Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
(∃h)(h∈(∩H(M i )\H(L))<br />
i<br />
Tehát: van olyan h, amely eleme a premisszá(k) i elemtől számított metszete és a<br />
konklúzió különbségének, vagyis van olyan h, amely eleme a premisszá(k)nak, de<br />
nem eleme a keresett konklúziónak. Itt olyan lehetőségekre kell gondolnunk, amelyet<br />
a 10. példában is láttunk, például az olajfa és a szőlő közös jellegzetességeivel<br />
kapcsolatban. A két növénynek volt közös jellegzetessége, azonban az éppen vizsgált<br />
háláchikus kérdéssel kapcsolatosan nem volt releváns.<br />
2. A problémás oldal megjelölése. Vagyis nem tudjuk levezetni d(L)-t, mert M 1 -<br />
ben van <strong>egy</strong> olyan jellegzetesség, amely nincs meg L-ben, és M 2 -ben van <strong>egy</strong> (másik)<br />
jellegzetesség, amely nincs meg L-ben.<br />
L<strong>egy</strong>en h = (h 1 ∨ h 2 ), azzal <strong>egy</strong>ütt, hogy h 1 ∈ H(M 1 )\H(L) és h 2 ∈ H(M 2 )\H(L)<br />
habár h 1 ∉ H(M 1 ) ∩ H(M 2 ), h 2 ∉ H (M 1 ) ∩ H(M 2 ),<br />
de h ∈ H(M 1 )∩H(M 2 )\H(L)<br />
Itt tehát nem arról van szó, hogy a premisszáink közös vonása nem található meg a<br />
konklúzióban, hanem arról, hogy a premisszáink közös jellegzetessége sem létezik, de<br />
legalábbis nem releváns. Brachfeld megj<strong>egy</strong>zi, hogy h 1 és h 2 létezése azonban<br />
önmagában már garantálhatja a közös oldalt. Tehát a további közös jellegzetesség<br />
akár önkényes, de legalábbis nem releváns tulajdonság, illetve távolabbi nemfogalom<br />
is lehet. Ide talán a 11. példánkat lehetne idézni, mikoris a fejedelem és a bíra közös<br />
tulajdonságául a különleges pozíció, míg a siket esetében a megvetett volt van<br />
megjelölve – tehát különböző jellegzetességeket találunk. A rabbik a „bíra” szót<br />
redundanciának, – így az <strong>egy</strong>szerű értelemnél valami többre utaló – felesleges<br />
terminusnak vélik, így hozzák közös nevezőre a három kategóriát, mondván, közös<br />
jellegzetességük, hogy mind<strong>egy</strong>ik „a te néped”. Végülis mindenben találhatunk<br />
valami közöset. A talmudi levezetéseket szemlélve talán azt is mondhatnánk, hogy<br />
bármely két dolgot nézzük − l<strong>egy</strong>en az akár Louis Armstrong esernyője és <strong>egy</strong> pápuaúj-guineai<br />
krokodil −, ha a kontextus, vagy érdekünk, vagy <strong>egy</strong> külső követelmény,<br />
125