Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

ír. 497 Frege szerint a neveknek nem a jelöletük lesz a jelentésük, hanem a jelöleten
(Bedeutung) túl jelentésük, „értelmük” (Sinn) is van, ami nem más, mint „a megjelölt tárgy
megadási módja”, az, amit mindenki felfog, aki az adott nyelvet ismeri. 498 Frege szerint nem
rendelkezik minden név jelölettel, jelentéssel azonban igen. A szavak jelentése objektív,
biztos, fix, az objektív (emberi) tudatban létező dolog.
A mondat jelentése a szavak jelentésétől és azok kombinációjától függ – mondja ki a
jelentés kompozicionalitásának elve. 499 Egy egyszerű kijelentő mondat jelentése a benne
rejlő gondolat, jelölete pedig az igazságértéke. Ez az elv azonban idiómák esetén már nem
érvényesülhet: például az „Egyszer hopp, másszor kopp.” mondat jelentése az, hogy „egyszer
jól megy a dolga, máskor pedig nehézségektől szenved”. Ez a jelentés nem kompozicionális,
vagyis nem a mondatban szereplő szavak jelentéséből adódik. 500 A formális szemantika tehát
a nyelvi jelentéseknek csak elenyésző hányadát képes formális eszközökkel leírni.
A formális szemantika egyik alternatívája a kognitív szemantika, mely megköveteli, hogy
a nyelvi jelentés összefüggjön a megismeréssel, azzal, ahogy a bennünket kürülvevő világot
észleljük, s ahogy ezeket az észleleteket feldolgozzuk, mentálisan ábrázoljuk. 501 Pl. „A roller
a ház előtt van.” és „A ház a roller mögött van.” mondatok bár logikailag ekvivalensek,
utóbbit mégis nehezen tudjuk értelmezni. Ennek oka, hogy utóbbi mondatban a kisebb,
mozogni képes tárgy szerepel háttérként, és a nagyobb, mozdulatlan tárgyat hozzá
viszonyítjuk. A mondatok, szavak megértésében tehát szerepet játszik a naiv fizikai világkép,
a tárgyak fizikai tulajdonságai, méretei, gyakoriságuk stb. A kognitív szemantika
középpontjában ezért a szószemantika áll. 502
A kognitív szemantika része pl. a prototípuselmélet, mely a szójelentés leírásának egyik
módszere. 503 A szavak jelentése az ember kategorizálási képességén alapul, a
kategorizálás pedig prototípusok alapján történik. A prototípust az adott kategóriára
jellemző tulajdonságok (tipikalitási feltételek) segítségével tudjuk azonosítani, a kategorizálás
fokozat kérdése, továbbá kultúrafüggő. Pl. a madár kategória tipikalitási feltételei: (1) repülni
tud, (2) szárnya van, (3) tollazata van, (4) csőre van, (5) tojást tojik, (6) nincs szelidítve. Ha a
497 Lásd Frege klasszikus példáját, a (1) „Hesperus azonos Hesperusszal.” illetve a (2) „Hesperus azonos
Phosphorusszal.” mondatok nem ugyanazt jelentik, a két mondat eltérő ismeretértékkel bír. S bár a Hesperusnak
és a Phosphorusnak ugyanaz a jelölete, a két név jelentése/értelme mégsem ugyanaz. Bővebben lásd: Frege,
118−120. o.
498 Frege, 119. o.
499 Farkas Katalin − Kelemen János: Nyelvfilozófia. Áron Kiadó, Bp., 2002., 63. o.
500 Bővebben lásd: Kiefer, 18. o.
501 Bővebben: Kiefer, 19−25. o.
502 Bővebben: Kiefer, 24. o.
503 Kiefer, 65. o., továbbá a 92– 94. o., 104−109. o. alapján.
163