Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

(10) Rabbi Jónátán mondja: [Amikor egy vers két dologra vonatkozóan említ egy
törvényt, s azokat vávval kapcsolja össze, akkor az] benne foglalja a kettőt együtt,
továbbá külön-külön önmagukban is, hacsak az Írás/a vers kifejezettem nem mondja
„együtt”. 301
(11) „ölessék meg” – kövezés által.
(12) Azt mondod: kövezés által, vagy a Tórában említett valamelyik másik
halálbüntetéssel? – Mondja itt: „vérbűne van rajta” és mondja másutt: „vérbűnük
van rajtuk”, 302 ami ott kövezés által [történik] – az itt is kövezés által [történik].
(13) Ebből levezetjük a büntetést: de honnét [vezetjük le] a tilalmat? 303
(14) – Az Írás mondja: „Bírót ne átkozz [és fejedelmet népedben ne szidalmazz.] 304
(15) Ha az apja bíró – általánosan benne foglaltatik abban a tiltásban, hogy: „bírót
ne átkozz”, és ha apja fejedelem volt ez is általánosságban [értendő]: „és fejedelmet
népedben ne szidalmazz”.
(16) Ha se nem bíra, se nem fejedelem, honnét [tudjuk]? Mondta: Le tudod vezetni
ezt binján áv segítségével a kettőből: [A törvény] alkalmazható a fejedelemre, de
nem alkalmazható a bírára, és [az a törvény, ami] alkalmazható a bírára, nem
alkalmazható a fejedelemre [ti. más a természetük].
(17) [A törvény, amely] alkalmazható a bírára, nem alkalmazható a fejedelemre –
mivel meg van parancsolva számodra, [hogy engedelmeskedj] a bíra [háláchikus]
határozatának, nem alkalmazható egy fejedelemre – aki felől nincs megparancsolva,
[hogy engedelmeskedj] a [háláchikus] határozatának.
(18) És [a törvény] amely alkalmazható a fejedelemre, nem alkalmazható a bírára –
mivel a fejedelem [esetében] a lázadással [kapcsolatos] a parancs, nem alkalmazható
a bírára, mert nem a lázadással [kapcsolatos] a parancs. 305
(19) Kettejük közös jellemzője: hogy ők [a] „a te népedben” [vannak], és megtiltja
neked, hogy átkozd őket.
(20) – Kiterjesztem tehát atyádra, aki „a te népedben” [van] így meg van tiltva
számodra, hogy átkozd őt. 306
(21) [Nem!] Kettejük közös jellemzője – a nagyság, [ez] a meghatározójuk!
301 A „váv” kötőszó „és” és „vagy” is lehet, tehát ’és/vagy’-ként , azaz megengedő vagyként érthető, így
mondatom igaz akkor, ha mindkettőt átkozza, továbbá ha valamelyiket a kettő közül.
302 Lev 20:27 azonos kifejezéséből. „Egy férfi vagy nő – midőn lesz közöttük szellemidéző vagy halottjós,
ölessenek meg; kővel kövezzék meg őket, vérbűnük van rajtuk.”
Wtm'_Wy tAmå ynIß[oD>yI Aað bAa± ~h,îb' hy ~t'Þao WmïG>r>yI !b,a,²B'
Itt egy g’zérá sávával van dolgunk.
303 Rásí azt mondja, hogy a Tóra soha nem büntet egy cselekedetet, hacsak nem tiltja azt a cselekedetet előzőleg.
Itt tehát arról folytatódik most a vita, hogy hol jelenik meg először a Tórában a szülők átkozásának tilalma.
304 Ex 22:27
`rao*t' al{ï ^ßM.[;b. ayfiîn"w> lLe_q;t. al{å ~yhiÞl{a/
LXX: „I-teneket ne átkozz, és néped fejedelmeiről ne mondj rosszat.” (qeou.j ouv kakologh,seij kai. a;rcontaj tou/
laou/ sou ouv kakw/j evrei/j). Onkelosz: „Ne szidalmazd a bírákat, se ne átkozd néped tanítóit.”
`jwlut. al' $m'[;b. ab'r:w> lyqit; al' an"yy"d:
PJT: „Izrael fiai, én népem, ne szidalmazzátok bíráitokat, se ne átkozzátok tanítóitokat/rabbijaitokat, akik
kinevezett elöljárók néped között.”
!ynmtmd !ynbrw !wlyqt al !wkynyyd larvy ynb ym[
` !wjwlt al $m[b !ydwgn
305 A bíra és a fejedelem különböző hatalommal, jogkörrel bírnak, ezért volt szükséges átkozásuk tiltása két
külön parancsolatban. De valamiféle közös pont mégis össze kell, hogy kapcsolja a kettőt, amiből levonható egy
általános érvényű törvény. (Shott.)
306 Nyilvánvalóan a binján áv itt minden zsidó ember átkozására kiterjeszti a tilalmat.
89