Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

hogy egy-egy versből többféle következtetés is levonható. Ugyanerre a következtetésre jutnak
egy másik szentírási helyből is, mely az Örökkévaló szavát tűzhöz vagy sziklazúzó pörölyhöz
hasonlítja, vagyis: „Amint a kalapács sok szikrát ad, úgy egy versnek sok jelentése van”. 110
Bár a bölcsek szerint a Tórának hetven arca, s ily módon az írásmagyarázatnak hetven
fokozata van 111 , a rabbinikus hagyomány a szentírás-értelmezés négy dimenzióját
különbözteti meg, melyet a PáRDéSZ פרד״ס)‏ = Paradicsom, perzsa szó) betűszóval foglal
‏(רמז)‏ a szöveg egyszerű, „szó szerinti” értelme; 112 (2) remez ‏(פשט)‏ össze. Ezek: (1) p’sát
jelzés, utalás, jelképes, szimbolikus vagy allegorikus értelem; (3) d’rás ‏(דרש)‏ a különböző
írásmagyarázati szabályok által, illetve a szöveg különböző helyeinek összekapcsolásával
kikutatott, a szöveg belső, logikai jelentését kereső értelem; (4) szód ‏,(סוד)‏ a természetfölötti,
rejtett, belső tartalom. 113
Általánosságban véve a midrás a Tóra örök igazságait igyekszik kikutatni, melynek alapja
a Tóra történelmileg is hiteles volta. A Tóra a Mindenható szava: mely minden időben,
minden körülmények között igaz. 114 A múlt a jelen, és a jelen a múlt része, így a múlt, jelen és
jövő egy létező ugyanazon síkja. 115 Egy esemény nem csupán egy egyszeri esemény, hanem
példa is, s a midrás azokat a szabályokat keresi, amelyeket az események körvonalaznak,
109
÷ª `~yhi(l{ale z[o yKiî yTi[.m'_v' Wzð-~yIT: )v. ~yhiªl{a/ rB,ìDI Ÿtx;Ûa;
Ps 62:12 Ábájjé jegyzi meg e verssel kapcsolatban: „Egy versnek sok jelentése van, de (ugyanaz az) egy jelentés
soha nem jön sok versből.” ( ) (bSzanh 34a)
110 Jer 23:29,
bSzanh 34a, továbbá lásd: bSabb 88b.
111 NumR 13:15 Egyik szerző szerint ez azt jelenti, hogy nincs egyetlen helyes magyarázat, még akkor is ha a
háláchá úgy dönt, hogy egyet választ csak közülük, az nem azt jelenti, hogy a többi magyarázat helytelen. Rási
például időnként olyan vélemény szerint magyarázza a Tórát, amely nem elfogadott a végső háláchikus
döntésben. The Nature of the Biblical Text.
www.hillel.org/Hillel/NewHille.nsf/0/8795a69d596ec7268525694300657c7d?OpenDocument Letöltés ideje:
2007. január 5. 10.30
112 Erre, illetve ennek d’rással való egybevetésére részletesen ki fogok még térni a 3.3.4. fejezetben.
113 A Cházál irodalmában megjelenik mind a négy elv, de nem kristálytisztán, valójában a későbbi generációk
fejlesztették ki őket. A Párdész fejlődéséről bővebben: Kolatch, 35−38. o. A négy szinten túl további
‏,(מוסר)‏ magyarázati szintek is vannak, melyek csírájukban szintén megtalálhatók a Cházálnál. Ilyen pl. a múszár
mely az etikai, morális magyarázatot keresi, vagy a tudományos és filozófiai igazságok kikövetkeztetése, amit
Rábbénú Báchje szechelnek ‏(שכל)‏ hív stb. Bővebben lásd: Kolatch, 51−52. o.
114 Neusner: Judaism…, 2. o.
115 Például: RútR X:i.1-5. (Rút 2:14-hez) Boáz egyetlen mondatát: „Lépj ide, s egyél a kenyérből és mártsd be
falatodat az ecetbe.” A midrás Dávid, S’lómó, Ezékiás, Manasse és a Messiás uralmával is párhuzamba hozza.
Rút és Boáz története magába foglalja Izrael jövőbeni megváltását, birtoklását, elvesztését és újjáépítését: a
Messiás mint Izrael birtokolja, elveszi és újra birtokolja a trónt… Neusner: Judaism…, 5. o. A hébernek nincs is
szava a történelemre, azt a záchór szóval írja le. Erről a problematikáról szól: Yerushalmi, Yosef Hayim:
Záchor: zsidó történelem és zsidó emlékezet. Osiris – OR-ZSE, Bp. 2000.
23