Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

eli elemmel állítható párba, ha úgy tűnik, hogy A két eleme megegyezik – ti. ismétel
valamit a szöveg – a két eset nem ugyanarra, hanem valami különbözőre vonatkozik.
Ha a talmudi érvelésekben valóban a fent leírt módon véghezvitt bijekcióról van szó,
akkor az A-ban található elem csupán emlékeztet – időnként meglehetősen
tekervényes módon – egy a B-ben lévő elemre, vagyis nem valódi levezetésről,
hanem a Szóbeli Tanhoz való Tánách-béli támasz kereséséről, tehát ászmáchtáról van
szó.
3.1.5. Jacobs elmélete
Louis Jacobs Studies in Talmudic Logic and Methodology című, a rabbinikus
gondolkodásmód modern logikai megközelítését elsőként megkísérlő munkája 1961-
ben látta meg a napvilágot. A talmudi logikával és metodológiával foglalkozó
monográfia egy egész fejezetet 390 szentel a binján áv szabály vizsgálatának.
Jacobs a binján áv mögött oksági következtetést feltételez, 391 véleménye szerint a
rabbik gondolkodásmódja John Stuart Mill „egyezés elvének módszerével” mutat
rendkívüli hasonlóságot. 393 Jacobs szerint a rabbik a Tóra törvényei mögött
ugyanolyan átlalános elveket feltételeznek, mint Mill a természet törvényei mögött 394 ,
tehát azt javasolja, hogy a binján áv-ot Mill módszerének segítségével közelítsük
meg. Elméletét a 13. példán alkalmazom. Jelöléseink legyenek a következők:
É = élőlény okoz kárt
M = mozgás által történik a károkozás
G = emberi gondatlanság miatt esik kár
k = kompenzáció fizetendő
390 The Talmudic Hermeneutical Principle of Binyan ’Abh and J. S. Mill’s ’Method of Agreement’,
Jacobs, 9−15. o.
391 Korábban egyébként már Mielziner is felhívja a figyelmet a szabály oksággal kapcsolatos jellegére.
Azt mondja, hogy a rabbik a Tórában explicite megfogalmazott egyedi esetekben olyan, lényegileg
meghatározó, jellemző vonásokat keresnek, amelyeket összevetetve valószínűsíthető a rendelet oka. Az
ok megállapítását követően analógia segítségével kimondják, hogy bármely más eset, amely
ugyanezekkel a jellemző vonásokkal – s így ugyanazzal a valószínűsíthető okkal – rendelkezik, szintén
ennek a rendeletnek a tárgya. Mielziner, 157. o. A modern törvényértelmezésben is létezik egy elv,
amely kimondja: „Ha a törvény speciális/egyedi [esetre vonatkozik], de az [ésszerű] oka általános, a
törvényt általánosságban kell érteni.” „Quando lex specialis, ratio autem generalis, generaliter lex est
intelligenda.” Idézi: Mielziner, 156. o. Tehát az egyedi eset csak egy illusztrációs példa, a törvény
rendelkezései átvehetők minden más hasonló, tehát ugyanazon okkal bíró esetre is.
393 Jacobs, 10. o.
394 Huoranszki, 94. o.
129