Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

More documents

Recommendations

Info

ld. lásd lp. lapp magy. magy. md. mordvin mdE. mordvin Erza mong. mongol ném. német nog. nogaj ojr. ojrot óözb. óözbég or. orosz oszm. oszmán osztj. osztják ÓT. ótörök óujg. óujgur tat. tatár tuv. tuvai türkm. türkm. ua. ugyanaz ujg. ujgur üzb. üzbég vog. vog. votj. votj. vö.: vesd össze Zamaxš. Zamaxšari zürj. zürjén 5. Források, irodalom JEGOROV 1964 - Jegorov, V. G. 1964: Etimologicseszkij szlovar csuvasszkovo jazyka. Csebokszari: Csuvasszkoje Knyizsnoje Izdatelsztvo. SIS N.M. Sanszkij-V.V. Ivanov-T.B. Sanszkaja 1975: Kratkij etimologicseszkij szlovar russzkovo jazyka. Moszkva TESz Benkő Loránd (főszerk) 1976: A magyar nyelv történeti etimológiai szótára I-III. Budapest: Akadémiai Kiadó. CZEGLÉDI 2006 Czelédi Katalin, Szkíta-hun nyelv őstörténete. Hangtan. Budapest: Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 2006. CZEGLÉDI 2006 Czeglédi Katalin, Szkíta-hun nyelv ősmondatai. Budapest: Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 2006. FARKASINSZKY 2002 Farkasinszky Tibor, A magyarok aranya in: Turán V. évf. 2002. szept.-okt.:48. © Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 12
3.2. Múltunkról a nyelv tükrében 1. Vitathatatlan, hogy a nyelvi kapcsolatainkból nemcsak a nyelvünk, hanem népünk történelmére, múltjára is következtethetünk. Amikor a magyar nyelv kapcsolatait vizsgáljuk, elsősorban a magyarnak az altáji és az uráli nyelvcsaládba sorolt nyelvekhez, valamint a szláv nyelvekhez való viszonyait kell elsősorban vizsgálni. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy egyrészt a magyar és a szkítahun utódnyelvek (török, mongol, mandzsu-tunguz), másrészt a magyar és azoknak a nyelveknek a kapcsolatait kell tanulmányozni, amelyekre a szkíták és hunok voltak nagy hatással. 6 Ez azt is jelenti, hogy az uráli nyelvekkel nem azért vannak a magyarnak kapcsolatai, mert rokonok lennének, hanem az uráliba sorolt nyelvekbe bekerült szkíta-hun elemek révén. Az is lényeges, hogy a szláv nyelvekről a források nem szólnak a kb. Kr. u. 400 előtti időkből. Nem is szólhattak, mert az ősszláv nyelvek ebben az időben valahol a mai Ukrajna területén alakulhattak ki szkíta-hunősmagyar szubsztrátum nyelvi rétegen egy Észak-Nyugat felől ideérkező népcsoport részvételével, akiket varégoknak is hívtak. Ez a magyarázata annak, hogy a szláv nyelvekben, köztük az oroszban olyan lexikális és grammatikai elemek jelzik a magyarral való kapcsolatot, amelyek igen mély gyökerekhez vezetnek. Ennek a hangtani, alaktani és jelentéstani szempontú igazolására mutatunk be néhány példát az alábbiakban. Hozzátesszük, hogy a magyar-orosz párhuzamokat vizsgálva az egyezéseknek a szkíta-hun gyökerekig vezető szálait megerősítjük az altáji nyelvekből, mint a szkíta-hun nyelvek örököseinek nyelvéből vett adatokkal is. 2. Miután a Volga-Urál vidéke földrajzi neveinek a nyelvtana valójában a szkíta-hun nyelvek és az utódnyelveinek, továbbá a magyar nyelvnek a nyelvtana, ennek segítségével világos lesz a magyar orosz kapcsolatokra utaló szavaknak az etimológiája, következésképp a különböző nyelvekben előforduló változatok közötti kapcsolatok is értelmet kapnak. Ami a hangtant illeti, abból kell kiindulni, hogy a magyar, a szkíta-hun nyelvek és a szkíta-hun utódnyelvek szókészlete két fő csoportba rendeződött: az egyikbe tartoznak a t- és fejleményeivel kezdődő szavak, a másikba tartoznak a k- és fejleményeivel kezdődő szavak. (CZEGLÉDI 2006-7) Természetes, hogy ami az alapszókincset illeti, mindenből kettő van: egy t- és egy k- kezdetű. A köztük lévő lényeges jelentésbeli egyezés, azonosság világos, azonban az eltérő jegyeket megtalálni a kutatás további feladata, vö.: magy. tűr, teker és kör, kunkor, karika; tő, tőke, tönkő és kumma; mony, szem és gumó, homok stb. (CZEGLÉDI 2011). Jelen dolgozatban a magyar és az orosz nyelvi kapcsolatok okait a személyes névmások, egyéb névmások, névmási határozószók, számnevek, egyéb közszók, grammatikai lexémák köréből vett egy-egy példával kívánjuk jelezni, miközben utalunk arra, hogy a magyar-orosz, végső soron a magyar-szláv nyelvi kapcsolatok az ősmagyar és a szkíta-hun gyökerekig elvezetnek. 2.1.Személyes névmások 7 Magyar én – orosz ja (я 'én') Elsőként a személyes névmásokat vetjük össze, miközben felhívjuk a figyelmet arra, hogy a névmások a szlávban átvételek s bemutatjuk, azok hogyan alakultak tovább a szláv, közelebbről az orosz nyelvi használatban. Az E/1. szem. névmás magánhangzó kezdetű változata a magyaron kívül igen ritka, vö.: vog. em 'én'. A mássalhangzós kezdetű változatok közül gyakori az m- kezdetű, vö.: 6 A szakterületünkön kívül eső téma, kik lehettek a szkíták és hunok elődei. Az idevonatkozó nyelveket és kutatásokat szakértelmünk híján nem vonjuk be a munkánkba. 7 Egyik csoportot sem mutatjuk be a teljesség igényével, csupán jelezzük az ősmagyar illetőleg a szkíta-hun közös előzményt. © Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 13
Page 1 and 2: Czeglédi Katalin Általános és a
Page 3 and 4: 1. Előszó Jelen gyűjteményes k
Page 5 and 6: nevezetesen van-e köze a jelnek ah
Page 7 and 8: indoeurópai nyelvi kapcsolatokat s
Page 9 and 10: A tavasz megnevezésére a csuvasba
Page 11: hogy azokban az esetekben, ha más
Page 15 and 16: Magyar mi - orosz my (мы 'mi'); m
Page 17 and 18: egy < e: abszolút szótő + -gy; o
Page 19 and 20: Magyar írni Alanyi ragozás: szót
Page 21 and 22: -szuk, T/2. -szátok, T/3. -szák.
Page 23 and 24: szám jele) 'eszünk, esszük,' 2.
Page 25 and 26: altáji nyelvek - mint a szkíta é
Page 27 and 28: őstörténete. Hangtan. Farkas Lő
Page 29 and 30: emutatásával. 2.1. A magy. isten
Page 31 and 32: elemek (vu-, o-, u-) az abszolút s
Page 33 and 34: 8. század körül. (TESz) A magyar
Page 35 and 36: összetartozik a magy. úr szó -r
Page 37 and 38: megjegyzéseket írta Z. - M. Auezo
Page 39 and 40: igazoláshoz pedig nagyban hozzáj
Page 41 and 42: Ami a velem szót - az eszköz- és
Page 43 and 44: 3.5. Nyelvhasználat és nyelvi ere
Page 45 and 46: azonban az eredmény az alakváltoz
Page 47 and 48: vágja, löki, nyomja, ugyanakkor t
Page 49 and 50: 2.1.5. Közszói párhuzamok az ind
Page 51 and 52: teljes’) stb. Figyelemre méltó,
Page 53 and 54: 6. Irodalom BÁRCZI-BENKŐ-BERRÁR
Page 55 and 56: Donn'urty ‘Don-mocsár-tó/Forrá
Page 57 and 58: NAP:-, Ar.:-. < vö.: or. Tumbaška
Page 59 and 60: értelmezésénél, mindig az adott
Page 61 and 62: epedésen keresztül felbugyogó v
Page 63 and 64:
Ask. Aszkinszkij rajon Aur. Aurgazi
Page 65 and 66:
3.7. Jel és jelentés a földrajzi
Page 67 and 68:
2.1. A tankönyvek kritikai elemzé
Page 69 and 70:
szimbólum, bélyeg’ szó. Hangta
Page 71 and 72:
mintára keletkezett tükörszók,
Page 73 and 74:
szó Punk tövével tartozik össze
Page 75 and 76:
etűnek, a jelnek, jegynek, tamgán
Page 77 and 78:
zürj. zürjén 5. Források Ašm.
Page 79 and 80:
magyarázatát az érintett nyelvek
Page 81 and 82:
variálhatóság megnőtt, újabb n
Page 83 and 84:
A nevek egymáshoz való kapcsolat
Page 85 and 86:
2.4.3.1.4. A Volga-Urál vidéke ny
Page 87 and 88:
4. Összegzés Megerősíthetjük,
Page 89 and 90:
iportja 1993. április 25-én hangz
Page 91 and 92:
azonosító funkció a víz és a t
Page 93 and 94:
2.1. Poliszemantikus kapcsolat muta
Page 95 and 96:
közel maradtak egymáshoz. 2.1.11.
Page 97 and 98:
A magy. Edelényi személynév ezze
Page 99 and 100:
számolni. Ezt őrzi számos földr
Page 101 and 102:
Kézirat. TB. - Szlovar Toponimov B
Page 103 and 104:
helységtől észak-keletre. < mar.
Page 105 and 106:
jelentéstartalomban, a szerkezeti
Page 107 and 108:
t-) másik irányú változás sor
Page 109 and 110:
apró, meghajlott, ferde fenyves a
Page 111 and 112:
szóvégi -ś a második elem (Těk
Page 113 and 114:
magánhangzó -á- párhuzamai pedi
Page 115 and 116:
követett. A csuvas Těkěrlě szer
Page 117 and 118:
ask. Sokor, bask: Sogor or. Sungur,
Page 119 and 120:
5. Források ANDREJEV - ANDREJEV, N
Page 121 and 122:
elvont dolgok, jelenségek neveit,
Page 123 and 124:
valamint az ezeket tartalmazó szá
Page 125 and 126:
szó szolgálhatott, amelynek előz
Page 127 and 128:
Ajryk d. TB.20.: bask. Ajryk or. Aj
Page 129 and 130:
Rokonuk a magyar szeg, dugó, dug-.
Page 131 and 132:
Ennek igazolására sorra vettük a
Page 133 and 134:
is ismert a szólásainkban, közmo
Page 135 and 136:
3.4.4.4. A tíz 30-90 számnevekben
Page 137 and 138:
utótagjának a kezdő mássalhangz
Page 139 and 140:
d. domb Davl. dial. dialektus f. f
Page 141 and 142:
3.12. Szintaxis és szemantika a f
Page 143 and 144:
o- + -z, ujg. …mu- + -z, alt. pu-
Page 145 and 146:
ismétlésével keletkeztek, jelent
Page 147 and 148:
Tăn pusnă var d. Ašm.:-, NAP:-,
Page 149 and 150:
ember reprodukálta a természet eg
Page 151 and 152:
ősmondatai. Ősmondatok, gyökök.
Page 153 and 154:
víz hangját. A hangutánzást nyi
Page 155 and 156:
magy. szú, szuh, szó, szuj, szúj
Page 157 and 158:
mongol szóhoz. A magyarba került
Page 159 and 160:
A magy. szóval közös gyökerű a
Page 161 and 162:
’kopogtatni, kopogni’, koputuks
Page 163 and 164:
6. Rövidítések alt. altaji azerb
Page 165 and 166:
3.14. Kettő az egyben (Nyelvünk l
Page 167 and 168:
prímhegedű ’első hegedű’, p
Page 169 and 170:
ikernek az egyike. Az iker egy útt
Page 171 and 172:
śĕnĕ ’új’ + Čuračăk < Č
Page 173 and 174:
Xora Pyry h. Ašm.XVI.: or. Xora-Py
Page 175 and 176:
Előszállás ’helység Fejér me
Page 177 and 178:
iker szó és a két, kettő számn
Page 179 and 180:
Ar.:-. < csuv. Jěkěr csuv. jěk
Page 181 and 182:
’1. csődör, mén 2. nagy’ + t
Page 183 and 184:
Măn Šĕvĕš h. Ašm.VIII.311.: c
Page 185 and 186:
A fenti szavak jelentésfejlődése
Page 187 and 188:
használatos közszók is, vö.: cs
Page 189 and 190:
A Kárpát medencében, pl.: Vis
Page 191 and 192:
Minden nyelv visszavezethető a saj
Page 193 and 194:
Išim. Ja. Jadrinszkij rajon jak. j
Page 195 and 196:
3.15. Számjelölés a Volga vidék
Page 197 and 198:
Uraliz d. TSK.:119. ko. Uraliz / Iz
Page 199 and 200:
or. Bol'šije or. bol'šije ’na
Page 201 and 202:
Xěrlě Čutaj h. Ašm.XV.250.: csu
Page 203 and 204:
Kr. Krasznocsetajszkij rajon Kra. K
Page 205 and 206:
3.16. A birtoklás jelölése a Vol
Page 207 and 208:
meg. Lapri Čărăškassi h. Ašm.:
Page 209 and 210:
csuv. śyrma ’árok, patak, szaka
Page 211 and 212:
még akkor sem, ha a nyelvérzék m
Page 213 and 214:
melléknévképzőről és mikor a
Page 215 and 216:
Orba + Pavlova 1. Pavl: személyn
Page 217 and 218:
-ovyje: Xuramalăx h. Ašm.XVI.215.
Page 219 and 220:
Entěrej + or. -ev: birtokos mellé
Page 221 and 222:
utóbbi alapján lett a szónak oly
Page 223 and 224:
Kěrše h. Ašm.:-, NAP: csuv. Kěr
Page 225 and 226:
A párhuzamos adatok összehasonlí
Page 227 and 228:
3. Összegzés Az orosz eredetű va
Page 229 and 230:
t. tó tat. tatár Tet.u. Tetyusszk
show all

Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?