Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

2. Eljárás helyességének a megválasztása
Ennek lényege: (általában morális és jogi ítélettételekben) hasonló eseteket hasonló
módon kell kezelni, illetve hasonló esetekben hasonló módon kell eljárni. 171
Tulajdonképpen a precedens jog gyakorlata mögött ez az elv húzódik meg. 172
3. Ismertről az ismeretlenre való következtetés
Ebben az esetben egy megfigyelt és ismert dologból egy meg nem figyelt, vagy
meg nem figyelhető ismeretlen dologra következtetünk. 173 A különböző hipotézisek
felállítása is ezen az elven működik. 174
4. Előrejelzés
Nagyon hasonló az előző, vagyis az ismertről az ismeretlenre való következtetésre,
azzal a különbséggel, hogy itt a még ismeretlen, jövőben valószínűsíthetően
bekövetkező dolgokra mutatunk rá. 175
Az analógiák utóbbi két típusa nagyon hasonlít az egyediről az egyedire történő induktív
általánosításhoz, ezért ezeket induktív analógiáknak is nevezik. A két dolog közti
hasonlóságban nagyon gyakran azonban oksági viszonyokat, illetve logikai kapcsolatokat is
meg kell állapítanunk. Mivel viszont most csak az analógiák legjellemzőbb tulajdonságait
igyekeztem itt felsorolni, a továbbiakban az utóbbi megállapítások részletes vizsgálatával,
ismertetésével nem foglalkozom. 176 Még annyit jegyeznék meg, hogy az analógiák
tárgykörébe tartoznak különböző retorika fogások, irodalmi „műfajok”, az ággádikus midrás
egyes eszközei is, így például a példa, példázat (másál), hasonlat, metafora, metonímia,
modell (tipológia) stb.
emberhez hasonlóan tüdővel lélegzik és melegvérű, tehát az emlősök és nem a halak osztályába kell sorolnunk.
Informális logika, 5.3.3.
171 Margitay, 500. o.
172 A bírónak tulajdonképpen azt kell megvizsgálnia, hogy egy adott ügy – precedens esetén – mely korábbi
ügyhöz hasonlatos, az igazságosság és jogbiztonság ugyanis azt követeli, hogy hasonló esetekben hasonlóan
járjunk el. Ha mégsem úgy jár el a bíróság, akkor pedig azt kell megfogalmaznia, hogy az eltérő megítélést a két
dolog között fennálló mely különbségek indokolják. Margitay, 500–501. o.
173 Nagyon gyakran alkalmazzák az analogikus módszert pl. gyógyszerek kifejlesztésénél. Ha egy bizonyos
gyógyszer patkánykísérletekben mondjuk károsítja a májat, akkor ebből arra következtethetünk, hogy az
emberek máját is károsítani fogja, bár úgy egyébként a patkányok és az emberek mégsem hasonlók egymáshoz.
Margitay, 501. o.
174 Pl. a 18. században Isten létezése mellett leginkább az ún. tervezési érvvel szerettek érvelni. Ennek lényege
abban állt, hogy a világmindenséget egy olyan gépnek foga fel, mely számos, egymással harmóniában
együttműködő parányi gépből áll. Mindez az óriási „szerkezet” hasonlít egy ember által alkotott gépre, melyre a
célok és eszközök harmóniája jellemző. A gépek értelmes tervező alkotásai, tehát a hasonlóan működő természet
sem lehet más, mint egy értelmes tervező alkotása. Informális logika, 5.3.1., 5.3.3.
175
Például ha Ausztriában és Olaszországban a szélsőséges mozgalmak megerősödése a demokratikus
mozgalmak újjáéldéséhez vezetett – vagyis tudható, de legalábbis valószínűsíthető a kettő közötti ok-okozati
összefüggés –, s Magyarországon is megerősödőben vannak a szélsőséges mozgalmak, akkor valószínűleg
hazánkban is a demokratikus mozgalmak újjáéledésére számíthatunk. Margitay, 502. o.
176 Az oksággal kapcsolatban lásd a 3.1. fejezetet.
38