Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

inján áv szabályt először logikai, majd nyelvfilozófiai vizsgálatnak vetettem alá. A logikai
vizsgálat során láthattuk, hogy a különböző kutatók, még ha a logika tárgykörébe sorolják is a
rabbinikus érveléseket, akkor is általában felhívják annak gyengeségeire a figyelmet. A
legkritikusabb módon Avi Sion nyilatkozik, aki szerint a rabbinikus logika problémája a
formális eszközök hiánya, az érveléseken átsütő következetes bizonytalanság, majd pedig
azok bizonytalan gyakorlati alkalmazása. Véleménye szerint a rabbik intuitív, természetes
logikája fokozatosan bonyolódott a különböző mesterséges elemek hozzáadásával, 676 rengeteg
benne a gondolkodási, levezetési hiba. Gyakran helyesek a megsejtéseik, azonban a
levezetésben félremegy a dolog. 677 Sion tehát, aki világi logikusként és nem talmudistaként
közelíti meg a dolgot úgy látja, hogy a rabbik bár gyakorlott művelői voltak a logikának,
egyénenként, de legtöbbször kollektíven is öntudatlanul követnek el logikai hibákat, bár
véleménye szerint ezek a hibák, elméleti hézagok időnként tudatosnak tűnnek, mintegy
manipulatív szándékkal az emberek összezavarása érdekében, azért hogy eleve eldöntött jogi
kérdéseket erőltessenek rá az emberekre. „A legmegdöbbentőbb az a tetemes mennyiségű
félrevezető gondolati folyamat, melyeket a talmudi és a későbbi rabbik alkalmaztak és
védelmeztek. Ez vonatkozik azokra a félrevezető következtetésekre, melyek számos rabbinikus
hermeneutikai elvben és gyakorlatban megtaláhatóak, és vonatkozik arra a megfélemlítésre
is, melyeket ezek megtámogatására használtak. E hibás gondolkodásmód fő kiváltó oka az
volt, hogy a rabbik nem ismerték a hagyományos logikai elmélkedés módszerét (nyilvánvaló,
hogy túl büszkék voltak ahhoz, hogy megtanulják ezt a görögöktől). Következésképpen, azokat
a folyamatokat, melyeket induktívaknak, sőt ésszerűtleneknek kellett volna tartani,
deduktívaknak vannak tulajdonítva. Objektív és egyetemes érvényességű értékelési eszközök
híján, a rabbik inkorrekt módszerekhez folyamodtak: végső szervezettség nélkül
leegyszerűsítették a dolgokat, tekervényes, hosszadalmas okoskodásokkal elhomályosították a
bizonytalanságokat és ellentmondásokat; azt állították, hogy misztikus gondolkodásmódjuk
isteni »eredetű«, és a kritikákat jelentéktelen vádaskodások és fenyegetőzések eszközeivel
hárították el.” 678 Jacob Neusner már nem ennyire kritikus, azonban ő is megjegyzi, hogy a
talmudi gondolkodás nagyon is különbözik a nyugati gondolkodástól, nem valódi
tudomány. 679 (A talmudi bölcsek védelmében a két tudóssal szemben azért megjegyezném, a
rabbik nem logikát műveltek, hanem „jelentéselméleti kutatásokat folytattak”, s mint ahogy
Wittgenstein az emberi nyelvvel kapcsolatban megjegyezte, hogy annak formalizálása
676 Sion: Judaic logic, 265. o.
677 Sion: Judaic logic, 325. o.
678 Sion: Judaic logic, 329. o.
679 Abraham – Gabbay – Schild: Analysis…, 339. o.
208