Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
3.1.1. Néhány alapvető fogalom tisztázása 348<br />
Ahhoz, hogy a binján áv szabályt pontosan be tudjuk határolni, mindenekelőtt a<br />
tárgy tekintetében legalapvetőbb érveléstechnikai, illetve logikai fogalmakat fogom<br />
tisztázni.<br />
A logika feladata az érvelések és a következtetések vizsgálata. A 2. fejezetben<br />
komplett érvelésekkel, következtetésekkel találkozhattunk. Az érvelés, mint láttuk<br />
állításokból: premisszákból és konklúzió(k)ból áll. A premisszák − esetünkben a<br />
Tóra törvényei − a konklúzió alátámasztását segítik, indokolják, adatokat, tényeket,<br />
bizonyítékokat, azaz érveket szolgáltatnak. A premisszák függetlenül (független<br />
premissza), vagy <strong>egy</strong>mással összekapcsolt módon (kapcsolt premissza) is<br />
alátámaszthatják a konklúziót. Ha a függetelen premisszák <strong>egy</strong>ike hamis − esetünkben<br />
ez nyilvánvalóan nem a Tóra szövegére vonatkozik, hanem arra, hogy a rabbik<br />
<strong>egy</strong>szerűen nem a megfelelő verset citálják −, az érvelés gyengül ugyan, de még<br />
használható, ha azonban a kapcsolt premisszák <strong>egy</strong>ikéről bizonyítható, hogy hamis −<br />
vagyis nem releváns vers −, az egész érvelés használhatatlanná válik. A konklúzió a<br />
végkövetkeztetés, az érvelés bizonyítandó tétele, amely mint<strong>egy</strong> a felsorakoztatott<br />
(explicit és/vagy implicit) premisszákból <strong>egy</strong>enesen következik.<br />
Az érveléseket alapvetően két nagy csoportba oszthatjuk: deduktív, illetve induktív<br />
érvelések. Harmadik nagy csoportként helyenként az analógiát, míg másutt az<br />
abdukciót szokás megnevezni.<br />
Deduktív érvelés esetén a premisszáinkból szükségszerűen következik a<br />
konklúzió, vagyis ha a premisszáink igazak, lehetetlen, hogy a konklúzió hamis<br />
l<strong>egy</strong>en. Ebből következik, hogy a dedukció a legerősebb érvelési forma. Dedukció<br />
során a szavak jelentésétől el lehet tekinteni, a helyes következtetések mind<strong>egy</strong>ike<br />
sematizálható. Egy deduktív érvelés tehát témasemleges, és érvényes (helyes), ha a<br />
logikai szerkezete helyes, konkluzív (helytálló) pedig akkor, ha érvényes és<br />
premisszái is igazak. Az ilyen érvelések a formális logika segítségével, eszköztárával<br />
vizsgálhatók.<br />
348 Ezen alfejezetben alapvetően két, már az 1. fejezetben használt könyvre fogok támaszkodni<br />
(Margitay, Informális logika). Mivel itt alapfogalmakat definiálok, s mindkét könyv <strong>egy</strong>etemi<br />
alaptankönyvként használatos, ezért csak nagyon indokolt és kérdéses esetben fogok más könyvekhez<br />
is nyúlni. Használom továbbá: Zvolenszky Zsófia: Érveléstechnikai és logikai alapismeretek. (órai<br />
j<strong>egy</strong>zetek, ELTE, Logika Tanszék, 2010 szeptember 23–december 8.), Madarász Tiborné – Pólos<br />
László – Ruzsa Imre: A logika elemei. Osiris, Bp., 2005.<br />
117
Change language