Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>egy</strong> dolog megfigyelése kapcsán levonható általános megállapítás. 408 Nyilvánvalóan<br />
azonban nem tudjuk megmondani azt, hogy két dolog éppenséggel véletlenül esik<br />
<strong>egy</strong>be, vagy <strong>egy</strong>ik dolog esetleg okozza a másikat. Az oksági viszony megállapítása<br />
tehát már eleve két buktatót rejt magában: (1) tévedhetünk az induktív általánosítás<br />
során, továbbá (2) a korreláció nem biztos, hogy oksági viszonyt rejt magában. 409<br />
Ahhoz, hogy az induktív általánosítással megsejtett kauzális törvényt lehetőség<br />
szerint biztosnak tituláljuk, aprólékos vizsgálódásunk során olyan eseteket kell<br />
keresni, amelyekben az ok fennállása esetén nem jelentkezik az okozat. Ha találunk<br />
ilyet, akkor a feltételezett kauzális kapcsolatot megcáfoltuk, tehát sejtésünket el kell<br />
vetni. A Mill-féle indukciós következtetési szabályok ilyen cáfoló esetek<br />
szisztematikus keresésének az eszközei, tehát az oksági viszonyok fennállásának<br />
ellenőrzésére szolgálnak. 410<br />
A Mill-féle indukciós következtetési szabályokból hat félét ismerünk, 411 ezekből<br />
azonban csak az első három érinti tárgyunkat. Ezek: 1. A direkt <strong>egy</strong>ezés módszere<br />
(szükséges feltételek keresése), 2. Az inverz <strong>egy</strong>ezés módszere (elégséges feltételek<br />
keresése), 3. Az <strong>egy</strong>ezés kombinált módszere. A direkt és az inverz <strong>egy</strong>ezés módszere<br />
<strong>egy</strong>más nélkül nem mondható megfelelően stabilnak, ezért általában <strong>egy</strong>ütt<br />
alkalmazzák őket, mint az <strong>egy</strong>ezés kombinált módszerét. A szakirodalomban<br />
tulajdonképpen a kettő <strong>egy</strong>üttes alkalmazását, vagyis a 3. szabályt hívják gyakran<br />
<strong>egy</strong>szerűen csak az „<strong>egy</strong>ezés módszerének”. Fontos megj<strong>egy</strong>ezni, hogy mivel<br />
induktív következtetési módszerekről van szó, az ezeken a módszereken alapuló<br />
következtetések nem garantálják a konklúzió igazságát.<br />
A rabbik tehát Jacobs és Sion szerint a direkt <strong>egy</strong>ezés, az inverz <strong>egy</strong>ezés, vagy e<br />
kettő kombinációja segítségével vizsgálják meg az okokat. A 13. példa például a<br />
direkt <strong>egy</strong>ezés módszerét alkalmazza. A direkt <strong>egy</strong>ezés módszerének célja nem az ok,<br />
hanem a szükséges feltétel megtalálása. Táblázatba foglalva lássuk pl. a 13. példát:<br />
408 Bővebben erről: Huoranszki Ferenc: Modern metafizika. Osiris, Bp., 2001., 95−96. o.<br />
409 Margitay, 462. o.<br />
410 Margitay, 462-463. o. A továbbiakban a Mill-féle indukciós szabályokra vonatkozó rövid ismertetőt<br />
Margitay: 463-478. alapján foglalom össze.<br />
411 Az összefoglalás: Margitay, 463-478. o., Forrai..., 5.4.2. A Mill-féle szabályok. c. fejezet alapján.<br />
135
Change language