Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

Deduktív következtetések során az általánosból következtetünk annak egy
részletére, tehát soha nem juthatunk teljesen új ismeretekhez, csak olyanokhoz,
amelyeket a premisszák már implicite tartalmaztak. A dedukciónak erőssége mellett
tehát gyengéje is van. Egy példa illusztrációképp:
Minden ember halandó. (Vezető premissza – általános megállapítás)
Szókratész ember. (Alpremissza – megállapítás egy egyediről)
–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
Tehát: Szókratész halandó. (Konklúzió)
Az érvelések másik nagy csoportja az induktív érvelés. Induktív érvelés esetén a
konklúzió nem következik szükségszerűen a premisszákból, tehát a premisszák
igazsága csak valószínűsíti, hogy a konklúzió igaz. Részről az egészre való
következtetés, tulajdonképpen a megfigyelési és kísérleti adtokból való általánosítás.
A módszert Ruzsa Imre nagyjából a következőképp jellemzi: „Ha egy osztály elemei
lényeges tulajdonságaikban megegyeznek (egy nemet alkotnak), és az osztály néhány
alosztályára vagy néhány egyedére fennál valamilyen – eléggé lényeges –
összefüggés, akkor föltehető, hogy ez az összefüggés az osztály minden alosztályára,
ill. minden egyedére fennáll.” 349 Vagyis:
Minden megfigyelt A B. (Premissza)
––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
Tehát valószínűleg minden A B. (Konklúzió)
Az induktív erő témafüggő, erős induktív érvelés esetében is lehetséges, hogy a
konklúzió hamis, újabb kutatások, felismert tények felülírhatják. Témaérzékenysége
miatt az induktív érvelések nem formalizálhatók, tehát az induktív érvelések
vizsgálatának nyelve a természetes nyelv.
Az induktív általánosítás egyik leggyakoribb, helyenként a rabbiknál is felmerülő
hibája az elfogult (torzított) minta, melynek esetében a minta torzítása a konklúzióval
kapcsolatos elfogultságot mutatja. 352
3.1.2. Guggenheimer elképzelései
Heinrich Guggenheimer Logical Problems in Jewish Tradition című írásában a
talmudi fejtegetések logikai struktúrájának felvázolására vállalkozik. Mindenek előtt
349 Ruzsa: Logikai…, 32. o.
352 Margitay, 410. o., bővebben: Margitay, 417−419. o.
118