Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

következtetések egy ortodox számára a szöveg p’sátját, míg egy neológ számára a d’rást
jelentik. 667
3.3.5. Az áv(ót) és „leszármazottai” egyenrangúságának kérdése
Röviden a szabály nevében szereplő áv és a Talmudban más esetekben is megjelenő áv
kifejezések közti különbségeket szeretném tisztázni, mely Louis Jacobs könyvének nyolcadik
fejezetében 668 az ávót és a belőle leszármaztatott – vagyis explicite a Tóra szövegében nem
található – törvények (tol’dót – ‏(תולדות egyenlősége kérdésével kapcsolatban merül fel. Bár a
szúgjá részletes vizsgálatának fő célja Jacobsnál, hogy a korai és késői szúgják
egybeolvasztását bemutassa, abból a Talmud szerkesztési körülményeire reflektáljon, más
szempontból azonban mi is tudunk profitálni analíziséből. Alábbiakban röviden bemutatom az
általa is vizsgált példát, majd összegzem, s eredményeit egybevetem az általam vizsgált többi
példával.
A bBK 2a–3b-ban a G’márában − a misnai résszel a 13. példában foglalkoztunk – felmerül
a kérdés, hogy a „leszármazottak” ugyanolyan érvénnyel bírnak-e, vagyis egyenlők-e az
ávóttal, vagy sem? Válaszul két különböző misnai helyet citálnak az ávót használatára. Az
egyik a sábbáti törvényekkel kapcsolatos (bSáb 7:2), a másik a rituális tisztátalanságokkal
(bKel 1:1). Előbbi esetében bizonyos tiltott munkákból van levezetve a többi tiltott munka,
míg utóbbi esetben a tisztátalanság bizonyos fő kategóriájából van levezetve a többi. A
G’márá szerint a sábbát esetében az ávót azonos értékű a tol’dóttal – a büntetés mindkettőre
ugyanaz. A tisztátalanságnál nem azonos értékű a kettő, mivel az ávót megfertőzhet mind
embereket, mind eszközöket, de a tol’dót nem bír ugyanezzel az erővel, csak az ételt és az
italt fertőzheti meg.
Ráv Pápá véleménye, hogy a 13. példánkban az ávót és a tol’dót bizonyos esetekben
egyenrangú, míg bizonyos tol’dótok esetében nem az. A szúgjá ez után részletesen végigveszi
a különböző ávótokat és tol’dótokat, azonban nem négy, hanem mindösszesen hat dolog kerül
vizsgálat alá, mivel azt „ökör” három ávótot foglal magában: a „szarv”, a „fog” és a „láb”
667 Egyébként a „szó szerinti jelentés“ meghatározása nem csak rabbinikus vonatkozásban okoz problémát,
hanem általánosságban véve is komoly nyelvfilozófiai-hermeneutikai kérdés. A „szó szerinti jelentés“ egyfajta
jelentés, ennek meghatározásához már értenünk kell azt, mi a „jelentés“. Fehér M. István: Létezik-e szó szerinti
jelentés? In: Világosság, 2006/8−9−10., 185−196. o., 185. o. Továbbá a „szó szerinti értelem“ keresésének
elindulása előtt a „szó szerinti értelem“ mibenlétét már előfeltételezni kell, viszont mivel az előfeltételezés
megelőzi a vizsgálódást, a „szó szerinti értelem“ már eleve dogmatikus (önkényes). i. m., 186−187. o. A „szó
szerinti jelentés“ egy adott kontextusban csak az „átvitt jelentéssel“ szemben nyeri el értelmét. Így Fehér M.
István szerint, ha utóbbi bizonytalan, vagy eltűnik, az előbbit sem leszünk képesek meghatározni. i. m., 191. o.
668 Jacobs, 132-151. o.
204