Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

endelkezik; (2) diszjunktív és konceptuális: egy gömb vagy labda vagy fej, vagy
görögdinnye lehet stb. ebben az esetben a fejből, görögdinnyéből, labdából egy közös
tulajdonságot (egy szémát) vonunk ki, melyet osztálynak fogunk fel, ez pedig a „gömb”
osztály, melynek a fej stb. csak egy eleme. Todorov azt mondja, hogy a szinekdoché úgy
működik, hogy „az értelem láncán, melyet így átfognak, le és fel lehet szállni, ahonnan egy
általánosító és partikularizáló szinekdoché adódik. Az általánosításnak nyilvánvalóan más az
értelme attól függően, hogy a lebontás anyagi vagy fogalmi volt. »Az anyagi ’rész’ kisebb
mint az egész, míg a szémikus ’rész’ általánosabb nála.« A szinekdoché abból áll, hogy a szót
olyan értelemben használjuk, amely ugyanazon szó egy másik értelmének a része, a lebontás
egyik vagy másik típusát, az egyik vagy másik irányt követve.” 615 Todorov szerint ráadásul a
három tropussal kapcsolatban nem is jelentésről, hanem szimbolizálásról van szó. „A jelentés
csak betű szerinti lehet. Azok a költők, akik ezt állították, a hivatásosaknál jobb nyelvészek
voltak; a szavak csak azt jelentik, amit jelentenek, és nincs semmilyen más eszköz annak
kimondására, amit kimondanak: minden kommentár meghamisítja jelentésüket. Amikor Kafka
»kastélyt« mond, kastélyt akar mondani. De a szimbolizáció végtelen, mivel a maga részéről
minden szimbolizált szimbolizálóvá válhat, az értelem olyan láncolatát nyitva meg, melynek
lefolyását nem lehet megállítani. A kastély a családot, az Államot, Istent szimbolizálja és még
számtalan más dolgot.” 616
A fentiekben a metaforával kapcsolatos legfontosabb, témánkhoz valamelyest kapcsolódó
elméletekről írtam röviden. A véleménykülönbségek ellenére azonban néhány kitételt ma
mindenki elfogad: (1) a metaforicitás áthatja a hétköznapi nyelvhasználatot; (2) a
metaforáknak fontos kognitív szerepük van a világ megismerésében és leírásában; (3) a
metaforicitás kontextusfüggő jelenség; (3) a metaforák ugyanúgy lehetnek igazak vagy
hamisak, mint a szó szerinti jelentések; (4) a metaforikusan használt szavak, kifejezések,
mondatok jelentése, tartalma különbözik azok szó szerinti jelentésétől, tartalmától. 617
3.2.2.4. A binján áv mint „metaforákat feloldó szabály”
Ha a binján ávot, mint egyfajta metaforát, szinekdochét feloldó szabályt tekintjük, akkor az
említett elméletekből szemlézve a szabály működésével kapcsolatban a következőket
állapíthatjuk meg:
615 Todorov, 310. o.
616 Todorov, 314. o. Goodman hasonlóképp nyilatkozik: „A metafora szimbólumok másodállása.” Goodman,
482. o.
617 Bárány Tibor: A metafora mint demonstratívum. In: Világosság, 2006/8−9−10., 45−55. o., 47. o. alapján.
191