Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

magánhangzó –á- párhuzamai pedig rövid magánhangzó –a-, diftongus –uo-, triftongus -āä-. A
jelentésfejlődés pedig ’növényi szár, fűszál, nádszár, azaz egyelemű, egy szálból álló növény’ →
más egy szálból álló valami, pl. szőrszál stb. → bot, rúd stb, vagyis a már több eleművé fejlődött fa
egyeleművé szelése, vágása, az első, egy elem produkálása legallyazással → az ilyen megmunkált
elem, a szálfa’.
Nagyon ősi állapotot őriz a magy. tat, amely a TESz véleménye szerint ’hajópadló, …a kivájt
csónak ülőhelyül szolgáló faléce,…vizijármű, csónak, hajó…’…Ősi örökség az uráli korból, vö.
vog…toxt ’a csónak keresztléce’, , osztj. tŏät ’az egy fatörzsből vájt csónak keresztléce’…cser.
KH. têktê ’hajóborda’, lp. R. totko ’csónak, hajó bordázata’,…szam.jur. taē …’csónak
keresztléce’… (TESz) < magy. ta-: abszolút szótő + -t: képző, vog…tox- + -t, osztj. tŏä- + -t,
cser. KH. têk- + -tê, lp. R. to- + -tko, szam.jur. ta- + -ē.
Hangtani szempontból lényeges, hogy a magy. szókezdő t- párhuzama mindenütt ugyanaz. A
végső –t megfelelői pedig –t, -tê, -tko, -ē arra utalnak, hogy egyrészt –t > -- változás tehető fel a
–t megmaradása mellett, másrészt a magy. tat végső –t-je összetett szó utótagjának a maradványa,
mint kezdő mássalhangzója. A jelentések közös gyökerűek a magy. szál jelentésével.
A tat szóhoz közvetlenül kapcsolódik a magy. tutaj ’úsztatva szállított egymás mellé kapcsolt
szálfasor,…gerendasor, gerendázat,…úszó alkalmatosság, összekötözött nád v. gyékénycsomó’’…
Ismeretlen eredetű…(TESz) < magy. tu-: abszolút szótő + -taj: képző. A szó a magy. tat, szál
ismeretében fejthető meg.
Közel 200 éve már a magyarban is használatos a jakát ’egyfedelű könnyű hajó’, amelyet
nemzetközi szóként tartanak számon, vö.: ang. yacht, holl. jacht, ném. Jacht, fr. jacht, ol. yacht, or.
яхта ’jacht’. (TESz) < magy. jaká-: abszolút szótő + -t: képző. A szókezdő j- (< t’- < t-) fejlemény,
a szóvégi –t eredeti, a szóbelseji diftongus –ach- pedig a magyar –a- (vö. tat ) ill. –u- (vü.: tutaj)
ekvivalense és korábbi állapot őrzője.
A fa jelentésfejlődése ’hajtás a (magból, földből), azaz teremtmény’ → ’tövis, tű, fű’ → ’fa’ →
’fenyő, fenyőfélék’ → ’fafélék’ → szálfa stb. lehet.
A magyar nyelvben közszók sokasága található, amelyeknek a jelentése nem ellentétes a fent
említett földrajzi nevek közszói jelentésével, megfelelői az uráli és az altaji, gyakran a szláv sőt más
indoeurópai nyelvekből is kimutathatók és a gyökerük közös akkor is, amikor nem ’fenyő’ és nem
’fa’ jelentésűek. Pl.: magy. teker- ‘csavar, forgat’, tükör ’kerek, domború tárgy’, sziget 154 ‘folyó-
vagy állóvízben, mocsárban vízzel körülvett szárazföld’, sokorú ‘tekerős’, sugár ‘nyíláson előtörő
folyadék összefüggő tömege’, tat. tügäräk, bask. tüäräk ‘kerek, kör’, mong. tögürük ‘kerek, kör,
kerek üveg’ stb., (TESz, KISS 1980). < magy. teke-: abszolút szótő + -r: képző, tükö- + -r, szige- +
-t, soko- + -rú, sugá- + -r, tat. tügä- + -räk, bask. tüä- + -räk, mong. tögü- + -rük.
Nemcsak az altaji nyelvekben mutathatók ki magyar szavak ekvivalensei, hanem az indoeurópai
nyelvekben, köztük a szláv nyelvekben 155 is, pl.: or. šar ‘kerek folt, gömb’. < or. ša-: abszolút szótő
+ -r: képző.
A ’fa’ jelentésű szavak vizsgálata fontos egyrészt azért, mert azok közös gyökérre utaló
jellemzőket őríznek a három nyelvcsaládhoz (uráli, altáji, indoeurópai) sorolt nyelvekben,
másrészt azért, mert betekintést nyújtanak eleink ősi gondolkodásmódjába.
2.2.9. Megfelelés van a két mássalhangzó a t és fejleményei, valamint a k és fejleményei között,
amelyeket a földrajzi nevek és a közszók egyaránt igazolnak.
154 Kezdetben a folyó elágazásánál keletkezett szegeletet jelentette, később pedig a földből kiemelkedő, kihajló
földdarabot is.
155 A szláv nyelvi adatok azért is fontosak, mert kapcsolatot mutatnak az uráli és altaji adatokkal. A kapcsolat
törvényszerű, de csak akkor juthatunk valóságos eredményre, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a szláv
nyelvek ősei az i.sz. első évezred első felének végén alakultak ki Kelet-Európában nem indoeurópai nyelvi
szubsztrátum rétegen. A szláv nyelvek mindabban különböznek a többi indoeurópai nyelvtől, amelyben kapcsolatot
mutatnak az uráli és az altaji nyelvekkel, köztük a magyarral.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 113