, nyeríteni, ordítani’, karsku- recsegni, ropogni’, karu 207 ’csörgés, zörgés, csörömpölés’,
kasku ’elbeszélés, mese, monda’, katkatta- ’kotkodácsolni’, kelkku- v. kelkky- ’lógni mint a
harang, hangzani, csengeni’, kello ’harang, kolomp, csengettyű, óra’, kielaa ’nyelves, fecsegő’,
kielasta- ’nyelveskedni, fecsegni’, kiele ’nyelv, húr’, kielettömä ’nyelvetlen, szótalan, néma’,
kielevä ’nyelves, fecsegő’, kieli- ’beszédesnek lenni, csacsogni, hízelegni, nyelveskedni,
megszólni’, kielo ’nyelvecske’, kihinä ’sziszegés, hemzsegés, nyüzsgés’, kihise- ’sziszegni,
hemzsegni, nyüzsögni’, kiho ’sziszegés, sistergés, forrás, kisebb vízesés’, kiho-kivė ’zúgó víz által
körülvett kő’, kilahta- ’megcsendülni, hirtelen lemerülni’, kilaukse ’csengés, csendülés’, kileä
’tiszta, csengő, csillogó’, kilinä ’csengés’, kilise- ’csengeni’, kilistime ’csengettyű’, kiljau-
’kiáltani, elkiáltani magát, sivítani’, kilju- ’élesen kiáltani, sivítani’, kiljuna ’éles kiáltás, sivítás’,
kilkka- v. kilkkaa- ’csengeni’, kilkkee ’csengés’, kilkutta- ’csengetni, kalapálni’, kimakkaa
’csengő’, kimeä ’éles, átható (hangról)’, kimoitta- ’csillogni, fényleni, harsány vagy éles hangot
adni’, kirahta- ’csikordulni, nyikordulni, följajdulni, panaszhangot hallatni’, kireä ’ropogó, feszes,
feszített’, kirise- ’nyöszörögni, nyikorogni, csikorogni, sisteregni’, kirku- ’kiabálni, visítani, bőgni’,
kirmaa- ’játszani, lármázni, zajongani, ugrálni’, kirmaukse ’zajongás, zsibaj, játék’, kirri
’nyöszörgő, nyikorgó, csikorgó, türelmetlen, akadékoskodó’, kirsahta- ’fölriadni, elkiáltani magát,
csikordulni, nyikordulni’, kirsku- ’csikorogni, nyikorogni’, kirso ’ormány, orr, csőr, száj’, kisa
’játék, tánc, lárma, tombolás, bakzás, koslatás’, kisaa- ’játszani, táncolni, lármázni, tombolni,
bakzani, koslatni, bujálkodni’, kita ’torok, száj’, kitaa- v. kitaja- infinitiv kidata ’nyafogni,
nyöszörögni, nyikorogni, sisteregni, sziszegni’, kitinä ’nyöszörgés, nyikorgás’, kitise- ’nyöszörögni,
nyikorogni, sivítani’, kitka ’nyikorgás’, kitku- ’nyöszörögni, nyikorogni’, kitu- ’nyikorogni,
fájdalmasan sírni, nyomorogni, kínlódni’, kohaja- infinitiv kohata- ’zúgni, zajongani’ , kohina
’zúgás, zaj’, kohise- ’zúgni, zajongani’, kojahta- ’tompán hangzani, lezuhanni’, kolaa- v. kolaja-
infinitiv kolata- dörömbölni, csörömpölni, döngeni, csattogni’, kolahukse csattanás, döngés,
kólintás…’, kolea ’durván v. tompán hangzó, egyenetlen, rögös, buckás, gödrös, bűvös’, kolehti-
’csörömpölni, varázsolni’, koli ’dörömbölés, csörömpölés’ , kolina ’csörömpölés, dörömbölés,
lárma, zaj’, kolise- ’csörömpölni, dörömbölni, lármázni, zajongani’, kolkehti- ’csörömpölni,
zörögni’, kolkitse- infinitiv kolkita ’lármázni, csörömpölni’, kolkka ’csengettyű, csengő’, kolkka- v.
kolkkaa- infinitiv kolkata ’kopogni, ütögetni, kalapálni, dörömbölni, tompán hangzani’, kolkkaree
’zörgő, csörgő, csöngő’, kolkkee ’kopogás, dörömbölés, kalapálás’, kolkko ’ zordon, kietlen, komor,
mélyedés, gödör, csörgő, csengő, csengettyű’, kolkutta- ’kopogtatni’, kolkutukse ’kopogtatás’,
kollaa- ’ütni’, kollasta- ’zajjal rakosgatni, zajongva járni’, kolpaa- ’ütni, verni’, kolska-
’csörömpölni, csörögni’, komaa v. komaja-, infinitiv komata ’tompán hangzani, döngeni’, komea
’tompán hangzó, döngő’, komppa ’lökés, közbeszólás, elmés megjegyzés,….’ komppa sana
’csípős, ingerlő v. kötekedő szó’, komu ’tompa hang, zaj, zörej…’, kopakka ’zörgés, csörömpölés,
zaj’, kopise- ’tompán hangzani, döngeni, kopogni, csattogni, dübörögni, csörömpölni’, koputta-
207 Vö.: finn karu ’megfagyott jégkéreg’ (SZINNYEI 1884)
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 160